Képviselőházi napló, 1906. XXII. kötet • 1908. deczember 2–deczember 22.

Ülésnapok - 1906-390

$90. országos ülés 1908 deczeníber ií-én, pénteken. Hl 1 ientetett. Ez a határozmány ellentétben volt a brüsszeli egyezmény IV/b. czikkével, mely szerint az Unio-államok egyikében szabályszerűen bejelentett találmány vagy szabadalom az Unióhoz akár tartozó, akár hozzá nem tartozó államokban megadott szabadalmaktól teljesen független. A másik körülmény az 1907. évi október 8-án kötött szerződés 17. §-ának 7. pontjában rejlik, mely szerint a védjegy belajstromozásérb járó illetékek 25%-a kölcsönösen megtéríttetik. Ez a határozmány is ellentétben állt a brüsszeli egyezmény által módosított madridi- egyezménynyel, mely szerint a nemzetközileg letett védjegyek belajstromozási illetéke a nemzetközi berni irodának téríttetik meg és mind Magyarország, mind Ausztria a berni iroda által az Unio-államok között felosztott díjbevételek alakjában kapja meg a nemzetközileg belajstromozott más állambeli védjegyek lajstromozási dija fejében a szerződés szerint járó dijrészesedést. Ez a jelenlegi pótszerződés nem akar sem megváltoztatása, sem végleges kiküszöbölése lenni az 1907. október 8-án Ausztriával megkötött szerződésünk 16. és 17. §-aiban foglalt rendelkezéseknek, a melyek egyébként a két állam gazdasági viszonyainak teljesen megfelelnek. Tisztán csak egy, az időtartam tekintetében is korlátozott, kiegészítő pótszerződés, a mely magától értetődőleg megszűnik azon pillanatban, a melyben akár az egyik, akár a másik állam az Unió kötelékéből kilép. Ép olyan természetes az is, hogy ha az Ausztriával kötött pótszerződés hatályát veszti, megszűnik a pótszerződés is tekintet nélkül arra, vájjon az egyik vagy a másik állam az Unió kötelékébe tartozik-e még, vagy nem. Tekintettel a tegnapelőtt elfogadott törvényjavaslatra, melynek értelmében belépünk a nemzetközi Unióba, szükség lévén az Ausztriával kötendő ezen pótszerződésre is, kérem a t. házat, szíveskedjék azt mind általánosságban, mind részleteiben elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Az előadó ur nem kivan szólni ; a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor kijelentem, hogy az általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás. Felkérem Vertán Endre jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat czimét felolvasni. Vertán Endre jegyző (olvassa a czimet). Elnök: Ha szólni senki sem kíván, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a törvényjavaslat czimét változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hog3~ e. képviselőház a törvényjavaslat czimét változatlanul elfogadta. Következik az 1. §. Vertán Endre jegyző (olvassa az 1. %-t). Elnök: Ha szóim senki sem kíván, kérdem a t. házat, méltóztatik-e az 1. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a ház az 1. §-t változatlanul elfogadta. Következik a 2. §. Vertán Endre jegyző (olvassa a 2. %-t). Elnök: Ha szólni senki sem kíván, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 2. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a ház a 2. §-t változatlanul elfogadta. Következik a 3. §. Vertán Endre jegyző (olvassa a 3. %-t). Elnök : Ha szólani senki sem kíván, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 3. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen I) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a ház a 3. §-t változatlanul elfogadta. Ezzel, t. ház, a most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat általánosságban és részleteiben letárgyaltatván és elfogadtatván, javaslom a t. háznak, méltóztassék annak harmadszori olvasását a ház legközelebbi ülésének napirendjére kitűzni. Méltóztatnak ezen javaslatomat elfogadni ? (Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a mentelmi bizottság jelentése Bottlik János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában (írom. 1016). Az előadó urat illeti a szó. Baloghy Ernő előadó: T. ház! A Széchenyi járás főszolgabirája Bottlik János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri oly czélból, hogy nevezett ellen az 1884. év XVII. t.-cz. 4. §-ába ütköző és a 156. §. a) pontja szerint minősülő ipari kihágás miatt az eljárás folyamatba tétessék. A tényállás szerint Bottlik János országgyűlési képviselő, mint az ipolykürti uradalom birtokosa, mezőgazdasági téglaégető] ének termékeit űzletszerűleg hozta forgalomba a nélkül, hogy az elárusitásra szükséges iparigazolványt megszerezte volna. Miután a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, zaklatás esete pedig nem forog fenn a bizottság azt javasolja, hogy Bottlik János képviselő ur mentelmi joga jelen esetben felfüggesztessék. (Helyeslés.) Elnök : Ha szólni senki sem kíván, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatához hozzájárulni, igen vagy nem ? (Igen I) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki és ennek alapján kimondom, hogy Bottlik János képviselő ur mentelmi joga ezen esetben felfüggesztetik. Következik a mentelmi bizottság jelentése Hódy Gyula országgyűlési képviselő mentelmi ügyében (írom. 1017). Az előadó urat illeti a szó. Baloghy Ernő előadó : T. képviselőház ! Hódy Gyula országgyűlési képviselő párbaj vétség miatt jogerősen három napi államfogházra Ítéltetett. A budapesti királyi főügyészség a mentelmi jog felfüggesztését kéri azon czélból, hogy Hódy Gyula országgyűlési képviselőn ez a büntetés végre-