Képviselőházi napló, 1906. XXI. kötet • 1908. szeptember 22–deczember 1.

Ülésnapok - 1906-379

379. országos ülés 1908 november 27-én, pénteken. 313 előbb Bozóky t. képviselőtársam. Ezen elhatározásunkba senki másnak a föld kerekségén beleszólása nincs. (Ugy van ! ügy van ! Zajos helyeslés a jobb- és baloldalon.) Ez a magyar államnak külön ügye és nem engedhetem meg, hogy a képviselő ur csupa ügybuzgalomból és magyar érzésből elalkudja a mi jogainkat. (Elénk helyeslés és éljenzés a jobb- és baloldalon.) Szmrecsányi György jegyző: Kmetv Károly! Kmety Károly: T. ház! (Halljuk.'"Halljuk/) Azok után, a mik az elnöki székből és a belügyminiszter ur részéről elhangzottak, teljesen felesleges érdemleges nyilatkozatot tenni azon felfogás tarthatatlansága tekintetében, a mely Nagy György t. képviselőtársam határozati javaslatában megnyilatkozik. Mivel azonban ugy Nagy György, mint Bozóky t. képviselőtársam hivatkoztak reám, egyenesen megnevezve engem, indittatva érzem magamat, hogy mint azon 252. §-ban foglalt rendelkezéseknek egyik szerzője, kijelentsem azt, hogy sem az 1867 : XII. t.-cz. alkotói egyáltalában nem gondoltak arra, hogy Ausztriával közös ügygyé nyilvánitsák a magyar állam legsarkalatosabb ügyét: a magyar állam költségvetésének kérdését, (Ugy van! Ugy van! Élénk helyeslés a jobb- és baloldalon.) de nem gondoltak arra sem, hogy Ausztriával közös egyetértéssel intézendő ügynek nyilvánitsák ezen sarkalatos állami ügyünket. (Ugy van! Ugy van! a jobb- és baloldalon.) Ez a költségvetés, sem előkészitése tekintetében, sem megszavazása tekintetében, sem az appropriáczió tekintetében se nem közös, se nem közös egyetértéssel intézendő ügy. És, t. képviselőtársaim, őszintén mondhatom önöknek azt, hogy nekem, mint azon inditvány akkori benyújtójának, eszem ágában sem volt a közös és a közös érdekű ügyek alatt a magyar állam költségvetésének ügyét érteni és gondolni. Bozóky Árpád: Akkor nem jól fejezte ki magát! Kmety Károly: Tehát veszedelmesnek és jogilag egyáltalában meg nem védhetőnek, tarthatatlannak kell azon álláspontot nyilvánítanom, a melyet Nagy György t. képviselőtársam elfoglalt. Szmrecsányi György jegyző: Nagy György! Nagy György : T. képviselőház ! (Halljuk!) Igazán végtelenül csodálkozom Kmety Károly t. képviselőtársamnak, a közjog egyetemi tanárának, ilyen képtelen állitása felett. (Nagy derültség. Zaj. Elnök csenget). Elnök: Molnár Jenő képviselő urat kérem, hogy szíveskedjék megtartani a házszabályt. Nagy György: Az a felfogás jut a többségi pártok részéről kifejezésre, hogy a költségvetés tisztán állami költségvetés és ez Magyarország belügyei közé tartozik, Magyarországnak teljesen önálló intézménye. Hát azt kérdezem én, hogy képzelhető-e olyan törvényjavaslat, a melyet nem önállóan tárgyalunk ? A mikor a házszabályok 252. §-a az »Ausztriával közös ügyek«-ről, »az Ausztriával közös egyetértéssel intézendő ügyek«ről beszél, olyanoknak dekralálja-e ezeket, a meKÉPVH. NAPLÓ. 1906 — 1911. XXI. KÖTET. lyeket ebben a parlamentben nem önállóan tárgyaliink ? (Zaj. Elnök csengd.) Hát van-e olyan törvényjavaslat, a melyet közösen tárgyalunk ? ilyen okoskodással akarják magyarázni, hogy én a közös ügyek számát szaporítani akartam. De hiszen ezekkel az alapfogalmakkal nem hogy egy egyetemi tanárnak, hanem az elemi iskolás gyermekeknek is tisztában kell lenniök. (Mozgás és zaj a baloldalon.) Hiszen nincsen a mi törvényünkben az, hogy közösen kell az önök grammatikája értelmében tárgyalni bizonyos ügyeket. Minden ügyet külön tárgyal a magyar törvényhozás. Nem is arról intézkedik a 252. §., igen t. Kmety képviselőtársam, hanem arról, hogy azokat az ügyeket, a melyek Ausztriával közösek és a melyek közös egyetértésiéi intézendők el, ne sürgősség mellett tárgyaljuk. Az igen t. belügyminiszter ur azt mondja, hogy én Lnstkandel elméletéhez hasonlóan uj közös ügyeket találtam fel. Ugy látszik, hogy a t. belügyminiszter ur nem olvasta el az állami költségvetést, a mely világosan »közösügyi kiadások és bevételek* czimmel látja el ezeket a tételeket. (Ugy van! a baloldalon.) Hát az irás és olvasás tanítására még sem \ állalkozhatom ! (Zaj. Elnök csenget.) És olyasmit már csak igazán nem vethetnek a szememre, a mi a kinyomatott költségvetésben világosan benne van. Ám méltóztassék azt mondani, hogy hiba történt, hogy itt valami imparlamentáj is kifejezés van, hogy fennálló közjogunkkal szemben tévedés történt, de ne méltóztassék azt mondani, hogy uj közös ügyeket akarunk inaugurálni. (Helyeslés balfelöl.) Azt mondja az igen t. elnök ur, hogy ők, a kik az 1867: XII. t.-cz. alapján állanak, ezt mindig igy magyarázták. De hiszen az elnöki székből nem is lehet ezt a kijelentést használni akkor, midőn a parlament többsége a 48-as alapon áll, mint közjogi alapon. (Helyeslés balfelöl. Mozgás.) Hogy az elnök tvr mint pártember hogy magyarázta az 1867: XII. t.-czikket, azt nem teszem vita tárgyává, de a 48-as függetlenségi párt szempontjából nem szabad azt másként magyarázni. Én csodálkoznám azon, ha egyetlen függetlenségi képviselő is akadna, a Id azt mondaná, hogy ezek a kiadások, a melyek a közös hadseregre, a közös hadügyminisztériumra, a tengerészeire vonatkoznak, nem olyan természetűek, a melyekre nézve szintén áll a házszabályok 252. §-ának imperativ rendelkezése. Azt jól tudjuk és az elemi joarlamenti tudomány kÖTÓbe tartozik, hogy a képviselőház nem szavazhat az egyes tételeknek elfogadása vagy el nem fogadása iránt mennyiségileg (Ugy van! balfelől.), hanem a képviselőház hatáskörébe tartozik, hogy fedezetet nyújtson és mihelyt nekünk közös kiadásokra kell fedezetet nyújtanunk, azon esetben már magától feléled a 252. §. rendelkezése ; attól a pillanattól kezdve többé ezen képviselőház, ha a házszabályokhoz hű akar ma40