Képviselőházi napló, 1906. XXII. kötet • 1908. deczember 2–deczember 22.

Ülésnapok - 1906-392

364 392. országos ülés 1908 deczember H-én, hétfőn. lesz. Abban a törvényben kimondandó lenne az is, hogy ha az a birtok nem tartatik saját kezelésben, akkor haszonbérletbe kell azt parczellázni, Ezáltal ismét a szegény népen segithetünk. Ezeknél a birtokoknál az országnak beleszólása lehet, hogy hogyan kezeltetnek. Másik megjegyzésem arra vonatkozik, hogy a közalapítványi birtokok kezelése tekintetében tudtommal egy törvény intézkedik, a melynek értelmében azokat, 500 holdas részletekben csakis az önhibájukon kivül tönkrement birtokoscsaládoknak kell bérbeadni. Ez most nem történik meg, pedig ez által igen sok derék családot talpra tudnánk állitani. Ugyanezen birtokokra nézve is szeretném egy olyan értelmű rendelkezésnek a törvényben való kimondását, hogy itt is az u. n. haszonbérleti parczellázás rendszere alkalmaztassék. Például Öláhországban, 3y

2 millió hektárnyi állami birtok adatik ki a parasztságnak haszonbérlet formájában ; azt hiszem, hogy ezt a példát nálunk is követni lehetne. Legyen szabad továbbá a t. közoktatásügyi kormány figyelmébe ajánlanom a tanfelügyelők kérdését. Nálunk a tanfelügyelet intézményének a színvonala a helyett, hogy emelkednék, siilyedt. Pedig ezt megfelelőbb törvényes alapokra kell fektetnünk, mert az államnak a tanfelügyeletet meg kell becsülnie a saját javáért, mert ez és a tanitóképzés az a két sarkpont, a mely körül egész közoktatásügyünk forog. A tanfelügyeletnek is az a hivatása, hogy az ország legelrejtettebb vidékeire is a magyar nyelv és érzés szeretetét, s emberiességét bevigye. A tanfelügyelők működésének jelenleg három irányú hatása van : politikai, közoktatási és közigazgatási munkakör, s ennek tizennyolczféle szervezetű és tizenkétféle jellegű néjwktatási intézetre kell kiterjednie. Ez a legnagyobb mértékben való túlterhelés, melynek a tanfelügyelő nem tud megfelelni. Kívánatos tehát, hogy míg egyrészről kellő minősítéssel ellátott tanfelügyelők neveztessenek ki, addig másodsorban a ministeriumban a tanfelügyeletre nézve, egy külön osztály szerveztessék, és a közoktatás ellenőrzésére hathatósabb tanfelügyelői kerületek alakíttassanak, nagyobb hatáskörrel felruházva. Szabad legyen az igen t. pénzügyi kormány nagybecsű figyelmét felhívnom első sorban is a bányászat kérdésére. Nálunk a bányászat emelése, s jövedelmének fokozása szempontjából nem használtatik fel még sok eszköz, így a vízesésekből nyerhető elektromos energia, pedig ez sokkal állandóbb, mint a szénből fejlesztett engeria. A Felvidéken és az erdélyi felvidék egyes részein sok a vízesés ; s általában hazánk folyamrendszerében nagy a természetes erőforrás. Ily alkalmaknak a felhasználása Svájczben Zürich kantonban, Olaszországban, Lombardiában, hatalmas iparfejlesztésre lőn felhasználva. De nálunk nemcsak a kincstár nem használja azt ki, hanem mások által sem engedi kihasználtatni, pedig ezzel a bányavárosok gazdasági életét nagyban elő lehetne mozdítani! Sok ezer lóerő vész igy el, s hever parlagon. Ha az állam nem használja föl, legalább alkalmat nyújthatna, hogy magánosok használhassák fel iparjfelesztési czélokra. Tirolban a vízesések az államéi, de azért nem akadályozza meg, hogy egyes iparosok is papirmalmokat állítsanak fel, és ott egy egész sereggel találkozhatik ilyenekkel az ember, melyek rongyból papirost gyártanak, azt lehet mondani, kis- és háziipar mintájára, így készítik a kemény lemezpapirt, a mit nálunk papendekli név alatt ismernek és a melyből évenkint mi is vagy 1500 métermázsát hozunk be. Szóval, a vizierő felhasználásával, összegyűjtésével a bányászatot emelni lehetne. Nagyszerű vizierőt lehetne nyerni még ugy is, ha a hol lehetséges, a vizet, csövekbe foglalva, belebuktatnánk egy aknába, a hol vízlevezető altárna is van. De nemcsak a bányászatnál, hanem a kohászatnál is fontos kohászati folyamatok végzésére is, sőt a fémeknek elektromos utón való olvasztásának és edzésének a kérdése is meg volna oldható az által, hogyha egy elektro-metaílurgiai állomás létesíttetnék. Ilyen állomás létesítésére Körmöczbánya igen alkalmas volna, mert ott már főkémlő hivatal úgyis van, ugy hogy ezt az állomást ott csekély költséggel be lehetne rendezni. Ily módon a fémek kinyerési módját is meg lehetne állapítani. Ismeretes, t. ház, hogy a villamossági ipar nagy fejlődése a rézfogyasztást rendkívül emeli. Szükséges volna tehát, hogy nálunk a rézbányászat is fokoztassék. Fémbányászatunk, különösen az arany- és vasbányászatunk a kor színvonalán áll, mert hiszen nemes fémekben jelentékeny a kivitelünk; azonban rézbányászat tekintetében nagyon elmaradtunk. 1866-ban még 21.718 métermázsa rezet termeltünk, 1898-ban csak 1536 métermázsát, mig 1905-ben csak 734 métermázsát. Ebben a tekintetben tehát határozott hanyatlás állott be. Nekünk ma évente másfél millió korona értékű réz behozatalára van szükségünk, tehát a rézkohászat mindenesetre emelendő. Jelenleg az Egyesült-Államok, Mexikó, Spanyolország és Japán termeli a tegtöbb rezet. Pedig egykor a rézbányászat Magyarországon nagyon virágzó volt, — hogy ne is említsem a Fuggerek és Thurzók korát, a mikor is rézkivitelünk igen nagy volt. Magyarországnak és Ausztriának jelenleg évente 26.000 tonna rézre volna szüksége, és csak 1110 tonnát tudunk termelni. Az utolsó évtized alatt a réztermelés óriási lendületet nyert, ugy hogy most minden állam oda törekszik, hogy a rézbányászatot lehetőleg emelje. így Oroszországban most erre nagy súly van fektetve, s nagy is a haladás. Szintén elektrolitikus utón nyerik ott is a rezet. Általában tehát oda kell törekednünk, hogy a hazánkban nyerhető és iparilag is fontos anyagok felkutatása és feltárása megtörténjék, mert iparunknak ez a legbiztosabb alajxja. Epén ezért csak köszönettel tartozunk az igen t. pénzügyi kormánynak azért, hogy a hazai szénbányászat fejlesztésére fontos lépéseket tett, mert ezáltal mig egyrészről a szénbányászatot két nagy szénbányatársulatnak monopolizáló karmaiból ki-