Képviselőházi napló, 1906. XXII. kötet • 1908. deczember 2–deczember 22.
Ülésnapok - 1906-394
äÖk országos ülés 1908 deczember i6-áti, szerdán. 417 ben azok a régi törvények, különösen az 1494: XI. t.-czikk, a mely az önkéntes adóbeszolgáltatást is és az önkéntes adóelfogadást is tiltja, hogy nincs érvényben különösen az Ulászló törvénye, a mely azt mondja, hogy (olvassa): «Becstelen az, a ki országgyűlési megajánlás nélkül adót fizet, vagy pedig elfogad és a kik ezt teszik, kizárandók a tisztességes emberek sorából.« A darabontok azt mondták, hogy ezek a régi törvények nem állanak fenn, még az egész koaliczió a mellett volt és ennek a nézetnek br. Bánffy Dezső indítványára az egész képviselőház határozatban is kifejezést adott, hogy igenis ezek a régi jó törvények életben vannak és azoknál . fogva a magyar nemzet adó- és ujonczmegajánlási joga teljes, t. i. akként teljes, hogy ha nem kapja meg a kormány ezt a felhatalmazást, nincsen joga a kinevezett, de nem alkotmányos minister urnak a közadókat elfogódni, a mint hogy nekem nincsen jogom elfogadni. Az én szövegezésem szerint ez a vita eldőlne, mert méltóztatnak tudni azt, hogy ezek a régi törvények és különösen a budgetjog arra terjed ki, hogy ezt a felhatalmazást a kormánynak évről-évre kell megadni és ha a kormánynak nincsen meg az a felhatalmazása, akkor nincsen jogosultsága az adókat beszedni. Azért indítványozom, hogy az 5. §. eleje ekként szóljon (olvassa): »Az 1504:1., 1791 : XIX. és az 1867 : X. törvényczikkekre való tekintettel felhatalmazza a törvényhozás a kormányt arra, hogy a törvénybe iktatott egyenes- és fogyasztási adókat« stb., úgy, a mint a javaslatban van. Ez az egyik inditványom. A másik pedig az, hogy a paragrafus végén e helyett: »1909. évre ezennel megajánltatnak és megszavaztatnak*, ezek a sokkal világosabb szavak tétessenek: »1909. évben beszedhesse.« A »megajánltatik« és »megszavaztatik« nem világosan fejezi ki a törvényhozásnak azt az akaratát, hogy megadja a kormánynak a felhatalmazást arra, hogy az adókat beszedhesse, de e mellett a felett is vita volt a Fejérváry-korszakban, hogy ha pl. 1909 ben ex-lex van, hogy abban az ex-lexben be szabad-e szedni azokat az adókat, a melyek 1908-ra meg voltak szavazva, a mely adók azonban akkor nem lettek befizetve, a melyek tehát / 1909-re mint hátralékok szerepelnek? Ép azért, mivel ezt a felhatalmazási jtaragrafust 1867 óta máig mindig ebben a szövegben, a törvényjavaslatban levő szövegben, fogadta el a képviselőház, a hol megajánlásról és megszavazásról van szó, ép ezen homályos kifejezésekből a darabontok azt a következtetést vonták le, hogy miután az adó 1908-ra meg lett szavazva, tehát 1909-re be lehet szedni .törvényhozási felhatalmazás nélkül is. Ezen vita kikerülése szempontjából tegyük azt oda, hogy arra hatalmazzuk meg a kormányt, hogy beszedhesse KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XXII. KÖTET. az adókat, akár az egyenes adókat, akár az idei, akár a múlt évi hátralékokat abban az évben. Ebben a szövegben, a melyet én indítványozok, világosan ki van mondva, hogy ha a kormány 1910-ben is kormányozna, de akkor ex-lex volna, akkor nincsen jogosultsága az adókat behajtani, mert a kormányt csak arra hatalmazza fel. hogy 1909-ben beszedje az adókat. Módositásom egészében így szól (olvassa): »Az 1504 : I., az 17-91 : XIX. és az 1867 : X. törvényczikkekre való tekintettel felhatalmazza a törvényhozás a kormányt arra, hogy a törvénybe iktatott egyenes- és fogyasztási adókat, jövedékeket, dijakat, bélyegeket, illetékeket, úgyszintén az adóköteles jövedelmek után az 1883 : XLVI. t.-czikk 9. és 10. §§-aiban megállapított százalékokban kivetendő általános jövedelmi jaótadókat, a hadmentességi dijakat, az út-, hid- és rév-vámokat és az állami vagyon jövedelmeit, s az állam egyéb bevételeit az eddigi törvényekben eszközölt, és a törvényhozás által netalán még teendő módosítások megtartásának kötelezettsége mellett az 1909. évben beszedhessem Még azt jegyzem meg, hogy ezt az indítványt ebben az évben, ebben az ülésszakban már beterjesztettem, és talán lehet vitatkozni a felett, hogy nem tiltják-e a házszabályok, hogy az ezen ülésszakban leszavazott indítvány tárgyalását újból megengedjük, erre vonatkozólag azonban meg kell jegyeznem a további viták kikerülése szempontjából, hogy én akkor az 1908-diki költségvetéshez indítványoztam, oda kértem ezt beilleszteni, az pedig másik törvény, tehát az én inditványom most már egészen más, mint az 1908. évi költségvetés tárgyalásánál volt. Kérem a t. házat, méltóztassék módosításomat elfogadni. {Helyeslés balfelíl.) Elnök: A ministerelnök ur kíván szólni. Wekerle Sándor ministerelnök: Én azt hiszem, hogy a mi jogunk szerint abszolúte nem férhet kétség ahhoz, hogy midőn megajánltatnak valamely költségek, vagy megengedtetik valamely bevételeknek beszedése egy bizonyos évre, ugy mint itten ez a törvényjavaslat kifejezetten az 1909. évre engedi meg, hogy abból senki sem fog jogalapot meríteni arra, hogy az 1909. éven túl is beszedhessen valamit, akár hátralékosat, akár ujat. (Helyeslés.) Ez a mi kétségtelen jogrendünk, ezt a jogrendet állapítja meg először a közfelfogás, a mely közfelfogás már igen sokszor megnyilvánult ; ezt a jogrendet állapítja meg a bírói gyakorlat is. Én tehát itt semminemű szükségét nem látom annak, hogy ez a törvényben külön kifejeztessék, mert utóbb is, ha ezen törvényszakasz magyarázatára fog kerülni a for, a magyarázatnak minden szabálya szerint az az intenczió, a melylyel hozatott ez a törvény, ugyebár, döntő. (Helyeslés.) A házban tett nyilatkozatok tehát magukban elégségesek arra 53
