Képviselőházi napló, 1906. XXII. kötet • 1908. deczember 2–deczember 22.
Ülésnapok - 1906-383
383. országos ülés Í908 deczember 2-án, szerdán. 43 munkamenet olyan, hogy a tisztviselő folytonos ottlétét megköveteli. Szerintem tehát az a teendő, hogy az ármentesitési társulatoknak működésüket bizonyos szélesebb irányban kellene kiterjeszteniük. T. barátaim, a kiket megneveztem, felhozták gravamenjeik végén, hogy leghelyesebb volna az ármentesitő társulatokat államosítani. Ezzel a kérdéssel már évtizedekkel ezelőtt igen komoly férfiak, köztük maga Baross Gábor volt minister is foglalkozott. (Halljuk! Halljuk I) Azonban ez az intézkedés a társadalmi autonómiának mintegy konfiskálását jelentené, ez akkor sem volt szimpatikus, és azt hiszem, hogy ma sem nyerhetne népszerűséget. (Igaz ! ügy van ! halj elől.) Az autonóm szervezkedés és berendezkedés az érdekeltségeknek egy nagy joga és ha él ezen jogával és kötelességeit teljesiti, teljesiti azt a szép hivatást, a mely reá hárult. Én nem mondom azt, hogy talán ez nem volna megoldás, de én a magam részéről azt előmozdítani nem óhajtanám, már csak azért sem, mert az állami omnipotencziának ilyen nagy mértékben való kiterjesztése és a honpolgárok rendelkezési jogának konfiskálása épen a mi közjogi viszonyainknál fogva nem volna kivánatos. (Helyeslés baljelöl.) Én abban látnám inkább a megnyugtató megoldást, hogyha az ármentesitő társulatok az ármentesítés és a belviz rendezése mellett még egyéb fontos czélokat is felvennének munkaprogrammjiikba, nevezetesen az öntözést és a földeknek amelioráczióját. Hiszen köztudomású dolog — talán nem terhelem a közfigyelmet vele, hogy ha elmondom — hogy a Dunán 86 szivattyútelep van, a melyek másodperczenként 72 köbméternél több vízmennyiségnek átemelésére képesek, a Tiszán 94 szivattyútelep van, a melyek másodperczenként 92 köbmétert meghaladó vízmennyiségnek átemelésére képesek, összesen tehát 180 szivattyútelep van, a melyek 164.584 köbméter vizet képesek kiszivattyúzni. A szivattyútelepekkel is ugy vagyunk, hogy a tavaszi időtől eltekintve, tulaj donképen alig kéthárom hónapra tehető az az időtartam, a mely alatt ezek működésben vannak, mig az év többi részében teljes munkátlanságra vannak kárhoztatva. (Zaj.) Hogy az ebből származó közgazdasági nagy hátrány és veszteség eliminálható legyen, szerintem szükséges volna az, hogy az ármentesitési munkálatoknál szolgálatban levő sok száz és száz kiváló szakember és adminisztratív tisztviselő magához képest megfelelő hálás munkakört szerezzen magának, hogy a közjó érdekében dolgozhassák és hogy az az óriási kincs, a mely ezekben a szivattyútelepekben elhelyezve van, funkczionáljon a közjónak. Egyáltalában nem elég maga az ármentesítés és a belvizszabályozás, hanem az öntözés nagy problémáját is mindinkább meg kell oldani. (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Van tér a működésre, csak legyenek az illetékes körök előrelátók, körültekintők, szabják meg a kötelezettséget, terjesszék ki a tisztviselők működésüknek körét, és akkor lehetséges lesz arról gondoskodni, hogy csakugyan az arra érdemes, munkálkodásra képesített tisztikar a közjónak javára működhessék. A tételt különben elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki szólni ? (Nem!) Ha senki sem kíván szólni, a vitát bezárom. A tétel maga, minthogy meg nem támadtatott, elfogadtatik. Raisz Aladár jegyző (olvassa) : Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások. 1. rovat. A dunabogdányi és visegrádi kincstári kőbányák üzemének felügyelete, fentartására és fejlesztésére 210.400 korona. Elnök : Elfogadtatik. Raisz Aladár jegyző (olvassa).- 2. rovat. A felsőszabolcsi tiszai ármentesitő és belvizlevezető társulatnak rendkívüli állami segély 20.000 korona. Elnök: Elfogadtatik. Raisz Aladár jegyző (olvassa) .- Beruházások. 1. rovat. Vízi munkálatokra Magyarországon és Horvát-Sziavonországokban, azok felvételére és felügyeletére, nemkülönben társulati öntözőcsatornák építésének és egyéb vízi munkálatoknak segélyezésére 6,000.000 korona. Bozóky Árpád ! Bozóky Árpád : T. ház ! A vita mai folyamán nagyon terjedelmesen foglalkoztak az ármentesítés államosításának kérdésével. Én nem kívánok ezzel foglalkozni, daczára annak, hogy meg tudnám indokolni a kérdés ilyetén való megoldásának helyességét; nem foglalkozom pedig azért, mert ez irányban én már az 1908. évi költségvetés tárgyalásánál határozati javaslatot adtam be, mely azonban elvettetett, és így a házszabályok 238. §-nál fogva sem másnak, sem pedig nekem ebben az ülésszakban ezt a kérdést tanácskozás tárgyává tenni nem lehet. (Zaj.) Ellenben foglalkozni kívánok a vízi munkálatok ügyével, a melyek a 8. tétel alatt vannak felvéve, kerületi szempontokból. Kerületem több része ezen vízi munkálatok tekintetében nagyon érdekelve van. (Zaj.) A költségvetés mdokolásában azt látom, hogy a Tisza medrének szabályozására és partbiztositási művekre a földmiveíésügyi kormány 515.000 koronát irányzott elő. Nem tudom, hogy benne van-e ebben az összegben az a pénz, a mely a tisza-nagyrévi partnak biztosítására szükséges. Halász Lajos : Benne van ! (Zaj.) Bozóky Árpád: Emlékezetébe idézem a t. földrnivclésügyi minister urnak azt, hogy két év előtt küldöttség járt a t. földmivelésügyi minister ur előtt, a tisza-nagyrévi küldöttség ; én vezettem, és kérte a t. minister urat, hogy a község határán a belterület mellett a Tisza partját biztosítani méltóztassék. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek. Bozóky Árpád : Kértük ezt, mert különben nemsokára elmossa a Tisza a házakat, nem is árvíz alkalmával, de olyankor is, a mikor a Tisza leapad a rendes vízállásra. (Mozgás.) Ha nem volna ebben az összegben a part biztosítása, (Felkiáltások: Benne van ! Zaj. Elnök csenget.) akkor kérem a t. minister urat, legyen szives erre az ígéretére 6*
