Képviselőházi napló, 1906. XXI. kötet • 1908. szeptember 22–deczember 1.

Ülésnapok - 1906-367

58 367. országos ülés 1908 november 12-én, csütörtökön. (Igás!) a mely elbánás következtében e törekvő, 14.000 lakossal biró városnak fejlődése mintegy szándékosan megakadályoztatott, ós ha most a viziut előnyeitől is elesik, jövő íejlődhetésének egyik feltételétől beláthatatlan időre megfosztalak. Itt van az önként kinálkozó, kedvező alkalom arra, hogy Szekszárd becsatoltassék a hazai és világkereskedelem hálózatának zónájába, (Ugy van!) a mi — tekintve azt a körülményt, hogy a Sió mentén Szekszárd az egyetlen város — természetes és észszerű követelménye forgalmi jiolitikánknak. (Igaz, ugy van!) De hát miről is van szó tulaj donképen. (Halljuk!) Arról, t. ház, hogy egy medenczeszerű kiágazással Szekszárd érintessék, illetőleg Szekszárdon kikötő és rakodópart létesíttessék a mostani vasúti állomás szomszédságában. És ha tekintetbe veszszük a nagy érdekeket, a melyeket ez kielégiteni hivatva lesz, nem is oly nagy az áldozat, a melyet meg kell hoznunk, mert ezáltal lehetővé válik a mostani vámhid mellett tervezett kikötő és rakodópart kiépítése, melynek költségei megmaradván, 400.000 vagy 500.000 korona hozzáadásával rendelkezésünkre áll az az összeg, a mely a meclenczeszerű kiág létesítésére a kikötővel és rakodóparttal együtt szükséges. (Helyeslés.) Ismétlem, t. ház, hogy mikor egy vármegye székhelyének egy történelmi múlttal biró és eddig mostoha elbánásban részesült városnak legfontosabb érdekeiről, jövő fejlődésének megalapozásáról van szó, akkor ez az áldozat nem oly nagy, hogy ez akadályul szolgálhatna. (Igaz!) Hiszen régi igazság az, hogy a viziut a városok fejlődésének, nagygyálételének, meggazdagodásának egyik fundamentuma. Ezt a fundamentumot lerakni Szekszárd és környéke javára, itt az alkalom és hiszem, hogy az az 500.000 vagy 600.000 korona könnyen beilleszthető a 192 milliós beruházás keretébe, a nélkül, hogy a tervezett vizimunkálatok pénzügyi mérlegének egyensúlyát ez zavarná. Meg vagyok róla győződve — hiszen a vízügyi bizottság ülésében kegyes volt ő exczellencziája a földmivelésügyi miniszter ur e tekintetben kedvező választ adni felszólalásomra — hogy a földmivelésügyi kormány, s főleg annak vezetője, méltányolva Tolna vármegye és két törekvő városa, Szekszárd ós Tolna vitális érdekeit, keresni fogja a módot, hogy azokat kielégítse, a mi által vármegyénkei és e két várost mély hálára kötelezi, s egyszersmind növelni fogja az egész ország közvéleménye által elismert és kellőképen honorált érdemeit. Egyébként a vizi beruházásokról szóló törvényjavaslatot elfogadom. (Élénk helyeslés. Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Pető Sándor képviselő ur jelentkezett nálam, hogy az ügyében a képviselőházban ma hozott határozatnak eleget kíván tenni. E czélból neki a szót megadtam és az ő nyilatkozata után fogjuk a tárgyalást folytatni. Méltóztassék. Pető Sándor: T. ház! Miután a mentelmi bizottság javaslata alapján a t. ház bölcsesége azt állapította meg, hogy tegnap én közbeszólásaimmal a ház tanácskozási rendjét zavartam, én ezért ünnepélyes bocsánatot kérek a t. háztól. Elnök: Konstatálom, t. ház, hogy Pető Sándor képviselő ur a ház határozatának eleget tett. Folytatjuk a tanácskozást. Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha senki sem kíván szólni, a vitát bezárom. A földmivelésügyi [miniszter ur kíván szólni. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter: T. képviselőház! Mindenekelőtt Surmin képviselő ur felszólalására kívánok reflektálni. Surmin képviselő ur ugy állította oda a helyzetet, mintha Horvátország és a horvát folyók mostoha elbánásban részesittettek volna a központi kormány részéről. Ugron Gábor: Kitartjuk őket! Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter: Majd adatokkal fogom bizonyítani, hogy menynyit teszünk a horvát folyókért. A múltban 1893-ig a Drávára 3,660.000 koronát költöttünk. Később az 1895 : XLVIIL t.-cz. egy nagyobb összeget bocsátott rendelkezésre, 9 milliót, melyből azonban 5,700.000 lett, illetve lesz munkálatokra fordítva. Ezen összeg legnagyobb részben az Eszéktől a Dráva torkolatáig terjedő és a Barcs körüli Drávaszabályozásra esik. A végzett munkálatok folytán 35 kilométer hajóút van biztosítva. Megemlítendő, hogy külön a gyékényes —barcsi szakasz szabályozására az 1904 : XIV. t.-cz. 1 millió koronát engedélyezett. A Száva szabályozására, különösen a Drina torkolata alatti folyamszakasz rendezésére 1 millió korona engedélyeztetett, ezen összeg egy részét azonban a Kulpa folyónál, különösen a Sziszek köriili gázlók eltávolítására kellett felhasználni. AzU904: XIV. t.-cz. újból 1 millió koronát engedélyezett a Száván létező főleg hajózási akadályok eltávoliA folyó évi költségvetésben is jelentékeny összegek vannak felvéve és csak a napokban intézkedtem, hogy különösen tekintettel a vukovár-samaci csatorna fontosságára, a mely sokáig nem lesz elodázható, a Kulpával mindenekelőtt foglalkozzunk és ezért a Kulpa szabályozására egy állami kirendeltséget állítottam fel. De hogy állunk, t. ház, a jelen törvényjavaslattal? Ha méltóztatnak felütni a törvényvényjavaslatot, akkorj méltóztatnak látni, — és pedig meg is mondom az oldalt, az indokolás 76-ik oldalán megtalálja a képviselő ur, — hogy a Drávára 19,490.000, a Szávára 6 millió, a Kulpára 3,800.000 korona, összesen tehát a hor-