Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-401

40i. orszagos ülés 1909 január 22-én, pénteken. 99 kivétel megadására, a mely szerint kétség e tekintetben nem leket és a melynek szükségességét ép ugy ismerte a t. pénzügyminister ur akkor, a mikor még nem vette ezt be a javaslatába, mint a kogy arról most meg van győződve, kogy t. i. az alaptőke 3 és fél százaléka levonkató. A t. pénzügyminister ur azonban itt is rendkivül mostokán mérte ezt a kivételt. A mikor a porosz adótörvénykozás ezt a kivételt statuálta, az akkori pénzügyminister, Miguel, indokolásában a következő okfejtést találjuk. Azt mondja : »NáIunk, ka privát emter rentét vesz, ez a rente koz neki 3 és fél százalékot. Ennélfogva a részvénytársulatoknál dolgozó tőke keresetének csak azt leket a legvégsőbb esetben tekinteni, a mennyivel a részvénytársulat mint osztalékot többet szolgáltat a részvényesének, mint a mennyit szolgáltatna neki az, ka rentét vesz«. Ha ezt az okfejtést itt is alkalmazzuk, akkor a mi renténk kulcsa nem 3 és fél százalék. (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Éber Antal : A mint kogy pl. 1903-ban Dánia alkotott egy kasonló adóreformot és igen kelyesen konorálva az ottani kelyzetet és rentéje kamatozását, nem 3 és fél százalék, kanem 4% levonást, illetőleg kivételt engedett meg. Ez azonban nem is annyira lényeges. De lényeges az, kogy az igen t. pénzüg3aninister ur elismerem, külföldi példák után indulva, csakis az alaptőke 3 és fél százalékának levonását engedi meg. Ennek a ráczióját pedig én felfogni képes nem vagyok. Vegyük pl. a Pesti Hazai Takarékpénztár esetét. A Pesti Hazai Takarékpénztárnak, ka jól emlékezem, majdnem kétszerannyi tartalékalapja van, mint alaptőkéje ; ka jól emlékszem, 10 millió részvénytőkével szemben talán 25 milkó a tartalékalapja. Már most a levonás e szerint 10 milkó után 3 és fél százalék lesz. Hát kérem, evvel nem fogjuk megfogni a Hazai Pakarékpénztárt, mert ka ez az adóreform életbelép, egyszerűen a 25 ' millió tartalékalapot kozzá fogja Ütni a részvénytőkékez. Wekerle Sándor pénzügyminister: Ez is a ozék! Éber Antal : Engedelmet kérek, t. pénzügyminister ur, ka ez a czél, akkor nem tudom megérteni, kogy evvel mi czélunk leket. Mert gazdasági szempontból mindegynek tartom, kogy részvénytőke vagy tartalékalap ; de ka valamelyik szolidabbnak tekinthető, akkor mindenesetre szolidabb az, kogy a részvénytőke mellett jelentékeny tartalékalap van. (Ugy van! balról.) Azonkívül Poroszországban érvényesitették azt, kogy minden részvénynél a belérték fogja reprezentálni annak a. névértékét is, a melyet ez esetben elérünk. Ezáltal rávisszük a kisebb embereket is a részvényekkel való spekuláczióra, a kik szivesen fognak kisebb részvényeket, ka azok árfolyama 500 korona, 550 koronáért megvenni; de a kisebb ember visszariad a.ttól, . kogy. . egy olyan .500 koronás részvényért, kellő tartalékalap mellett is, 2500, vagy 3000 koronát fizessen. Azt kiszem azonban, ez diszkutábilis kérdés. De miután nyilvánvaló, kogy a törvényjavaslatnak ezen intézkedése csak arra vezetket, kogy minden részvénytársulat — mert kiszen az a részvénytársulati igazgató tud ám számolni —• kozzá fogja ütni a tartalékalapot a részvénytőkékez, és mintkogy semmi kézzelfogható előnyét gazdasági vagy pénzügyi szempontból ennek nem fogkatom fel, én nem birom belátni, kogy azt, a mit úgyis el fogunk érni, t. i. kogy levonni ugyanannyit fognak, mint igy, miért ne érjük el azon a módon, kogy intakté kagyjuk az eddigi gyakorlatot, a mely a nagy tartalékalapokon nyugszik. (Helyeslés a baloldalon.) Es most visszatérek arra a kérdésre, a melyet annyiszor kallottam emliteni, kogy a nagy pénzintézetek nem fizetnek adót. (Halljnk ! Halljuk !) Én azt kiszem, t. képviselőkáz, kogy azok, a kik ezt állítják, kell kogy először is álláspontjukat némileg karmóniába kozzák egy másik kérdésnél elfoglalt álláspontjukkal. A ministeri indokolás ugyanis ezt mondja (olvassa) : tekintettel arra, kogy a pénzintézetek mai üzleti versenye mellett a betéti tőkekamatadót végeredményben maguk a pénzintézetek visekk, ez az öt százalékos adómérséklés tulaj donképen a pénzintézeteknek juttatott oly kedvezmény, melyet az arányos tekerelosztásnak és az államkincstár érdekei megvédésének szempontjából más utón, legalább részben, ellensúlyozni kell«. Már most ugyanaz a pénzügyi bizottság, a melynek tárgyalásain vörös fonálként kuzódott keresztül az, kogy a nagy pénzintézetek nem fizetnek adót, restituálta a pénzügyminister ur javaslatában tiz százalékról öt százalékra leszállított tőkekamatadót ismét 10%-ra azzal az indokolással, kogy kiszen a leszállítás vagy a felemelés ugy sem a betevőket érinti, hanem az intézetet; a betevők sem többet, sem kevesebbet nem fognak ezáltal kapni. Hát, engedelmet kérek, egygyel legyünk tisztában és állapodjunk meg, t. i., kogy a betéti kamatadót a betevők viselik-e vagy a pénzintézetek ? Ha a betevők viselik, akkor miért emeljük fel az adójukat % S ka a pénzintézetek viselik, ugy micsoda joggal mondjuk azt, kogy a nagy pénzintézetek semmi adót nem fizetnek ? (Igaz ! Ugy van! balról.) A Pesti Hazai Első Takarékpénztár, betéti állapota szerint, fizet a takarékbetétektől egy évben hozzávetőleg egy millió korona tőkekamatadót. Erre azt mondani, kogy nem fizet semmiféle adót, utóvégre leketséges, alakilag, kogy t. i. nem üzleti adót fizet. De végre is az a betéti adó semmi egyéb, mint a takarékpénztár üzletében dolgozó tőkének megadóztatása, ugyanúgy, mintha a .részvénytőkében dolgozó kamatot adóztatnók meg. (ügy van / Ugy van ! balról.) 13*