Képviselőházi napló, 1906. XXII. kötet • 1908. deczember 2–deczember 22.

Ülésnapok - 1906-394

416 394. országos ütés iyÖ8 deczember 16-án, szerdán. zik a bizalmatlanság. A törvény önöknek azt mondja, hogy kötelesek Horvátországnak bizonyos összeget adni. Nekünk pedig e törvény nem mondja, hogy Horvátországnak mennyi a bevétele. A törvény nemtudása és a törvény végrehajtatlansága miatt önök azt mondják, hogy kitartanak bennünket. (Mozgás.) Mi pedig azt válaszoljuk, hogy önök félnek előhozakodni a mi számadásainkkal, mert az tűnnék ki, hogy önök a mi pénzünkkel gazdagodnak és megkárosítanak bennünket. (Felkiáltások a jobboldalon : Ohó! Csalódás!) Mint két társnak, a kik egy üzletet folytatnak, tudnunk kellene kölcsönös számadásainkat. Ez ellen a követelés ellen nem lehet kifogás. A törvény meghagyja a pénzügyministernek, hogy külön számadást vezessen a horvát királyság bevételeiről. A minister és a kormány nem állhatnak ellen a törvény végrehajtásának. Az esetleges kifogás, hogy nehézségek vannak, itt nem állhat meg. Ha azok, a kik 1868-ban megkötötték a kiegyezést, számoltak ezzel, hogy a horvát bevételek külön kimutatása kidolgozható, a mai kormány nem mondhatja azt, hogy a közigazgatás ma rosszabb, mint volt 1868-ban. Ezért, hogy önök Horvátországnak ne vethessék a szemére, hogy kitartják, és hogy Horvátország viszont ne mondhassa önöknek, hogy önök megfosztják a saját jövedelmeitől, őszinte szövetségeseknek és társaknak világos lesz inditványom indokoltsága. És ha az én indítványom indokolt, és a törvény követelésén alapuló, azt tartom, hogy a kormány nem utasíthatja vissza. Ezért ajánlom a t. háznak, kegyeskedjék indítványomat elfogadni. (Felkiáltások: Nem fogadjuk el!) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve, ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Az előadó ur nem kíván szólni; a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Surmin György a következő indítványt terjesztette elő. (Halljuk! Halljuk!) Gr. Thorotzkai Miklós jegyző (olvassa) : ^Tekintettel az 1868 :I./XXX. állami alaptörvényezikk 29. §-ának rendelkezéseire, a mely a horvát és sziavon királyság jövedelmeinek külön kimutatásáról szól, és tekintettel az 1906. Julius 29-iki pénzügyi kiegyezés rendelkezéseire, különösen az 5. és 6. szakaszokban foglalt rendelkezéseire, felhivatik a közös magyar-horvát pénzügyminister, hogy 1909. január 1-étől a a költségvetésben és az állami költségvetési törvényben mindig külön mutassa ki a horvát királyság összes bevételeit.« Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a törvényjavaslat 3. §-át változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy az változatlanul elfogadtatik. Egyszersmind kérdem a t. képviselőházat, hogy méltóztatik-e Surmin György képviselő ur indítványát elfogadni, igen, vagy nem? (Nem!) Ha nem, akkor kijelentem, hogy az el nem fogadtatik. Következik a 4. §. Zlinszky István jegyző (olvassa a 4. §-t). Elnök: Ha szólni senki sem kíván, kérdem a t. házat, hogy méltóztatik-e a 4. §-t változatlanul elfogadni, igen, vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor kijelentem, hogy az változatlanul elfogadtatik. Következik az 5. §. Zlinszky István jegyző (olvassa az ő. §-t). Elnök: Az előadó urat illeti a szó! Hoitsy Pál, a pénzügyi bizottság előadója: T. képviselőház! (Halljuk!) A pénzügyi bizottság megbízásából van szerencsém indítványozni, hogy az 5. §. végére mint uj kikezdés a következő szöveg tétessék (Haltjuk! Olvassa): »Miután az egyenes adókkal szedett tehermentesítési járulék tekintet nélkül a földtehermentesitési adósság szükségletének nagyságára, az egyenes adókkal egységes szolgáltatást képez, s 1892 óta már a költségvetésben is egyesittetett, az egyenes adók beszedésére vonatkozó felhatalmazás az eddig is követett törvényes gyakorlatnak meg felelőleg ugy a folyó adókra, mint a régibb tartozásokra nézve az egyenes adókkal egy szolgáltatást képező földtehermentesitési járulékokra is kiterjed.« Kérem, méltóztassék ezen indítványt elfogadni. Elnök: Van-e valaki szólásra feljegyezve ? Dudits Endre jegyző: Bozóky Árpád! Bozóky Árpád: T. képviselőház ! (Halljuk!) Az B. §. arról szól, hogy a törvényhozás felhatalmazza a kormányt arra^ hogy az adókat az 1909. évben beszedhesse. Én ugyan az általános vitában kifejezett álláspontomnál fogva ezt a felhatalmazást ennek a kormánynak nem adom meg, mert bizalmatlansággal viseltetem a kormány iránt, azonban minthogy a többség a kormánynak a felhatalmazást megadta és minthogy én alkotmányos érzelmű ember vagyok, belemegyek a részletes tárgyalásba is; belemegyek a módosításba is, a nélkül azonban, hogy ebből azt lehetne következtetni, hogy az általános vitában kifejtett álláspontomból bármit is feladtam. Módosításom két irányú. Először is bele kívánnám tenni a törvény szövegébe azt, hogy azok a régi törvények, a melyek tiltják az önkéntes adószedést, máig is érvényben vannak. Erre azért van szükség t. ház, mert a Fejérváry-korszakban épen a miatt folyt vita köztünk és a darabontok közt, mert a darabontok azt mondták, hogyha ex-lex van, akkor csak esekválás utján nem szabad az adókat behajtani, azonban az önkéntes adókat szabad elfogadni, s azt mondják, hogy nincsenek érvény-