Képviselőházi napló, 1906. XXII. kötet • 1908. deczember 2–deczember 22.

Ülésnapok - 1906-388

296 388. országos ülés 1908 alkalmasak, hogy a tényállás elferdittessék. (Helyeslés a középen.) Tiltakozom ezen kijelentése ellen és felkérem, legyen szives a t. minister ur és czáfolja meg csak egyetlenegy állításomat is, a melyet felhoztam. (Felkiáltások : Megtette ! Megczáfolia ! Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Maniu Gyula: Az igen t. minister ur itt csak állított, az állítás pedig magában véve még nem czáfolat. Én igen is még egj'szer kijelentem, hogy a legszorgosabban és a leglelkiismeretesebben tudomást kívántam szerezni magamnak arról, hogy az én lelj eléntésem következtében történt-e valami bünető eljárási intézkedés, azonban nem sikerült kinyomoznom, hogy valamely lépés tétetett volna. Hogyha a t. minister ur és az ügyészség oly I lépéseket tett, a melyek az okkultizmus útját követik, akkor természetesen arról senki sem tud felvilágosítást nyerni, de viszont a tettesek sem lesznek kiderithetők. Ha pedig a t. ügyészség elrendelte a vizsgálatot vagy nyomozatot legalább . megnyugtatásul nem köteles-e azt velem közölni ? (Ellenmondások. Felkiáltások .; Nem !) Engedelmet kérek, ott van a bűnvádi perrendtartás. Az világosan intézkedik a tekintetben, hogy. az illető feljelentőnek ez tudomására juttatandó, hogy elő: állhasson a maga bizonyítékaival. Hogyan tudja az ügyészség és a biróság a vizsgálatot folytatni, a nélkül, hogy én adataimmal előálljak ? De ettől . eltekintve sürgönyileg is kértem informácziót, . tehát mindent elkövettem, hogy tudomásom le: gyen az ügy állásáról. T. ház ! Még egyszer kijelentem, hogy tiltakozóin a minister ur inszinuácziója ellen, és hogy a választ, tudomásul nem vehetem, és kérem a t. házat is, hogy ne méltóztassék a választ tudomásul venni, mert ez a válasz a törvény előtti egyenlőtlenség elvét statuálja. (Helyeslés a kő zépen.) Elnök : Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az igazságügyminister ur válaszát Maniu Gyula képviselő ur interpellácziójára tudomásul venni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, a kik a választ tudomásul veszik, méltóztassanak fel; állani. (Megtörténik.) Többség. A t. képviselőház az igazságügyminister ur válaszát tudomásul veszi. Következik Eitner Zsigmond képviselő ur interpellácziója. Eitner Zsigmond: T. képviselőház! Az egész országnak kinos és nagy szenzácziója van, a mely a nemzet közvéleményét egészen felháborítja. (Igaz I ügy van! balfelől.) A győri róm. kath. tanítóképző-intézet negyedéves hallgatói ugyanis ' a püspöki utasitás ellenére nem akarták megünnepelni az osztrák császár trónra lépésének ;60 éves jubileumát. (Helyeslés balfelöl.) Ennek következtében a tanitóképző igazgatósága az előadásokat az intézet IV. osztályában felfüggesztette és igazolásra szólitotta fel a IV, éves hallgatóságot, hogy miért nem jelentek meg a jubileumi istentiszteleten. Mikor pedig igazolást egyik sem deczember 9-én, szerdán. adott be, (Helyeslés balfelől.) megjelent a tanitóképző igazgatója és felszólította őket, hogy adják be igazolásukat. Erre a hallgatóság egyöntetű eljárással a következő, igazán hazafias érzéstől áthatott, (Igaz! ügy van! balfelöl.) teljes higgadtsággal, érettséggel és megfontolással megirt nyilatkozatot adta ki (Halljuk ! Halljuk ! Olvassa) : »Mi, az intézet kizárt negyedéves növendékei, abból a czélból járulunk a tanári kar elé, hogy az általa hibáztatott lépésünk valódi okát feltárjuk és az ezért reánk hozott Ítélet megváltoztatását kérjük. Az ifjúság e lépésével nem akarta sem a püspök ur rendeletét, sem a tanári kar határozatát áthágni, tisztán hazafiságból cselekedett. (Igaz! ügy van ! Helyeslés balfelöl.) A mi pedig ezt az érzést felkeltette és minket szilárd ellenállásra vezetett, az igazgató urnak ez a rendelete : »Fölséges urunk hatvanéves trónralépése emlékére. . . stb« volt. Most az osztrák császárt ünnepelték osztrák alattvalói. Köztudomású, hogy 1848 deczember 2-ika nem lehet a magyaroknak ünnepnapja. Nem is ünnepelt az ország ifjúsága, csak nekünk kellett volna megjelenni a Te Deumon. (Zaj balfelől.) Nem akarunk pirulni azért, a mit hazafias meggyőződésünk ellenére követtünk volna el. Lelkiismeretünk ellen nem cselekedhettünk s ezért a szép erényért jutalmunk a kizárás. Bűnösök nem vagyunk. Fölemelt fővel járulunk a mélyen t. tanári kar elé, hogy hozott Ítéletét megváltoztatva, minket az intézet kötelékébe minden büntetés és zaklatás mellőzésével ismét visszavenni méltóztassék. (Helyeslés balfelől.) Igazgató urnak azt a kijelentését pedig, mit az ítélet kihirdetésekor tett, hogy királysértést követtünk el. . . (Nagy zaj és mozgás balfelől.) Polónyi Géza'. El kell csapni azt az igazgatót! (ügy van ! Zaj balfelől. Elnök csenget.) Eitner Zsigmond : . . . a legmesszebbmenőleg visszautasítjuk. Hogy pedig jövőnkről mielőbb intézkedhessünk, kérjük a mélyen t. tanári kart, hogy szombat délelőtt kilencz óráig a választ megadni szíveskedjék. Tanítóknak készülünk, szeretett hazánk létérdeke kívánja, hogy a hazafiasságban minél erősebb és tántoríthatatlanabb nemzedéket neveljünk. (Elénk helyeslés balfelől.) De hogy csepegtethetünk a gyermekek lelkébe 1848 deczember 2-ikával hazafias szellemet ? Győrött 1908. deczember 4. a kir. kath. intézet kizárt IV. éves növendékei.« (Éljenzés balfelől.) T. képviselőház ! A kik ezt a nyilatkozatot aláirtak, azoknak kezében jó helyen van letéve a jövő nemzedék, a hazafias ifjúság nevelése. (Igaz ! ügy van a baloldalon.) Az ilyen emberekre nyugodtan rá lehet bízni az ifjúság nevelését. (Igaz! ügy van ! a baloldalon.) Csépán Géza: Nem fogják meghamisítani a történelmet! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek. Eitner Zsigmond: De azért, mert a trónralépésnek ezt a Magyarország történetébe tényleg becsempészett 60 éves jubileumát nem ünnepelték