Képviselőházi napló, 1906. XXII. kötet • 1908. deczember 2–deczember 22.

Ülésnapok - 1906-386

1/8 386. országos ülés 1908 deczember 5-én, szombaton. dozás az, mit álliték, bocsánatért esedezem. De nem tudok kereskedőileg számolni s bennem, minden gazdái gyakorlat rögtön hallgat ha földieimet — kiket eddig szerencse tartott íenn,s ezentúl csak bölcseség menthet meg, — tapasztalni vagyok kénytelen, mint dúlnak kebleikben; s saját égett bori mámorukban sokszor mily különös egyetértéssel szorgoskodnak nemzetünk erkölcsi lealacsonyitása körül.« Wesselényi Miklós báró pedig a Kossuth Lajos szerkesztésében megjelent »Hetilap« czimű újságban 1842-ben egész czikksorozatot közölt. Azt mondja többek közt egyik czikkében : »A pálinkakórság nemünknek oly betegsége és ez ital annyi kárt okoz, miként óhajtandó, s mint a fejlődő ész és erkölcsi érzet posztulátuma remélhető is, azon idő, a melyben a pálinkafőzés, mivel ez ital aljasit, nyomort terjeszt, s bűnt táplál, előbb terhes adó által kevesbittetni, s később annyira korlátoltatni fog, miszerint csak a gyárak és egyéb iparágak számára, a vegytanban, gyógyszerekhez, világításra, iparczikkek előállítására stb. szükséges szesz fog készittetni<<. De Wesselényi Miklós nemcsak szóval küzdött ez ellen. Gyönyörű dolgot cselekedett meg. Erdélyi birtokának tizenkét falujában megtiltotta a korcsmát. Akkor a földesúr volt a regálé birtokosa és ő intézkedhetett; ha akarta, megszüntethette a korcsmákat, egyszerűen nem adott engedélyt az italmérésre a falujában és Wesselényi báró tizenkét faluban lemondott az ebből eredő nyereségről. Még pedig ott, nemzetiségi vidéken ; nem tekintette, hogy kik azok az emberek, a kiket meg akart menteni a szerencsétlenségtől. íme ily ragyogó példák állnak itt. f£]*> Nemes Bertalan : Szépen hálálják meg. Pf *: Goldis László : Abban az időben, a 40-es években az ország közvéleménye is kezdett foglalkozni ezzel a kérdéssel és épen Wesselényi báró egy czikkére az akkori Vasárnapi Újság lelkes felszólitást intézett az akkori képviselőkhöz : »Az egyes kis haszont mára igérő, de a továbbra a tökéletes elszegényülést szülő iparczikk ne akadályozza bölcs előrelátástokat, tegyetek egy üdvös határozatot az életet ölő, annyi nyomort, Ínséget, országos pusztulásunkat szülő kazánok működésének ha nem is megszüntetésére, de korlátozására. Én azt hiszem, egy jobb lét alapját teszitek le általa és nemes kebletek a kitűzött czélja által egy józanabb utókor méltó hálája lesz jutalom érette<<. ^fj¥A nemes kezdetet azonban az akkori idők forgatagja levette a színről. A forradalmi idő bekövetkezésével a szomorú provizórium, azután az alkotmány visszaállításának nehézségei elterelték az ország figyelmét ez óriási fontosságú kérdésről, és csak a legújabb időben, most, a legutolsó években, kezdi ismét felütni fejét az a kis mozgalom, a mely a régi nyomokon iparkodik felhívni ismét az ország figyelmét ez óriási fontosságú kérdésre. Az 1901-ben Bécsben tartott nemzetközi alkoholellenes kongresszus adott alkalmat, hogy Magyarországon is meginduljon az alkoholellenes küzdelem. A bécsi kongresszus hatása alatt alakult meg Magyarországon az első országos alkoholellenes egyesület. Ugyanannak hatása alatt alakult az úgynevezett Good Templar-rend, mely a többi országokban el van terjedve, Magyarországon azonban csak 1901 után kezdtek páholyok alakulni. Jelenleg gondolom vagy húsz páholy van, feje a rendnek dr. Stein Fülöp, budapesti orvos. Ugyanezen időben alakult meg az absztinens orvosok egyesülete, az absztinens nők egyesülete, és különös dicsérettel kell említenem, hogy az általános jótékonysági női egyesület különös buzgalommal vette gondoskodásába ezt az ügyet. Ez a mozgalom rendkívül csekély, és rendkívül kicsiny az az eredmény, melyet elérhet, ha azon arányban fog csak működni, mint ma. 1905-ben ez az alkoholellenes nemzetközi kongresszus Magyarországon tartotta ülését, és teljesen igaza van az ezen kongresszust rendező bizottságnak, midőn felhívásában azt mondja, hogy ezúttal ez a kongresszus oly országban fogja üléseit tartani, a melyben eddig ebben az irányban az alkoholelleni mozgalom érdekében még semmi sem történt. Tehát maga a rendezőbizottság is semminek veszi azt, a mi eddig Magyarországon történt. Igaz, vannak a magyar törvényekben különös rendelkezések e tekintetben, de ezeknek némely része teljesen ferde, és a helyett, hogy a mozgalom czélját szolgálná, épen azzal ellenkezőleg oly intézkedések tétettek, melyek az alkoholizmust előmozdítják. Egy másik része ezen törvényes rendelkezéseknek, mely némileg hatással volna az . alkoholizmus elleni küzdelemben, egyáltalában nem hajtatik végre. így az 1883 : XXV. t.-czikk a korcsmai hitelről ugy rendelkezik, mint méltóztatik tudni, hogy korcsmában hitelbe adhat a korcsmáros akármilyen italt 2—8 forint között, azután a mértéket a törvényhatóságnak meghatározására bízza, így pl. Aradmegye szabályrendeletében csak két forintig engedi meg a korcsmai hitelt. De kérdem, vajon nem egyenesen előmozditója-e az alkoholizmusnak, ha a parasztembernek szabad két forintért pálinkát venni, mert ha ennyiért vesz páünkát, akkor annak hatása már teljességében jelentkezik. Az első teendő épen a korcsmai hitel teljes eltörlése volna. Ebből látni, hogy mily kevés érzéke volt a mi korábbi törvényhozásunknak és kormányunknak e kérdés iránt, midőn törvényben megengedte a korcsmai hitélt. Mert hogy mérget áruljanak hitelbe, a melynek se tápereje, se üditő ereje nincs, hanem csak veszedelmes a testi szervezetre, annak a czélját felfogni képes nem vagyok. Hogy ételt adhassanak hitelbe a szegény embernek, annak van értelme; de hogy mérget szolgáltathassanak ki neki, annak semmi értelme nincs. Az összes országokban, hol ezzel foglalkoztak, el is tiltották a korcsmai hitelt. Az idén hoztak Romániában erre nézve törvényt, mely szentesittetett is, és teljesen eltörölték a korcsmai hitelt.