Képviselőházi napló, 1906. XXI. kötet • 1908. szeptember 22–deczember 1.

Ülésnapok - 1906-379

379. országos ülés 1908 november 27-én, pénteken. 309 Hammersberg László jegyző: Surmin György ! Surmin György (horvátul beszél). Elnök : Ki következik ? Hammersberg László jegyző: Supilo Ferencz. Supilo Ferencz (horvátul beszél. Beszéde közben ismételten nagy zaj és közbekiáltások a horvát képviselők padjain.) Elnök: Csendet kérek. Kérem Tuskán képviselő urat. Supilo Ferencz (folytatja és bevégzi horvát beszédét). Hammersberg László jegyző: Kojc Milán! Rojc Milán (horvátul beszél). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Kivan az előadó ur szólani ? Buzáth Ferencz előadó: Nem. Elnök: A tárgyalást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a felolvasott tételt elfogadni, igen vagy nem ? (Igen! Nem t) Kérem azokat, a kik azt elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik. Felkiáltások balról: Ellen-próbát kérünk!) Molnár Jenő: A házszabályokhoz kérek szót. (Zaj.) Horváth József (marosujvári): A házszabályokhoz kérek szót. (Zaj.) Elnök: Most szíveskedjenek felállani azok, a kik a tételt nem fogadják el. (Megtörténik. Felkiáltások : Többség !) A többség elfogadta. (Zaj. Felkiáltások : Többség ! Kisebbség ! Zaj.) Szmrecsányi György jegyző (olvassa): Nyugdijak. 1. rovat: A főrendiháznál 16.518 K. Elnök : A tétel megszavaztatik. Molnár Jenő : A házszabályokhoz kérek szót! A mikor az elnök ur elrendeli a szavazást és nem lehet megállapítani, hogy hol van a többség, akkor rendesen az ellenpróbát rendek el. (Felkiáltások : Ez megtörtént!) Felkérem tehát az elnök urat, méltóztassék a szavazást újra elrendelni és a szavazatok megszámlálását is elrendelni. (Zaj és ellenmondások.) Elnök: A házszabályok értelmében, ha a szavazás eredménye kétes, akkor az elnök elrendeli az ellenpróbát és ennek alapján megállapítja a többséget. Sürgősség esetében azonban csakis száz tagnak a kérésére rendelhető el a szavazatok megszámlálása. Én a jelen esetben megállapítottam a többséget; minthogy pedig száz tag a szavazatok megszámlálását nem kívánta, ezen most már változtatni nem lehet. (Helyeslés.) Szmrecsányi György jegyző (olvassa) : 2. rovat. A képviselőháznál 53.630 K. Elnök: Megszavaztatik. Szmrecsányi György jegyző (olvassa): Bevétel. Kendes bevételek. Az országház bérházának jövedelme 17.280 K. Elnök: A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Szmrecsányi György jegyző (olvassa) : Közösügyi kiadások és bevételek. Rendes kiadások. IV. fejezet. Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások. I. fejezet, 1—3. czim. Rendkívüli bevételek. I. fejezet. Az 1909. évi rendes közösügyi kiadásokból a magyar szent korona országait illető összeg 86,760.838 K. Hammersberg László jegyző: Nagy György! Nagy György: T. képviselőház! Nagyon csodálkozom, hogy a közösügyek kiadásai szintén tanácskozás tárgyává tétetnek. A midőn a képviselőház meghozta a maga uj házszabályait, annak 252. §-a világosan és ellentmondást nem türőleg kimondja, hogy a sürgősségre vonatkozó intézkedések nem alkalmazhatók az Ausztriával való közös ügyekre és az Ausztriával közös egyetértéssel intézett ügyekre. Épen az én folytonos felszólalásaim következtében egyezett bele annak idején gróf Andrássy Gyula belügyminiszter ur abba, hogy a közös ügyekre vonatkozó kérdések expressis verbis a sürgősség alól kivétessenek. Egy hang (a baloldalon): A költségvetésnél nem! Nagy György: Ennélfogva, t. ház, a sürgősségre vonatkozó házszabályok mellett a közösügyi kiadásokat nem tárgyalhatjuk. (Helyeslések a balközépen.) Ha komolyan hozta akkor az egész ház ezeket a házszabályokat, akkor, miután pártközi megállapodásról van sző, a melyeknek értelmében a közös ügyekre vonatkozó intézkedések kivétettek a sürgősség alól, ezeket a kiadásokat nem tárgyalhatjuk. Hiszen a kisebbség csak ugy tud magának garancziákat szerezni, hogyha ezeket a többség a maga hatalmi erejével el nem kobozza. Ha a többség tulteszi magát a házszabályok világos rendelkezésein, akkor t. ház, a házszabályokban lefektetett ezen egyetlen fegyvertől is erőszakosan meg lenne fosztva a kisebbség. (Igás! Ugy van ! a baloldalon.) Én t. képviselőház, nem az indulatnak, nem a szenvedélynek hangján szólok. Ellenkezőleg, az igaz meggyőződés hangján kérem t. képviselőtársaimat és különösen a függetlenségi és 48-as pártot, a kik helyesen tennék, ha felszólalásomat figyelmükkel megajándékoznák, tartsák szem előtt azt, hogy itt egy nagy alkotmányjogi garancziának a kezünkben való megtartásáról, vagy kezünkből való kivételéről van szó. Már pedig, t. kéjDviselőház, az nyilvánvaló, hogy az összes közösügyi dolgok, még pedig ezeknek legfontosabb, t. i, pénzügyi része, a mely a költségvetésben nyer kifejezést, a sürgősség alól a házszabályok értelmében ki vannak véve. Ha már most, t. ház, a költségvetés tárgyalásánál a közös ügyekre vonatkozólag is igénybe vétetnek a sürgősségi intézkedések, méltóztassanak megmondani, hogy miért volt annak idején az a nagy harcz, a melyben a függetlenségi pártnak a legnagyobb része velünk együtt érzett, miért volt az a nagy küzdelem, a melyet annak idején kifejtettünk abból a czélból, hogy az Ausztriával való közös ügyekre vonatkozó intézkedések a sürgősség rendelkezései alól kivétessenek. Hiszen,