Képviselőházi napló, 1906. XXII. kötet • 1908. deczember 2–deczember 22.

Ülésnapok - 1906-394

428 39í. országos ülés 1908 deczember 16-án, szerdán. különben is a közérzületnek megfelelőleg, egy bizottság alakult »Protumadjárski Odbor« czi­men, a mi magyarellenes bizottságot jelent, amely a legvakmerőbb arczátlansággal — mert ezt a súlyos kifejezést kell használnom, — itt a magyar állam területén — mert hiszen Horvát­ország is a magyar szent koronához tartozik — meg mert alakulni egy határozottan és nyíltan magát magyarellenesnek nevező egyesülés cziruén. Ez a bizottság a magyar iskola ellen a következő felhívást bocsátotta ki (olvassa): »Barátaink és hazafiak! Valóban gyalázat az, hogy Daruváron magyar iskola van, de még gyalázatosabb az, hogy segítünk azoknak, kik gyermekeiket a magyar iskolába küldik. Igen, hogy a mi pénzünkkel megtöltsék zsebeiket és hogy ma-holnap ők és megmagyarositott gyer­mekeik bennünket elnyomjanak? A helyett, hogy a horvát hazáért dolgoznának, hol kenyeret és tűzhelyet találtak, ők maguk kérkednek ma­gyarságukkal. Nem, ezt nem szabad engednünk, ha szeretjük hazánkat és a horvát nyelvet. For­dítsunk hátat az ilyen korcsszülötteknek, ne társalogjunk velük, ne vásároljunk náluk, ne lépjünk a házukba. Ne menjünk a Badehotelba (a nagyvendéglőbe), a míg Barta vendéglős gyermekét magyar iskolába küldi; ne térjünk be Steinerhez (Hotel Slavonia), mert ő is ilyen. Ne igyunk egy pohár bort sem Baliánál, mert ő is a magyar iskolába küldi fiát. És önök hazafias hölgyek egy fillért se adjanak Ungár­nak és Boehlitznak, mert gyermekeiket a ma­gyar iskolába íratták be. Vigyázzunk továbbá ezekre az iparosokra is: Satrapa, Effenberger, Lotz, Kirali, Semes (Király, Szemes), mert ők sem érdemlik meg a mi segítségünket. Bojkot­táljuk a mi embereinket és mutassuk meg azok­nak, kik gyermekeiket a magyar iskolába kül­dik, hogy nem érdemelnek meg mást, mint hogy dobjuk ki őket a mi körünkből. Vegyünk pél­dát a csehektől Csehországban, kik fajuk ellen­ségeinek egy krajczárt sem engednek keresni. Legyünk tehát férfiak és vigyázzunk arra, hogy ilyenek ne tölthessék meg zsebeiket, A kik őket mégis támogatnák, azokat is vessük meg. A magyarellenes bizottság.« Ilyen tűrhetetlen lett már Horvátország­ban az izgatás a magyar állameszme minden megnyilvánulása és igy a magyar iskola ellen is. Hogy mily nagy lett a terrorizmus, annak egy klasszikus példájaként azt hozom fel, hogy Zágrábban a magyarok ártatlan irodalmi esté­ket rendeznek »fehér esték« czim alatt. Az országos nemzeti szövetség engem is felkért egy ilyen estére. Már az a hir, hogy magyar füg­getlenségi képviselő meg akar jelenni, elég volt arra, hogy a terror minden nemével hiúsítsák meg a zágrábbi magyaroknak azt az óhaját, hogy én körükben megjelenvén, lelkesedésemmel fokozzam az ő lelkesedésüket, hogy együtt ünne­peljük a magyar állameszmét. A magyar nemzet méltósága megköveteli, hogy ezeknek az izgatásoknak véget vessünk. Én ínterpellácziómmal a ministerelnök urnak alkalmat kívánok nyújtani, hogy ezen az egész nemzetet érdeklő kérdésben már most megnyug­tassa az országgyűlés képviselőházát, kijelentvén, hogy a rendelkezésére álló minden eszközzel azon lesz, hogy lehető rövid idő alatt a lazí­tást, az izgatást elfojthassuk. Ennélfogva a következő interpellácziót intézem a minister­elnök úrhoz (olvassa) : Van-e tudomása a ministerelnök urnak arról, hogy a Horvát-Szlavonország területén lakó magyar állampolgárokat magyar érzelmük megnyilatkozásáért a horvát anyanyelvű lakosok üldözik, bojkottálják ? Van-e tudomása arról, hogy Daruváron egy bizottság alakult, mely magát »Protu­madjarski odbor«-nak nevezi, és ez a bizottság az ottani magyar iskola ellen nyílt felhívásban lázit, s a gyermekeiket a magyar iskolába beírató szülők ellen bojkottra izgat ? Hajlandó-e szigorúan intézkedni, hogy a lázitó felhívás kibocsátói ellen a törvényes meg­torló eljárás haladéktalanul megindittassék, s hajlandó-e odahatni, hogy a Horvátországban élő magyarok jogaik gyakorlásakor, érzelmeik nyilvánításakor az üldözés, a támadás ellen megvédessenek ? Elnök: Az interpelláczió kiadatik a mi­nisterelnök urnak. Ki következik? Dudits Endre Jegyző: Bozóky Árpád! Bozóky Árpád : T. ház! (Zaj jobbfelöl. ElnöJc csenget.) Gróf Zichy Aladár 0 felsége személye körüli minister úrhoz (Éljenzés jobbfelöl.) inté­zem interpellácziómat. Annyira közismert tények azok, a melyekre interpellácziómat alapítom, hogy szükségtelennek tartom azt indokolni. Egyszerűen felolvasom az interpellácziót. (Zaj jobbfelöl. Felkiáltások : Befagyott! Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek. Bozóky Árpád: Befagyott? Miért fagyott be? (Olvassa): Interpelláczió gróf Zichy Aladár 0 felsége személye körüli ministerhez azon poli­tikai tekintetben összeférhetetlen helyzet miatt, hogy a minister ur a néppártnak is tagja, a jelenlegi magyar kormánynak is tagja. (Zaj és derültség.) 1. Hajlandó-e a minister ur a házat tájé­koztatni arról, hogy 24 néppárti képviselőnek a Koczurek-ügyben közzétett fölhívását helyesli-e, magáévá teszi-e, (Nagy zaj a középen.) viseli-e azért a felelősséget, ugy is, mint a néppárt elnöke, ugy is, mint a magyar kormány tagja? (Zaj.) 2. Tekintettel arra, hogy a néppártnak ugy a múltban több izben, de különösen legutóbb, a Koczurek-ügyben tanúsított magatartása ve-

Next

/
Oldalképek
Tartalom