Képviselőházi napló, 1906. XXII. kötet • 1908. deczember 2–deczember 22.

Ülésnapok - 1906-392

392. országos ülés 1908 deczember Ib-én, hétfőn. 379 Második megjegyzésem az, hogy téves lenne ugy ítélni meg a helyzetet, mintha ez az annexió idézte volna fel a bonyodalmakat. (Halljuk! Halljuk!) Azok a bonyodalmak meg voltak és higyje el a t. képviselő ur, — ennek is bizonyítékát fogom szolgáltatni — hogy ha nem ennek az annexiónak a módjával élünk, akkor azok a bo­nyodalmak sokkal fenyegetőbben, sokkal veszé­lyesebben és azt merem mondani, sokkal költsé­gesebben tolultak volna fejünkre, mint tolulnak most, az annexió következtében. (Igaz ! Ugy van ! jobb- és balfelől.) De a t. kéjjviselő urnak egy másik aggályára, hogy bizonyos körök miként interpretálják azt az annexiót, hogyan akarnak abból, nem tudom én egy birodalmi tartományt vagy pedig egy harmadik államot csinálni. . . Markos Gyula : Nem engedjük ! Wekerle Sándor ministerelnök :... én is azt felelem, a mit Markos képviselő ur, hogy nem engedjük. (Helyeslés.) Ilyen kísérletek, t. kép­viselőház, mindig voltak és mindig lesznek; szélsőségek, bocsánatot kérek, minálunk is vannak és lesznek is mindig. Ez ellen van egy fegyverünk, t. képviselőház. (Halljuk ! Halljuk !) Az az egy fegyverünk, a mit én már az előbb kiemeltem, hogy legfőbb politikai ambicziónkat képezi, hogy konstans, alkotmányos, zavartalan folytonosságot biztosítsunk Magyar­ország alkotmányos életében. (Helyeslés.) Az az egy fegyverünk van, hogy ne a merő negáczióra, ne a gravaminális politikára helyezkedjünk, hanem pozitív politikát csináljunk. (Élénk helyeslés. Taps a közéfen.) Es higyje el a t. képviselő ur, hogyha ilyen pozitív politikát csinálunk, akkor Magyarország politikája mindig elég határozott és erős lesz arra, hogy ilyen aggályok ne kisértsenek. (Ugy van! Elénk helyeslés.) Ajánlom a költségvetés elfogadását. (Hosszan­tartó élénk helyeslés, éljenzés és taps.) Polónyi Géza; T. képviselőház! (Nagy zaj. Felkiáltások : Holnap ! Elnök csenget.) Mivel én hosszasabban szeretnék nyilatkozni személyes kérdésben és félremagyarázott sza­vaim jogczimén és a t. ház engedelmét is kérni akarom, hogy egypár szóval bővebben terjesz­kedhessem ki felszólalásomban, kérem, méltóztas­sék talán megengedni, hogy holnap szólhassak. (Helyeslés. Felkiáltások : Holnap ! Ma ! Ma! Elnök csenget.) Elnök,: Tessék helyüket elfoglalni. (Folyton­tartó nagy zaj. Felkiáltások : Holnap ! Ma ! Hall­juk ! Halljuk! Elnök csenget.) Bozóky Árpád; Nem lehet elhalasztani ! (Zaj.) Elnök (csenget): T. ház ! (Nagy zaj. Fel­kiáltások : Holnap! Ma! Halljuk az elnököt!) Csendet kérek! (Felkiáltások a baloldalon : Hall­juk az elnököt!) Arról szó sem lehet, hogy szavazzunk azon kérdés felett, vájjon a képviselő ur beszédét hol­napra halasssza-e. Csak a feliratkozott szónokoknak van joga beszédjük elmondásának másnapra ha­lasztását kérni. A t. képviselő ur bármikor jelent­kezhetik személyes kérdésben szólásra. Ha nem jelentkezik, akkor nem hívom fel, de most még jelentkezhetik, mert még csak 5 perez múlva lesz 2 óra. Polónyi Géza: T. képviselőház ! Talán nem méltóztatott a t. elnök urnak jól megértem, a mit mondtam. Elnök : De értettem ! Polónyi Géza: Én egy kérelmet is terjesztet­tem elő, azt t. i., hogy méltóztassék megengedni, hogy a házszabályokra hivatkozzam és azokat röviden interpretáljam. T. i. mostanig a házszabá­lyok ugy magyaráztattak, hogy a személyes kér­désben és a félremagyarázott értelem helyreiga­zítása czimén való felszólalás csak rövid lehet. Nekem e tekintetben bizonyos skrupulusom van, meTt a házszabályok ide vonatkozó része a rövid felszólalást csak azon esetre írja elő, ha a félre­magyarázott szavak helyes értelmének helyre­igazításáról van szó. A személyes megtámad tatás czimén való felszólalást nem köti a házszabály a rövid felszóla­láshoz. De miután mostanig ez a praxis gyakorol­tatott, én a t. házhoz azt a kérelmet akartam in­tézni és intéztem is, hogy én a házszabályokon kívül a t. ház kegyes engedelmével nem rövid egy pár szóval, hanem hosszasabban szólhassak. (Fölkiáltások : Holnap !) Minthogy ez már a ház joga, azért kértem, hogy méltóztassék megengedni, hogy holnap terjeszthessem elő mondandóimat. (Fölkiáltások : Ma ! Holnap !) Ha ugy méltóztat­nak rendelkezni, akár rögtön is igen szivesen fel­szólalhatok. (Felkiáltások : Halljuk az elnököt!) Elnök: A házszabályok 212. §-a világosan azt mondja (olvassa) : »A szólásra felíróttak közül azon tag, kire az ülés meghatározott idejének vége előtt egy óranegyeddel kerül a sor, joggal bír vagy az ülés idejének meghosszabbítását kérni, hogy beszédét elmondhassa, vagy az ülésnek befejezé­sét kérni«. Ez tehát tisztán a feliratkozott szóno­kokra vonatkozik. De a t. képviselő ur ez esetben azok közé tartozik, a kik bármikor szót kérhetnek. Kijelentem tehát, hogy a mennyiben a képviselő ur 2 óra előtt szót kért volna, azt megadtam volna ; ha azonban nem kér szót, akkor az engedély arra, hogy felszólalása elhalasztassék, nem adható meg. Minthogy a képviselő ur szót nem kért, ajánlom, hogy most a tárgyalást szakítsuk meg. (Helyeslés.) A vallás- és közoktatásügyi minister ur kíván szólni. Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi minister: (Zaj. Halljuk! Halljuk/) Elnök: Csendet kérek. Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi minister: T. képviselőház! Van szerencsém a lelkészi jövedelem kiegészítéséről szóló 1898: XIV. t.-czikk módosításáról (írom. 1038, 1050) szóló javaslatot benyujtani, kérvén a t. házat, hogy annak kinyomattsát és a ház tagjai közt való 48*

Next

/
Oldalképek
Tartalom