Képviselőházi napló, 1906. XXI. kötet • 1908. szeptember 22–deczember 1.

Ülésnapok - 1906-374

202 374-. országos ülés 1908 november 21-én, szombaton. idejében Horvátországban 70 pénzügyőrségi közeg rendeltetett ki a határszélre, és ezeket dupla zsold illette volna, ők ebben nem részesültek, hanem csak egyszerű zsoldot kaptak. Vagyok bátor megjegyezni, hogy midőn tapasztaltuk, hogy nagyobb mérvű állatcsempé­szet van Horvát-Szlavonországban, más körze­tekből 43 nőtlen pénzügyőri tisztviselőt kiren­delt a zágrábi pénzügyigazgatóság a határszélre, és azok körülbelül hat hónapig ott teljesítettek szolgálatot. Miután a pénzügyőrségi szabályzat szerint csak ideiglenes jellegű kiküldetésnél van külön napidíj felszámításának helye, nőtlen tisztviselők­nek tartós és meg nem határozható hosszabb időre való áthelyezése azonban tartós áthelye­zésnek tekintetett, ennélfogva őket a szabályok értelmében nem illette meg a zsold. Megjegyzem, hogy a kirendelt 43 pénzügyőr közül csupán három kérte ezt a külön napidijat, illetve a zsold felemelését, valószínűleg azok is a pénz­ügyi szabályokban való tájékozatlanság miatt. Én nem bánhatok olyan lax módon az állam pénzével, hogy ott, hol a fenálló szabályok sze­rint valakit valami meg nem illet, mégis része­sítsem őt ilyen illetményben. Különösen igye­keznem kell erre a pénzügyőrségnél, mely kato­nailag szervezett testület, melynek tehát készen kell lennie arra, hogy másutt és áthelyezés utján is teljesítsen szolgálatot. Megjegyzem, hogy különös figyelemmel voltak arra, hogy csak nőtleneket rendeljenek oda. Miután azonban meggyőződtem, hogy ezek­nek igen nehéz szolgálatuk volt, és csakugyan becsületes munkát teljesítettek, intézkedtem aziránt, hogy az ott szolgálatot teljesítettek, ha különös érdemeket szereztek, megfelelő jutalom­ban részesüljenek. (Helyeslés.) Kérem válaszomat tudomásul venni. Elnök: Novoselo Máté képviselő urat illeti a szó. (Felkiáltások: Nincs itt!) Ha nincs itt, következik a határozathozatal. Felteszem a kér­dést: tudomásul veszi-e a képviselőház a mi­niszterelnök ur válaszát Novoselo Máté inter­pellácziójára, igen vagy nem ? (Igen!) A kép­viselőház tudomásul vette a választ. Következik a pénzügyminiszter urnak vá­lasza Bródy Ernő képviselő ur interpellácziőjára. Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügy­miniszter : Engedje meg a t. képviselőház, hogy Bródy Ernő és Ábrahám Dezső képviselő uraknak hason tartalmú interpellácziójára együttesen vála­szoljak. (Helyeslés.) Mindketten azon bankkartell ügyében interpelláltak engem, mely a nyáron az itteni pénzintézetek közt létrejött és a melyet ők kifogásoltak. A bankkartellnek. a pénzügyi egyez­ménynek voltak olyan pontjai, melyek nem ki­fogásolhatók és túlzottak voltak. Mindazonáltal nem tartózkodom annak kijelentésétől, hogy a hitelnyújtás terén a szabadverseny korlátozá­sára vonatkozó törekvések nem találkozhatnak soha a pénzügyi kormány helyeslésével. (Helyes­lés.) íiekem ilyeneknek a meggátlására csak mo­rális eszközök állnak rendelkezésemre és ezen morális eszközöket, ha szükséges, részemről al­kalmazásba is veszem. A jelen esetben erre szükség nem volt, mert tudva van a t. kép­viselőház előtt, hogy szeptemberben az egész bankkartell megszűnt, ennélfogva a dolog tárgy­talan lévén, további intézkedés, vagy fellépés részemről nem volt szükséges. Kérem válaszom tudomásul vételét. (He­lyeslés.) Elnök: Ezen válaszra Bródy Ernő és Ábrahám Dezső képviselő urakat illeti majd a szó. (Felkiáltások : Együttesen ? Derültség.) Bródy Ernő: Miután a bankkartell meg­szűnt, az igen t. pénzügyminiszter ur válaszát tudomásul veszem. Elnök: Ábrahám Dezső képviselő urat illeti _a szó. Ábrahám Dezső: Én a t. miniszterelnök urnak válaszát indokainál fogva veszem tudo­másul. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatik hozzájárulni, hogy mind­két interpelláczióra adott választ egy szavazás­sal döntse el a ház? (Igen!) Akkor felteszem a kérdést: tudomásul veszi-e a képviselőház a miniszterelnök ur válaszát, melyet Bródy Ernő és Ábrahám Dezső képviselő urak hasonló tar­talmú interpellácziójára adott, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor a válasz tudomásul vétetett. Most áttérünk az interpellácziókra. Soron van? Raisz Aladár jegyző: Bresztyenszky Kálmán! (Felkiáltások: Nincs itt!) Elnök : Sincs itt. Ki következik ? Raisz Aladár jegyző: Hencz Károly! Hencz Károly: T. képviselőház! (Halljuk!) Mikor az 1903: IV. t.-czikket megalkották, a törvény megalkotóinak intencziója kétségtelenül az volt, hogy törvényes intézkedésekkel a ki­vándorlók számának növekedését lehetőleg meg­akadályozzák. De e fontos szándék mellett a kivándorlás csökkentésére nem kisebb fontosságú szándék vezette a törvényhozást akkor, mikor a kivándorlást lehetőleg egy útvonalra akarta szo­rítani, azért és azzal az utasítással, hogy azok, a kik már elhatározták, hogy itt hagyják e hazát és uj világba mennek, állami ellenőrzés, állami felügyelet alatt a kizsákmányolástól, a tőrbecsalástól hatósági felügyelet mellett meg­óvassanak. Ezt a czélt szolgálta az az intézke­dés, hogy létesítettük a fiumei vonalat és Fiú­métól a Cunard szállította a kivándorlóinkat Amerikába. Az uj kivándorlási törvényt a napokban tárgyalta a képviselőház. Szerettem volna hal­lani, ha ugyanezekre az indokokra rámutatott volna, valaki. Sajnálattal tapasztaltam azonban, hogy nemcsak az egyes felszólalók nem tartót-

Next

/
Oldalképek
Tartalom