Képviselőházi napló, 1906. XXI. kötet • 1908. szeptember 22–deczember 1.

Ülésnapok - 1906-365

365. országos ülés 1908 szeptember 23-án, szerdán. 25 mint a ki azt mondja, hogy a pluralitás nélkül veszendőbe megy a magyarság, vége a magyar faj uralmának. Az idő előhaladott voltára való tekintettel nem fejtegetem tovább a kérdést, hanem a következő kérdéseket bátorkodom intézni a belügyminiszter úrhoz. (Olvassa). Hajlandó-e a belügyminiszter ur a közvéleményt a választói reform alapelvei tekintetében felvilágosítani % Igaz és való-e, hogy a miniszter ur a koronával kötött paktum ellenére választójogi tervezetét a pluralitásra és a kerületek igazságtalan beosztására alapit ja, és a titkos szavazást is el akarja ejteni ? Hogy képes a miniszter ur ezen eljárását a politikai morállal és az adott szó szentségével összeegyeztetni % Nem gondolja a miniszter ur, hogy intencziójának megvalósítása esetén az uralkodó tekintélyén helyrehozhatatlan csorbát ejthet, és hogy az egyenlő választójog elejtése a korona eddigi álláspontjának mellőzésével a népek milliói szemében a dinasztia és uralkodó iránti bizalmat is megrendíteni alkalmas % Elnök : Az interpelláczió kiadatik a belügyminiszter urnak. A belügyminiszter kivan feleim. (Halljuk! Halljuk !) Gr. Andrássy Gyula belügyminiszter : T. ház ! Nem vagyok hajlandó ma a készülő törvényjavaslat tartalmáról nyilatkozni. Nem vagyok hajlandó azért, mert arra semmi szükség nincsen. Legközelebb a ház asztalán lesz a javaslat az alapelvekkel és a részletekkel együtt, és akkor a közvélemény állást foglalhat mellette vagy ellene. Akkor ideje lesz mindenkinek megfontolni a dolgot, és megfontolás után állást foglalni. (Helyeslés.) Tehát semmi szükség nincsen ma a nyilatkozásra, és én erre nem vagyok hajlandó még a t. képviselőtársam ugratására sem. (Elénk helyeslés. Felkiáltások: Ugy van ! ugratás !) Egyet mégis ki kell jelentenem ; azt, hogy teljesen tévesen okoskodik a t. képviselő ur, a mikor azt mondja, hogy ha pluralitásról volna a javaslatban szó, az ellenkeznék a tett Ígéretekkel, és érintené a korona prestizsét. Ez utóbbit pláne visszautasítom, mint olyasvalamit, a mit a t. képviselő ur valószinüleg meg sem gondolt, mert, há meggondolta volna, rájött volna, hogy még az utolsó csirkefogóról sem szabad olyant terjeszteni, és állitani, a mit nem lehet bebizonyitani, még kevésbbé a magyar királyról. Ezt leghatározottabban visszautasitom. Meg is indokolom, miért teljesen képtelen az ilyen vád. A képviselő ur azt mondja, hogy ellentétben volna egy ilyen javaslat a mi Ígéretünkkel, mert a trónbeszédben az van : az »általános« választói jog. Hogyha a képviselő ur valaha gondolkozott volna a választói jog problémájáról és erről valaha könyvet olvasott volna, azt látta volna, hogy többes szavazati jog csak ott lehető, a hol általáKÉPVH. KAPLÖ 1906 191],. XXL KÖTET. nos választói jog van. Az annak egyik kiegészitő része, mondjuk alfaja, mert másutt, a hol nincs általános szavazati jog, azon okok sem forognak fenn, a melyek sok helyütt elfogadhatóvá teszik a szavazati jognak ezt a formáját, a mint hog}

T Belgiumban — tessék felütni akármelyik tankönyvet — azt fogja látni, hogy általános szavazati jog van. Tehát a trónbeszéd nincs ellentétben egy olyan javaslattal. (Helyeslés.) Azt mondja a t. képviselő ur, hogy mintegy a király angazsmánjávai jönne ellentétbe ez a javaslat és hivatkozik Kristóffy javaslatára. Kérem, az alkotmányjog legelemibb igazságával ellenkezik az, hogy egy kormánynak, akármilyen felelős miniszternek nyilatkozata a koronás királyt kötelezhetné, akkor is, a mikor az a kormány már megbukott. Hogy ha azért, mert a király már hozzájárult egy olyan törvényjavaslat beterjesztéséhez, a mely általános, egyenlő és titkos választójogról szólt: most, ha minisztériuma esetleg más javaslatot terjesztene be, azt kellene mondania, hogy nem fogadhatom el, mert kötve vagyok, mert más kormánynak, más javaslatát ilyen irányban már szentesítettem: akkor az égés,; parlamentarizmus tökéletesen lehetetlenné van téve. (Igaz ! ügy van !) Hiszen a parlamentarizmus lényege az, hogy egymással váltakozó rendszerek kormányozzanak, a melyek esetleg homlokegyenes ellentétes politikát folytatnak. Azt, hogy a király valamely törvényjavaslathoz hozzájárul, ugy odaállítani akarni, hogy ez állandó obiigója a királynak, hogy aztán valamely más javaslathoz többé hozzá nem járulhat : ilyen elvnek felállítása fejetetejére állítása a parlamentarizmus elvének és az uralkodót abba a fatális helyzetbe hozná, hogy becsületes ember, alkotmányos király nem is lehetne, hanem csak abszolutizmus mellett kormányozhatna, mert ha egyszer egy elvet elfogadott, akkor kötve volna ehhez az elvhez örök időkre. Azt mondja a képviselő ur, hogy a paktum kötelez. A miniszterelnök ur egy alkalommal igen helyesen mondotta, hogy a paktum hivatalos fényeinkben nyilvánul, nyilvánul a trónbeszédben ; a paktum végrehajtása a trónbeszéd. Hát ha a trónbeszédben nem volt más, mint általános választói jog, legyen meggyőződve a képviselő ur, hogy akkor a paktum sem tartalmazott mást. Kérném, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Élénk helyeslés.) Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti meg a szólás joga. Vlád Aurél: T. ház ! Nem vagyok abban a helyzetben, hogy a választ tudomásul vehessem, és nem is lehetek, mert bár igaz, hogy a király hozzájárulhat bármilyen tervezethez, mert végre ez olyan abszolút joga, a melynek sértetlenségét magasabb politikai érdekek követelik meg, — ebben feltétlenül igaza van a miniszter urnak — ámde nincs igaza abban, hogy a paktum végrehajtását magában foglaló trónbeszéd, akkor, a mikor nem beszélt arról, hogy ez a választói jog 4