Képviselőházi napló, 1906. XXI. kötet • 1908. szeptember 22–deczember 1.

Ülésnapok - 1906-380

380. országos ülés 1908 november 28-án. szombaton. 345 Ha a t. házat nem untatja, (Halljuk ! Halljuk !) méltóztassék megengedni, hogy előadjam, hogy Budapesten a halandóság 1907-ben a IV. kerületben volt 12-3, az V. kerületben 14-3, a VII. kerületben 15*1, az I. kerületben 15-3, a II. kerületben 154, a VI. kerületben 15-5, a X. kerületben 173, a VIII. kerületben 17'7, a IX. kerületben 18"3 és a III. kerületben, Óbudán, a legegészségesebb fekvésű kerületben 20'6 százalék. Ugyancsak a lakások zsúfoltságának száma tekintetében szintén hasonló arány mutatkozik és itt is Öbuda kerül ki legutolsónak, valamint, ha az analfabétákat veszszük, itt is a következő az arány : a IV. kerületben volt 4-5, a II. kerületben 7'5, a VI. kerületben 8-7, az V. kerületben 95, az I. kerületben 9'9, a VII, kerületben 10'7, a VIII. kerületben 11*2, a IX. kerületben 1T2, a X. kerületben 14'4 és a III. kerületben 14'8 százalók. Egészen világos tehát, hogy ez a tétel teljesen megáll, hogy tömegnyomor, pauperizmus és halandóság a legszorosabb konnexióban és korreláczióban vannak egymással. Már most, ha konstatálván, ezeket az állapotokat, vizsgáljuk azt a kérdést, hogy milyen betegségek előidézői és következményei ennek a túlzsúfoltságnak és azután figyelembe vesszük az élelmezési kérdéseket, továbbá az összes gazdasági és szocziálsi szempontokat, a melyek elválaszthatatlanul összefüggnek ennek a kérdésnek a vizsgálatánál, akkor legelső sorban is azt a szomorú körülményt kell megállapítani, hogy ebben az országban a betegségek közül a tüdővész a legrettenetesebb pusztításokat viszi véghez. Magyarországon több, mint hetvenezer ember hal meg évenként tüdővészben. Ebből megállapítható, hogy kétszáz ember hal meg naponként és magában a fővárosban 8, 9 vagy 10 ember hal meg naponként tüdővészben. Állandóan az egész országban 5—600.000 ember van tüdővészben és ha tekintetbe vesszük azt, hogy ezek a tüdővészes betegek a legjobb konstellácziók között vannak abban az irányban, hogy ennek az országnak használhatnának és maguk is megélhetnének, mert húsz és negyven év között, tehát a legjobb a legerősebb, a legmunkaképesebb korban vannak, akkor valósággal szomorú az a kép, a melyet épen a tüdővészszel kapcsolatban meg kell állapítani. A tüdővész elleni mozgalomnak egyik apostola, Tauszk Ferencz egyetemi tanár, megállapítja az ő munkálatában, hogy minő anyagi károkat okoz az országnak a tuberkulózis rendkívüli elharapódzása. Figyelembe véve az évi 70.000 emberre tehető tüberkulotikus halandóságot, 300 napra teszi azt az időt, a melyben a tüdőbeteg már munkaképtelen. Már most 500.000 tüdőbetegnél napi 2 korona dij mellett esik egy ilyen betegre 600 korona, a mi 60.000 betegnél egy évre 36 millió korona ; ennyi munkaveszteség van ezen a czimen. Ha ehhez még hozzászámítjuk az orvosi gyógykezelést, a gyógyszert, a pénztárak által eszközölt napi segélyt és pedig naponta 2 koronával fejenként, ez ujabb 36 millió korona évi kiadás. Ha KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XXI. KÖTET. pedig fejenként 50 korona temetési költséget és a család részére kiutalt segélyt számítunk, a mely valóságban jóval több, ismét 3 millió korona Idadás terheli az országot, ugy, hogy összesen 75 millió koronára tehetjük Magyarországon évenként a tuberkulózis okozta tényleges munkaveszteséget és készpénzkiadást, vagyis fejenként körülbelül 4 koronát. De ha még hozzáveszem azt, t. képviselőház, hogy a tuberkulózis ezeknek az elhaltaknak a munkaképességét körülbelül tiz évvel megrövidítette, akkor ha egy ember munkaképességét évi 600 koronára becsülöm, a mi 36 millió koronát tesz ki, akkor tízévi munkabér fejében 360 millió koronára rug az, a mi kárba veszett. Ez az összeg approximative fölállítva az, a melyet e tüdővészes betegek révén elvesztünk és ha még megállapítom azt, t. képviselőház, hogy ez a betegség és ez a munkabérveszteség a magyarság zömében csinálja a legnagyobb bajt, akkor előáU, t. képviselőház, annak a képe, hogy ezzel a tüdővészszel szemben ennek az országnak, ennek az államnak és ennek a társadalomnak kötelessége elkövetni mindent. Ha pedig nézem, t. képviselőház, hogy a külföldön mi történik a tüdővész meggátlása és kiküszöbölése tekintetében és megállapítom azt a tényt, hogy nem áll teljesen az a tétel, hogy a tüdő vészt csak öröklésképen lehet megszerezni, ellenkezőleg annak igen sok alkalma és módja van, a lakás-mizéria, az élelmezés gyöngesége és egyáltalában" az emberi élet különböző viszonyai tekintetében ; akkor az állam elsőrendű kötelességének tartom azt, hogy gazdasági és szocziális szempontból is mindent elkövessen a tüdővésznek meggátlására és arra, hogy ebben a betegségben minél kevesebb ember haljon meg. (Helyeslés.) Lehet ezzel a tüdővészszel szemben emberi eszközökkel és intézkedésekkel küzdeni, mutatja ezt Angliának a példája, a hol 42 millió angol lakos mellett évenkint 20.000-rel kevesebb ember hal meg tüdővészben, mint a félannyi lakossággal biró Magyarországon. Mutatja Németország példája, ahol 1906-ban kevesebb haláleset fordult elő sokkal nagyobb népesség mellett, mint Magyarországon. Csakhogy milyen intézmények állanak rendeldezésre Németországban a tüdővész meggátlására ? Németországon van 37 népszanatórium, 35 magánszanatórium, 17 gyermekszanatórium, 67 görvélykóros gyermekek fölvételére szolgáló kórház, 10 tüdő vész gyógyítására szolgáló kórház és 207 u. n. dispensaire, a mely az ambuláns betegek ápolására szolgál. Mindezekkel végzi Németország azt a küzdelmet és harezot, a melyet a tüdő vész ellen folytat. Él kell ismernem, t. ház, hogy Magyarországon a tüdővész elleni küzdelem szempontjából is történtek lépések, csakhogy én nagyon keveslem ezeket a lépéseket, különösen azokat, a melyeket állami eszközök szempontjából e téren megtettünk. Meg kell állapitanunk azt, hogy Magyarországon jelenleg egyetlen egy állami kórház sincsen, a mely a tüdőbetegek befogadására szolgál. Vannak ma44