Képviselőházi napló, 1906. XXII. kötet • 1908. deczember 2–deczember 22.

Ülésnapok - 1906-394

J94. országos ülés 1908 deczember i6-án, szerdán. 425 fez megtörtént, hanem ennek a viszonynak prolongácziojáról, ennélfogva helyezkedjünk azon álláspontra, hogy mindez, a mire felhatalmaztatik a kormány, Szerbiára nem terjedhet ki, s ez volna az, a mit én óhajtanék, (Helyeslés.) Elnök : Ki következik ? Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Bozóky Árpád ! Bozóky Árpád : T. ház! Elejétől végig aláírom mindazokat, a miket a Szerbiával ideiglenesen megkötött kereskedelmi szerződés dolgában Bernát István t. képviselőtársam előadott. Csak csodálom, hogy mivel ennek a törvényjavaslatnak egyik főindoka — benne van a ministeri indokolásban — az, hogy miután a Szerbiával ideiglenesen kötött kereskedelmi szerződés deczember 31-én lejár, és miután deczember 31-éig azt törvénybe iktatni nem lehet, ennek folytán felmerült a szüksége annak, hogy ezt az ideiglenesen megkötött szerződést még továbbra is rendeleti utón a kormány megköthesse, mondom, csodálom azt, hogy a mikor Bernát István t. képviselőtársam — igen helyesen — ennyire támadja ezt a javaslatot, és a mikor az a javaslat épen a Szerbiával kötendő kereskedelmi szerződések dolgában másként intézkedik, mint a t. képviselő ur mondja, csodálom, hogy mégis elfogadja. T. képviselőház! Igaz, hogy a kereskedelmi szerződés, a melyet ideiglenesen Szerbiával megkötöttünk, Magyarország mezőgazdaságára káros. Máris megérzik a gazdák az állat árának lejebb szállásából azt, hogy a szerződés reánk nézve mennyire káros. Megmondta Bernát István t. képviselő ur azt is, hogy a barátságot, a mely nem létezik, talán nem is létezett, 404 millióval fizetjük meg Szerbia javára, Magyarország rovására. Megmondta, hogy a kereskedelmi szerződés indoka az, hogy az osztrák-magyar monarchia ipari termékei elhelyezést nyerjenek Szerbiában, de abból csak Ausztriának van haszna, de nincs Magyarországnak. Már akkor sem volt helyes az ideiglenes szerződést Szerbiával megkötni, a mikor a kormány megkötötte, de azóta változtak a politikai viszonyok, és ha már akkor sem volt helyes, ma még kevésbbé szabad megkötni, és mivel a törvényjavaslat egyik leglényegesebb indoka az, hogy az ideiglenesen kötött szerződést 1909 január 1-étől kezdődő joghatálylyal a kormány továbbra is fentarthassa rendeleti utón, én eltekintve az általános bizalmatlanságtól, a melylyel a kormány iránt viseltetem, már csupán ez egy specziális gazdasági indokból sem fogadom el a törvényjavaslatot, Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Szterényi József államtitkár ur mint a kereskedelemügyi miriister ur megbizottja kivan szólni. Szterényi József államtitkár: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Egészen röviden leszek bátor a KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XXII. KÖTET. kereskedelemügyi minister ur nevében, a ki mint méltóztatik tudni, akadályoztatva van betegsége miatt a megjelenésben, a felszólalásokra reflektálni. (Halljuk! Halljuk!) Az első kifogás, a mely a javaslat ellen emeltetett a képviselőház azon oldaláról, (A baloldal hátsó padjaira mutat) két szónok részéről, az volt, hogy bizalom szempontjából tagadják meg hozzájárulásukat a javaslathoz. Méltóztassék megengedni, hogy ennek az argumentácziónak helytelenségére ráutaljak. Mikor nem politikai természetű ügyről, hanem kizárólag és egyes-egyedül gazdasági kérdésről van szó, a mikor az a kérdés, vájjon az ország több állammal szemben kereskedelmi politikai ex-lex helyzetbe kerüljön-e, vagy pedig ideiglenesen, a törvényhozás elhatározása teljes érintetlenségének fentartásával legfeljebb egy évre terjedő megállapodás jöjjön létre, itt bizalmi kérdéseket pengetni egyáltalában nem lehet helyén. Nekünk fontos érdekünk, hogy a külállamokkal rendezett gazdasági viszonyokat teremtsünk, rendezett gazdasági viszonyokat fentartsunk és vámháboruba ne keveredjünk, a mi gazdasági érdekeink ellenére, oly államokkal, a melyek nekünk kiviteli piaczaink. És minthogy elsősorban Szerbiára való utalás történt, mint a melyre az indokolás rámutat, hogy a szerb szerződés is megköveteli a felhatalmazási törvényt, legyen szabad arra utalnom, hogy Szerbiával szerződés köttetett, a mely szerződés a törvényhozás előtt fekszik, a törvényhozás elhatározására vár, a mely szerződésnek megkötése óta semmiféle tárgyalás Szerbiával nincs, tudtunkkal nem is terveztetik, nem is lesz mindaddig, a mig a törvényhozás abba a helyzetbe nem jut, hogy e szerződés sorsa felett döntsön. De viszont Szerbiával szemben, daczára a mostani külpolitikai helyzetnek, és talán éjien a mostani külpolitikai helyzetben, nem lehet kivánatos vámháborut jsrovokálni. Hisz kölcsönös gazdasági érdekek szólnak a rendezett gazdasági viszonyok mellett, és ennélfogva Szerbiát illetőleg sem fogadhatom el azt az állásjiontot, a melyet Molnár Jenő és Bozóky Árpád t. kéjiviselő urak elfoglalnak. Bozóky Árpád: Bernát István is! Szterényi József államtitkár: Bocsánatot kérek, Bernát István képviselő ur szavaira reflektálok még. A mi Bernát István képviselő ur és barátom felszólalását illeti, mindenekelőtt örömmel fogadom szavainak azt részét, melyben elismeri, hogy a Szerbiával kötött és a törvényhozás elintézésére váró szerződés a magyar mezőgazdaság érdekeivel a legmesszebbmenőleg számol. Én nem habozom egy pillanatig sem kijelenteni erről a helyről, a kereskedelmi tárcza képviseletében, sőt kötelességemnek tartom kijelentem, hogy lehetetlennek tartok oly gazdasági szerző54