Képviselőházi napló, 1906. XXII. kötet • 1908. deczember 2–deczember 22.

Ülésnapok - 1906-383

24 383. országos ülés 1U08 Darányi Ignácz íöldmivelésügyi minister: Fel­hozta t. képviselőtársam a gödöllői telepet. A gö­döllői telep, azt hiszem, a maga czéljának meg­felel, és nagyon sok tanulót nem lehet egy helyen tartani, mert egyik nem fér a másiktól. E munka természete már olyan, hogy csak korlátolt számú tanulót lehet kiképezni. De igenis, azzal foglal­kozom, hogy hogyan lehet a gödöllői telepet minél praktikusabban berendezni, és miként lehetne az országban más mintatelepeket léte­síteni. (Helyeslés.) Felhozta t. képviselőtársam a konzulok kér­dését. Azt hiszem, hogy a konzulok tőlem joggal bizonyos védelmet igényelhetnek és attól őket elzárni nem is szándékozom. De a kereskedelem­ügyi ministeriumban, ugy tudom, folynak tár­gyalások az iránt, hogy mikép lehetne odahatni, hogy a külügyminister ur szives közbenjöttével a konzuloknak adandó utasítások kiegészíttesse­nek, hogy működésük oly ágazatokra is nagyobb mérvben kiterjedjen, melyekkel eddig talán ke­vésbbé foglalkozhattak. A t. képviselőtársam utal arra, miszerint a folyamaink nagyon alkalmasak arra, hogy a különböző állati betegségeket, névszerint a baromfibetegségeket is tovább terjeszszék. Ebben neki teljesen igaza van. Magam is akárhányszor meggyőződtem arról, hogy egy döglött sertést hozott a Duna, és az inficziált egy egész közsé­get. Nemcsak e szempontból, hanem halászati és más tekintetből is igenis foglalkozom azzal, hogy folyamrendőri viszonyaink, melyek meg­lehetős dezolált állapotban vannak, egészséges alapra fektettessenek. (Helyeslés.) A mi különben állategészségügyi viszonyain­kat illeti, erre nézve csak annyit mondhatok, hogy tekintettel a baromfinak kis értékére, én mindenkinek azt ajánlom, hogy ha kiüt a veszély valamely baromfinemnél, akkor a megbetegedő baromfit azonnal le kell ölni, és tollával együtt mindenestül teljesen meg kell semmisíteni. A kik ezt csinálják, azoknak a vészt megakasztani sikerül. Elnök: T. ház! Két óra van, most már a ház rendelkezése szerint félbeszakítjuk a tanács­kozást délután négy óráig. Négy órakor a minister ur fogja folytatni. (Szünet után.) (Az elnöki széket Rakovszky István foglalja el.) Darányi Ignácz földmivelésügyi minister: Még Polónyi Géza képviselő urnak tartozom egy megnyugtatással. 0 t. i. engem arra kért, hogy az Országos baromfitenyésztési egyesület lapját nagyobb mértékben támogassam. Erre nézve ki­jelenthetem,, miszerint igenis jóakaró megfonto­lás tárgyává kívánom tenni azt, hogy azokat a tanítókat, a kik különösen a baromfitenyésztés terén kitüntették magukat, a lap megküldésével kedvezményezzük és bátorítsuk. Azt hiszem, ez- | deczember 2-án, szerdán. által magát a baromfitenyésztés ügyét is siker­rel mozdítjuk elő. (Helyeslés.) Beök Iván t. képviselőtársam arra utalt, miszerint a munkásházak építésének kérdését nehezíti az, hogy a kisajátítás e czélra nincsen megengedve. Én azt felelhetem t. képviselő­társamnak, hogy a munkásházak építése a nélkül is, hogy a kisajátítás e czélra törvényileg megengedtetnék, rendkívüli méretekben halad, ugy hogy a törvény meghozatala óta / ] 2.000 munkásház épült és van épülés alatt. Én meg­engedem, hogy előfordulnak azok a jelenségek, a melyekre ő utalt, a miatt azonban novelláris intézkedést tenni nem tartom helyesnek. Ha azt látnám, hogy az általános baj, a mely gyökeres orvoslást igényel, akkor ezt a kérdést is bővebb megfontolás tárgyává fogom tenni. (Hely ed és.) Most pedig áttérek Maniu Gyula t. kép­viselőtársam felszólalására és azzal egy kissé bővebben fogok foglalkozni, (Halljuk! Halljuk!) és pedig nemcsak azért, mert ő ugyan a maga szempontjából, a mely homlokegyenest szemben áll a mi szempontunkkal, beszél, de azt meg kell adni, hogy tárgyilagosan. Igen veszedelmes volna, ha azok a nézetek, a melyeket a _kép­viselő ur kifejtett, hitelre találnának. (Élénk helyeslés.) Nálunk nem veszedelmesek ezek a nézetek, mert mi ismerjük a viszonyokat, tudjuk, hogy román polgártársaink iránt mennyi figyelemmel viseltetünk, hanem olvassák ezt más országok­ban is és ez alkalmas arra, hogy a magyar nemzetet, a mely mindig szabadságszeretőnek és lovagiasnak bizonyult, balul ítéljék meg. (Fel­kiáltások : Ez volt a czélja !) Maniu Gyula t, képviselő ur azt kérdi, mi történik az állami birtokkal, különösen azokkal, a melyek nem képeznek tanügyi vagy más mintagazdasági czélra szolgáló objektumokat. Ilyen birtok, fájdalom, igen kevés van, de már a pénzügyi bizottságban utalt arra Széll Kálmán képviselőtársunk, a bizottság nagyérdemű elnöke, hogy milyen nagy baj az, hogy annak idején az állami birtokok eladattak és hogy azok segít­ségével milyen hatalmas és nagyszabású birtok­politikát lehetett volna folytatni . . . Issekutz Győző: A naszódi erdők! Darányi Ignácz: Ezekre majd reájövünk! A mi állami gazdasági birtok van — nem az erdőségekről beszélek — az vagy telepítés czóljaira szolgál és akkor nem segíthetek, mert a telepítés czéljától azokat elvonni nem fogom, (Elénk helyeslés.) de ha nem szolgál telepítési czélokra, akkor első szempontunk az, hogy kis­emberek, a kisgazdák jussanak hozzá, éi én megvallom, nem is emlékszem, mikor adtam én ki ilyen birtokot nagybérlőnek. (Elénk helyeslés.) Ez a tendenczia az, a melyet következetesen szem előtt tartok. (Helyeslés.) • T. képviselőtársam ugy akarja feltüntetni a dolgot, mintha mi megkülönböztetést akarnánk

Next

/
Oldalképek
Tartalom