Képviselőházi napló, 1906. XXI. kötet • 1908. szeptember 22–deczember 1.

Ülésnapok - 1906-380

332 'áHO. országos ülés 190H november 28-án, szombaton. részére biztosítja az egyéni és közszabadságot, egészen addig a határig, a mig más egyénnek szabadságát és jogát nem érinti és tiszteletben tartja ; és ennek megfelelőleg találja meg mindenki összes állampolgári és emberi jogainak hatályos védelmét és támogatását. Mindezeket csak azért emiitettem fel, t. képviselőház, hogy ne sokallja senki azokat a milliókat, a melyekkel a tárcza keretében minden egyes ember és valamennyi állampolgár közvetlen személyes érdekeiért áldozunk. (Igaz! Ugy van!) Mert hogyha van állami kiadás, ugy ez az egyetlen az, a melyet kizárólag önmagunkra és mindannyiunkra költünk el egyenlő arányokban és a mely áldozatoknak jótékony hatását minden állampolgár bőségesen és egyformán élvezi, daczára annak, hogy ezen kiadásokból az ország egy-egy lakosára alig 4 kor. esik. Az a 10 millió emelkedés, a melylyel a 909. évi költségvetés a tavalyi belügyi szükségletet meghaladja, komolyan senki által nem kifogásolható, mert csak helyeselni lehet azt a törekvést, hogy e tárcza keretéhez tartozó minden állampolgári, törvényhatósági, községi és emberbaráti intézményt fejleszteni és erősiteni kell. Mert ezek, t. ház, nem inproduktiv kiadások, nem felesleges szükségletek, nem kényelmi igények szolgálatára vannak hivatva, hanem a mindennapi élet rendes folyásának lépten-nyomon jelentkező követelményei és valamennyi állampolgár legközvetetlenebb jogi, erkölcsi és közszabadsági szükségleteit elégítik ki. (Igaz ! Ugy van !) Rámutattam már ezzel, t. képviselőház, azon nagyobb összegű különbözetekre, a melyek a belügyi tárcza egyes czimeinél a tavalyi előirányzattal szemben fennforognak. Itt van a vármegyei közigazgatási, árva- és gyámhatósági kiadásoknál mint többlet 1,346.640 korona a tavalyi 18,391.500 koronával szemben. Ezen többletnek nevezetesebb tételei : uj állások szervezésére és uj állások rendszeresítésére 100.000 korona a vármegyei nyugdijalapnak segélyezésére és a háztartások hiányainak fedezésére 100.000 korona, távbeszélők felállítására 50.000 korona, az 1908. évi állami költségvetés alapján foganatosított lakbérek emelésére, továbbá a dijnokok és napibéres szolgák illetményeinek felemelésére 939.300 korona. A községi igazgatási kiadásokra 4,862.000 korona van előirányozva. A tavalyihoz képest 462.000 koronával több, de ebből 170.000 korona csak alakilag képez e czimnél többletet. Ugyanis a rendes kiadások XVII. fejezet 6. czim alatt az 1908. évben csak a községi és körjegyzők, valamint a segédjegyzők fizetésének állami kiegészítésére és az 1904 : XXXVI. t.-ez. 24. §-a alapján szervezett uj jegyzőségek dologi kiadásaihoz adott államsegélyre szükséges összegek voltak felvéve. A községi közigazgatási tanfolyamok, valamint az országos törzskönyvezés költségeire szükséges költségek ellenben a rendes kiadások XVII. fejezetének 14. czime alatt, az általános közigazgatási költségek czime alatt szerepeltek. Minthogy a könnyebb és egységes áttekintés szempontjából is kívánatos, hogy a községi igazgatás körébe tartozó országos kiadások lehetőleg egy czim alatt vétessenek fel: az 1909. évi költségvetés XVII. fejezetének 6. czimét a belügyminiszter ur megváltoztatta és ezen czim alatt a községi közigazgatási tanfolyamok, valamint a községi törzskönyvezés költségeit is áthozta. 130.000 korona van felvéve uj segédjegyzői állások szervezésére az eddigi államsegélyhez képest, mert még mindig 800-on felül van azon 2000 lélekszámot meghaladó köz jegyzőségek száma, a melyekben segéd jegyzői állás rendszeresítve nincsen, s a melyekre anyagi erejük elégtelensége miatt a segédjegyzői állás önköltségen való szervezését hivatalból ráutalni nem lehet. Minthogy pedig a községi közigazgatási szervezet megfelelő teljesítési képességének előfeltételéül tekintendő, hogy a szóban forgó körjegyzőségek, sőt egyes anyagilag nyomott helyzetben levő nagyközségek is fokozatosan, az állam pénzügyi ereje által engedett legrövidebb idő alatt rendszeresített álláson életfogytiglan alkalmazott segéd jegyzővel láttassanak el, nem lehet kitérni az elől, hogy a szóban forgó czélra újból jelentékeny államsegély irányoztassék elő. Nem hagyhatok megemlítés nélkül e czimnél egy uj tételt, a mely azon humánus intézkedést tartalmazza, hogy a községi kör- és segédjegyzők leányárvái — félárvái — és leánygyermekei számára létesített iskolai, nevelőintézeti alapítványi helyek költségeire 45.000 korona irányoztatik elő. A községi kör- és segédjegyzők leányai számára a Magyar Gazdasszonyok Országos Szövetsége által íentartott czinkotai leányintézetnél létesített 25 dijmentes és 50 féldijas állami alapítványi helylyel a közigazgatásnak a gyermeknevelés tekintetében egyik legelszigeteltebb helyzetben levő tényezőin kíván a kormány a szóban forgó czélra a költségvetésben beállított csekély öszszeggel segíteni. Következik 3,400.000 koronát előirányzó uj czim, a mely a tavalyi költségvetésben nem fordult elő. Ez községi körorvosok és bábák illetményeire van fölvéve, az 1908: XXXVII. t.-cz. alapján, az ezen törvény indokolásában a törvényhozásnak már bejelentett számitások szerint. A m. kir. csendőrség cziménél évi szükséglet 17,232.286 koronával irányoztatik elő, több szükségletként a tavalihoz képest 1,638.046 korona. Ebből 216.124 korona azért szükséges, mert az az 1907. évi költségvetés indokolásában kifejtett fontos okoknál fogva az 1907. évben megkezdett és az 1908. évben folytatott lovasitás további folytatásaként az 1909. évben 200 gyalogcsendőr és 35 őrsnek a lovasitása vétetett tervbe. A gyalogcsendőrségi őrsök lovasitása által, eltekintve attól, hogy a lovascsendőr mindenkor gyorsabban érkezik működése helyére mint a gyalogcsendőr, a lovasitott őrsök felügyeleti körzetei nagyobbittatnak, miáltal egyes szomszédos gyalogőrsök