Képviselőházi napló, 1906. XXI. kötet • 1908. szeptember 22–deczember 1.
Ülésnapok - 1906-366
366. országos ülés 1908 november 11-én, szerdán. 35 Gr. Andrássy Gyula belügyminiszter : Ha mi 1,100.000 választóból álló választóközönség helyébe egyszerre kémilliókat-hétszázezer ilyen választóból álló választóközönséget állítanánk, akkor egészen bizonyos, hogy minden átmenet nélkül politikai tekintetben óriási súlyt nyernének olyan egyének, a kiknek sem vagyonuk, sem műveltségük nincsen, olyan elemek, a melyek éjjen ennélfogva nem képesek a saját maguk előnyére sem politikai hatalmat gyakorolni. (Ugy van!) Egy hang (a középen): A grófokra kell azt bizni! Gr. Andrássy Gyula belügyminiszter: Ez a választói törvényjavaslat a lakosság egy hatodát ruházza fel választói joggal. Ugyanez az arány szerepel Angliában is. Már maga ez a tény bizonyítja, hogy mi bizonyos ellensulyok nélkül ezt a nagy lépést nem tehetjük meg. (Elénk helyeslés.) Méltóztassék Magyarország viszonyait Anglia viszonyaival összehasonlítani. (Halljuk! Halljuk!) Anglia tengertől övezett ország, a melynek területén ellenség századok óta nem volt. Anglia a leggazdagabb, legműveltebb, legelőrehaladottabb ország; ott maga a munkásság is nagy műveltséggel bir; ott már nagy politikai gyakorlata van alakosságnak. (Ugy van!) Ezzel szemben Magyarország a legexponáltabb állam Nyugateurópában; Magyarországot folytonosan az ellenség tiporta; mi a helyett, hogy kulturmunkát végeztünk volna, önállóságunkat, szabadságunkat, életünket védtük. (Ugy van!) Mi ebben a küzdelemben kimerültünk, elmaradtunk és nem állunk ott, a hol a Nyugat. (Ugy van!) Nálunk, eltekintve más hátrányoktól, már ezen oknál fogva sem volna okos oda, a hová az angol fokozatos egymásutánban, egymást követő reformok utján óvatosan ért el, egvszerre ugrani, egy csapásra eljutni akarni; (Elénk helyeslés.) a legszűkebb választói jogról átugorni a legtágabbra. (Ugy van!) Ezt theoretikusok. idealisták, olyanok, a kik hazájukat nem komolyan^ nem szenvedélyesen szeretik, megkísérthetik, (Elénk helyeslés jobbfelöl. Mozgás a középen.) de az, a ki érzi felelőssége súlyát, a ki érzi, hogy az ő nevéhez kapcsolódnék majdan Magyarország gyásza: az ezt meg nem teheti. (Élénk helyeslés és taps.) Ezért kellett a pluralitáshoz nyúlni. (Halljuk! Halljuk!) A pluralitást azonban ugy kellett megalkotnom, hogy az demokratikus alapon álljon; hogy azon alapczélomat, (Mozgás a középen és balfelöl.) a melyet követnem kell, ne veszélyeztessem; hogy a pluralitás jogával minden osztálybeli élhessen; hogy ne legyen abból egy foglalkozás sem kizárva; hogy ezt a jogot a legszegényebb is, az is, a kinek semmi vagyona, tőkéje nincs; az a munkás is, a ki napi munkájából él, megszerezhesse. (Helyeslés.) A pluralitásnak nem az a czélja, hogy egy osztályt, vagy akár egy nemzetiséget károsítson, avagy kizárjon. Peíő Sándor: Hogy a kisebbség tovább uralkodhassak! Ez a czélja! (Nagy zaj a jobb és bthldalon. Taps a középen. Elnök csenget.) Gr. Andrássy Gyula belügyminiszter: Az a czélja, hogy az értelem, az intelligenczia, a képesség uralkodjék ; (Elénk helyeslés. Halljuk ! Halljuk!) az a czélja, hogy minden osztálynak színe-java nagyobb sulylyal birjon, mint az a része, a mely kisebb kvalitásokkal rendelkezik. (Elénk helyeslés.) Ez a czélja. Nem a nemzetiségek ellen van irányítva . . . (Zaj.) Egy hang (a középen): Egy kis őszinteséget kérünk! (Nagy zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek ! Gr. Andrássy Gyula belügyminiszter: ...mert az irni-olvasni tudás megkövetelése csak nincs a nemzetiségek ellen irányítva. (Halljuk! Halljuk!) Azt hiszem, hogy majd kikérik maguknak a nemzetiségek, és joggal, ha az ő képviselőik, Európa előtt a hol mindig azt szeretik hangoztatni, hogy a nemzetiségek nagy vagyonnal, intelligencziával és természetes erővel bírnak és hogy a magyarok csak mesterséges eszközökkel, zsarnoki utón tudják őket legyőzni, most egyszerre Európa előtt azt fogják vallani, hogy a vagyonnak, az intelligencziának és a vezető elemeknek honorálása nem más mint magyar soviniszta politika! (Tetszés.) Hogyha ezzel a bevallással fognak Európa elé lépni, akkor tessék elhinni, hogy elvesztik hitelüket Európa előtt, (Éljenzés és taps a balés jobboldalon. Közbeszólások a nemzetiségi padokon.) Most azt mondja, az egyik képviselő ur a nemzetiségi csoportból, — íixirozom e kijelentést — hogy a javaslat nem a nemzetiségek ellen van irányítva, hanem a demokráczia ellen. De a vidéken azt mondják, hogy a magyarság erőszakot gyakorol a nemzetiségek ellen, és ennek a törvénynek egyetlen egy czélja van: a nemzetiségeket megtörni, a nemzetiségeket megfosztani természetes jogaiktól. (Nagy zaj a középen.) Kérem, méltóztassanak ugyanazt mondani itt, a mit mondanak odakünn. (Zajos helyeslés. Zaj a középen.) Ezekben elmondtam főérveimet a pluralitás mellett, és most még csak egy kérdéssel kívánok foglalkozni, a melynek szintén inkább elvi jelentőséget tulajdonítanak, és ez a szavazás módja. (Halljuk! Halljuk!) A mint tudni méltóztatnak, ezen javaslat a nyilvános szavazást fentartja. (Helyeslés.) Az én meggyőződésem az, hogy politikai jogokat nyilvánosan kell gyakorolni ; az én meggyőződésem az, hogy a választói jog egyúttal választói kötelesség is és azzal az erkölcsi obligóval jár, hogy nyíltan be merje vallani mindenki meggyőződését. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon. Zaj a középen. Pető Sándor közbeszól.) Elnök: Pető Sándor képviselő urat kérem, hogy ne zavarja folytonosan a tanácskozás menetét. (Folytonos zaj és közbeszólások.) 5*
