Képviselőházi napló, 1906. XXI. kötet • 1908. szeptember 22–deczember 1.

Ülésnapok - 1906-379

318 379. országos ülés Í908 november 27-én, pénteken. Nagy György: Más téren . . . Elnök: Kénytelen vagyok a szót megvonni. Ha szólni senki sem kivan, kérdem a házat, méltóztatik-e a tételt megszavazni? (Igen!) A tétel megszavaztatik. Szmrecsányi György jegyző (olvassa) : »2. czim. A Bosznia- és Herczegovinában levő parancsnokságok, intézetek és csapatok 1909. évi rendkívüli szükséglete 8,047.000 K után 2,929.108 E>. Molnár Jenő! Molnár Jenő: T. képviselőház! Széll Kálmán miniszterelnöksége alatt, a mikor a boszniai vasutakról volt szó, már felemeltem szavamat Bosznia és Herczegovina annexiója ellen, mert előrelátható volt, hogy Bosznia és Herczegovina annexiója nekünk még végtelen sok kellemetlenséget fog okozni. Sajnos, nem kellett soká várni. íme elérkezett a pillanat, a mikor Bosznia és Herczegovina okkupálása az országot csaknem válságba sodorta; az egész nemzetközi helyzetet felforgatta, ugy hogy ezen tételnél kénytelen vagyok megróni és figyelmeztetni az osztrák birodalmi kanczellárt, Aerenthal urat, hogy máskor, ha ilyen nagy kérdésekbe beavatkozni akar, kérdezzen meg másokat is. (Zaj. Elnök csenget.) Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy osztrák birodalmi kanczellár nincs, hanem van császári és királyi külügyminiszter, de nem kanczellár! Tessék a czimeket megtartani! Molnár Jenő: Miután épen az előbb volt vita a felett, hogy nekünk a tételeket sem lejehb szállítani, sem másként megváltoztatni nem lehet, mert a delegáczióhan meg lettek állapítva, azért én ezt az egész tételt törölni kérem csépedig arra való tekintettel, mert tudtommal O felsége a Lim területét visszaajándékozta a török szultánnak. (Zaj. Elnök csenget.) Bocsánatot kérek, igenis a novibazári szandzsák és a Lim területe oda tartozik. Márpedig a Lim területére vonatkozólag itt az 1909-ik évre van költség felvéve. Kérdem, vájjon egy olyan területre, a mely hozzánk sem annektálás révén, sem más czimen nem tartozik, tartozunk-e költségeket megállapítani, igen vagy nem ? (Zaj. Elnök csenget.) Megengedem, legyen önöknek igazuk és tartozzék akár most is hozzánk a Lim terület, én még abban az esetben sem szavazom meg a költséget. Azt is megmondom, hogy miért? Azért, mert épen a tegnapi napon mondta egy bosnyák küldöttségnek a következőket a trónörökös : »Örülök, hogy Bosznia-Herczegovina katholikus lakosságának küldöttsége megjelent O felségének trónja előtt, a ki 30 év óta atyai gondoskodással veszi körül, és eljött háláját kifejezni azoknak a kötelékeknek végleges megerősítéséért, a melyek az önök hazáját a Habsburg-monarchiához fűzik. Önök a császár Ö felségének oltalma alatt vallásukat és kultúrájukat megőrizhetik.« Hát, t. képviselőház, a magyar királyság nem tartozik ahhoz, csak akkor, a mikor a költségek megállapításáról van szó ? Ilyen körülmények között én, még ha a Lim-terület hozzánk tartozik is és ha Boszniát és Herczegovinát nemcsak okkupáljuk, hanem annektáljuk is, egy árva fillérrel sem vagyok hajlandó hozzájárulni ezekhez a költségekhez. Ideje volna már, t. képviselőház, hogy azok, a kik hivatvák tanácsot adni odafenn Bécsben, figyelmeztetnék az illetékes köröket, hogy legalább külsőleg óvják meg Magyarország . szuverenitását, és ne csak akkor emlékezzenek meg rólunk, áldozatkészségünkről, lojalitásunkról és gavallériánkról, a mikor pénzről van szó, hanem akkor is, mikor állami szuverenitásunkat a külfölddel szemben kell megőrizni. A költségeket ebből a szempontból nem szavazom meg. (Helyeslés a baloldal felső padjain.) Vertán Endre jegyző: Bozóky Árpád. Bozóky Árpád: T. képviselőház! A Bosznia és Herczegovinában levő intézetek, parancsnokságok és csapatok czimén felvett majdnem három millió koronát én sem szavazom meg, és pedig a következő indokból: Méltóztatnak tudni, hogy a berlini szerződés arra hatalmazta fel az osztrák-magyar monarchiát, hogy Boszniát és Herczegovinát ideiglenesen niegszálljuk. Méltóztatnak tudni azt is, hogy a török szultán szuverenitása továbbra is fenmaradt a berlini szerződés, illetve a megszállás daczára. Az, hogy mi Boszniát és Herczegovinát megszálltuk, azt birtokoltuk, direkt az európai nagyhatalmak megbízása alapján történt, tehát a nemzetközi illendőség és a nemzetközi jog is azt követeli, hogy Boszniára és Herczegovinára vonatkozó birtoklási jogunkat továbbra is a nemzetközi jog szabályozza, továbbra is azoknak akaratától tegyük függővé a birtoklást, a kik nekünk a meghatalmazást adták. A közös külügyminiszter ur — mert hiszen csupán őt vonhatjuk felelősségre — a berlini szerződés daczára, az illendőség daczára, a nagyhatalmak megkérdezése nélkül kimondta, hogy Bosznia-Herczegovinát idecsatoljuk a monarchiához. Nem csoda hogy a külügyminiszter urnak ezen eljárása az egész művelt világon megbotránkozást idézett elő és csak csodálkoznom kell a magyar delegáczió tagjain, hogy ezt a kérdést a delegáczióhan fel nem vetették és a külügyminiszter ur ezen eljárása felett rosszalásukat ki nem fejezték. Ehhez járul az, hogy a bosnyák kérdésnek lehető legszerencsétlenebb módon való megoldását czélozza a kormány. Nevezetesen, a magyar kormány benyújtott egy törvényjavaslatot, a mely a magyar közvéleményben azt a hitet alkalmas felébreszteni, hogy Bosznia-Herczegovina esetleg majd valamikor a magyar koronához fog csatoltatni. Ezt a hitet annak a törvény-