Képviselőházi napló, 1906. XXII. kötet • 1908. deczember 2–deczember 22.

Ülésnapok - 1906-391

358 391. országos ülés 1908 deczember 12-én, szombaion. hogy a minister nevében ne legyen lehetséges ilyen kijelentéseket tenni, a milyet a közvélemény elámitására és megtévesztésére kézzelfoghatóan irányuló czélzattal Rauch báró tett, a következő kérdéseket intézem a honvédelmi minister úrhoz (olvassa) : »1. Kijelentette-e a minister ur, hogy ő a horvát csendőrség tisztjeit a magyar nyelv tanulására csupán csak lelkesítette, a hogy ezt Rauch Pál br. állította % 2. Ha kijelentette ezt, mivel igazolja ezt a valótlanságot ? 3. Mily alapon adta ki 1908. október 29-iki 10976. sz. rendeletét, melyben a horvát csendőrség törzstisztjeitől megköveteli a magyar nyelv tudádását ? 4. Elismeri-e ezen rendeletének törvényellenességét és hajlandó-e azt mint teljesen törvényellenest minél előbb visszavonni ?« Elnök : Az interpelláczió kiadatik a honvédelemügyi minister urnak. Következik ? Dudits Endre jegyző: Surmin György! Surmin György: T. ház! Második interpelíáczióm a következő. (Zaj.) Somogyi Aladár : Halaszd el máskorra ! (Zaj.) Elnök: Tessék, kérem. (Zaj.) Surmin György: T. ház! Interpelláezióm a honvédelmi minister úrhoz a következő (olvassa) : »1. Hajlandó-e a minister érdeklődni Pisasics Emil jelenleg nyugalmazott százados, zágrábi lakos nyugdíjaztatási ügye iránt, a mennyiben ez a bíróságnak és a katonai bíróságnak ügye is ? 2. Van-e akadálya annak, hogy Pisasics százados betekintést nyerjen az összes ezen kellemetlen nyugdíjaztatásra vonatkozó iratokba és pedig a bűnfe^itő feljelentéstől a vizsgálat befejezéséig ?« 3. Hajlandó-e a minister ur ezeket az iratokat beszerezni a hadügyministertől és az eredményről jelentést tenni ? Elnök: Az interpelláczió kiadatik a honvédelmi minister urnak. Dudits Endre jegyző: Surmin György ! (Zaj.) Elnök: Tessék. Surmin György: Wekeríe ministerelnök ur deczember 2-án a kereskedelemügyi minister ur nevében válaszolt a horvátországi posta- és távirdatisztviselők preferálása ügyében tett interpellácziómra. Azt mondotta, hogy vannak automatikus és a szolgálatban való alkalmazhatóság által megérdemelt előléptetések. »Erdemesség és használhatóság alapján e bekért minó'sitési táblázat alapján tétetik szigorú bírálat tárgyává, hogy kik lépjenek elő. Nagyobb mértékű mellőzések nem is történtek.« Még azt mondta a minister ur, hogy nem soroltam fel a preferáltak nevét, daczára annak, hogy interpelláezióm indokolása tele volt nevekkel. A minister ur vaknak és süketnek tetette magát. Ha nem ismerném a minister ur intenczióit, mást is mondanék. Hogy többé ne tetethesse magát vaknak és ne vakíthasson meg senkit, ahogy ezt a táviratok elkobzása ügyében adott válaszában és a vasutas munkások üldözése tárgyában tett panaszomra adott válaszában tette, nyíltan kérdem: (Olvassa.) »1. Miért preteráltatott sorban három horvát nemzetiségű posta- és távirda- titkár, Meitner, Dekanics, Jernejc, daczára annak, hogy kiváló tisztviselő, Dekanics pedig az idén dicséretet és jutalmat is kapott szorgalmáért? Vagy talán nem preteráltattak ? 2. Miért preteráltattak csak a horvátok és szerbek és pedig: a) következő posta- és távirdatisztek, Skogatic Oktavián, Martinovics Ljubomir, Léderer Ádám, Jovics Emil, Szabolics István, Nopper Ferencz, Crnkovic Iván; o) Segédfelügyelők : Popovics Stoján, Zsuzsics Ferencz, Szkrinyaricz Iván, Weisz Károly; c) Segédtisztek : Sinovcevic Pál, Androlics, Kovacsics Milivoj, Mihejcsics, Szinics, Maljik, Vignjevic, Kangoga, Loidl, Pales, Sax, Dominkovic, Rokos, Kékic, Trgovcevic, Mikovic, Matijevac, Zsiván, Grubor, Ogjics, Pavusek, Paunovic, Pintar, Borovac Mihály, Foris, Márkus, Martinovic József, Zec Milán, Vukovic Ferencz stb.; ä) végül miért nem mehet előre a legmunkásabb és legképzettebb tisztviselők egyike: Csop György?« Elnök: Az interpelláczió kiadatik a kereskedelemügyi minister urnak. Dudits Endre jegyző: Endrey Gyula! Endrey Gyula: T. képviselőház! A mint méltóztatnak tudni, folyó hó 9-én Eitner Zsigmond képviselőtársam a győri botrány tárgyában egy interpellácziót intézett a vallás- és közoktatásügyi minister úrhoz, a mely interpelláczióra akkor, sajnos, a minister ur nem volt abban a helyzetben, hogy nyomban az érdemleges választ megadhatta volna és igy ennek következtében a helyett, hogy annak a botrányos esetnek a hullámai elsimultak volna, még inkább felkorbácsolódtak, (Igaz ! ügy van !) mert a lapokban igazán olyan közlések jelentek meg, hogy lehetetlenség a leghiggadtabb embernek is meg nem botránkozni a felett, hogy itt Magyarországon egy hazafias nevű püspök fenhatósága alatt álló tanítóképzőben nemcsak engedetlenség, hanem összeesküvés, király sértés és nem tudom még miféle borzasztó deliktumok. miatt indítsanak eljárást fiatal gyermekek ellen azért, mert azok ösztönszerűleg is megérezték, hogy mit parancsol az ő hazafias kötelességük. Nem akarok azonban a dolog mélyébe bocsátkozni, mert azt hiszem, hogy ebben a kérdésben itt a nyilatkozás kötelessége nem minket, egyszerű képviselőket illet, hanem elsősorban is a meginterpellált minister urat, ki közoktatásügyünknek az élén áll. Én azért egyszerűen fel fogom olvasni interpellácziómat a t. ház előtt, még pedig nehogy az látszassák, hogy talán az én igen t. barátomnak, Eitner Zsigának akarnék itt bármiben is a hatáskörébe vágni, tekintettel arra, hogy ő a mai napon nem jött a képviselő-