Képviselőházi napló, 1906. XXI. kötet • 1908. szeptember 22–deczember 1.

Ülésnapok - 1906-374

wvember 21-én, szombaton. 182 37 í. országos ülés 1908 a tilalmazásáról (írom. 916, 955) szóló törvényjavaslatot a íöldmivelési és a közgazdasági bizottságok letárgyalták. Van szerencsémbe bizottságok erre vonatkozó jelentéseit tisztelettel bemutatni és kérem a t. házat, méltóztassék azt kinyomatni és szétosztatni; minthogy pedig annak tárgyalása sürgős természetű, már magának a javaslatnak fontosságánál fogva is, de különben az elvállalt kötelezettségeknél fogva is, kérem a t. házat, hogy méltóztassék a házszabályok 140. §-a alapján, ezen rendkívüli esetet tekintetbe véve. a három nap közbevetésétől eltekinteni és e javaslatot már a hétfői ülés napirendjére kitűzni. (Élénk helyeslés.) ' Elnök : Kérdem a t. házat, hogy méltóztatik-e az előadó ur javaslatához hozzájárulni ? (Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki és ennek alapján kimondom, hogy a jelentés ki fog nyomatni és a képviselő urak között szét fog osztatni. Másfelől kimondom, hogy a képviselőház, ezen javaslat tárgyalását sürgősnek tartván, eltekint a házszabályok 140. §-ában előirt három nap közbevetésétől és már most elhatározza, hogy a most tárgyalás alatt levő költségvetés tárgyalásának félbeszakításával ezen törvényjavaslat tárgyalását a hétfői ülés napirendjére kitűzi. (Élénk helyeslés.) Következik az indítvány- és interpellácziós könyvek felolvasása. Raisz Aladár jegyző: Tisztelettel jelentem a t. háznak, hogy az indítvány könyvben ujabb bejegyzés nincs. Az interpellácziós könyvben a következő ujabb bejegyzések foglaltatnak : (Halljuk !) Bresztyenszky Kálmán képviselő ur interpellácziója a nyitra—nováki—nagylehota—késel leőkő—podhrágyi viczinális utón engedélyezett iparvágány tárgyában a kereskedelemügyi miniszterhez ; továbbá Hencz Károly képviselő ur interpellácziója a kivándorlási visszaélések tárgyában a belügyminiszterhez; Bozóky Árpád képviselő ur interpellácziója az osztrák képviselőházhoz Bosznia-Herczegovina annektálása iránt benyújtott törvényjavaslat tárgyában a miniszterelnökhöz ; Bella Mátyás képviselő ur interpellácziója az 1907 : XXVII. t.-cz. 18. §-ának alkalmazása tárgyában a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez és végül Gyuriss Emil képviselő ur interpellácziója az »Adria« tengerhajózási részvénytársaság megadóztatása tárgyában a pénzügyminiszterhez . Elnök: Javaslom a t. háznak, hogy az interpellácziókra fél kettőkor térjünk át. (Helyeslés.) Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen!) Ha igen, akkor ezt elfogadottnak jelentem ki és egyúttal megjegyzem, — a mint azt méltóztatnak már a tegnapi ülésből tudni — hogy az interpelláczióra megállapított időnek kezdetén, délután félkettőkor elsősorban a honvédelmi miniszter fog válaszolni Pinterovics Antal képviselő ur interpellácziójára és a miniszterelnök ugy is mint pénzügyminiszter válaszolni fog Mezőfi Vilmos, Hoffmann Ottó, Lukinics Ödön, Magdics Péter, Novoselo Mátyás, Bródy Ernő, és Ábrahám Dezső interpelláczióira. (Mozgás baljelől.) Hoitsy Pál: Jó lesz egy órakor áttérni! Elnök : Már kimondtam a határozatot. Tetszett volna azelőtt felszólalni 1 Hoitsy Pál: Akkor helyes ! Buzáth Ferencz: T. ház ! A t. elnök ur csak arra nézve mondotta ki a határozatot, hogy az interpellácziók megtételére félkettőkor fogunk áttérni. Ez nem zárja ki, hogjr a miniszterek az interpellácziókra a válaszokat előbb adhassák meg. Elnök : A házszabályok egyformán rendelkeznek, hogy t. i. az interpellácziókra és az interjúéi lácziókra adandó válaszokra ugyanabban az időben tér át a ház. A házszabályok szerint különben is csak kettőkor kellene áttérni ugy az interpellácziókra, mint az interpellácziókra adandó feleletekre. Egyébiránt a határozatot már kimondtam ; méltóztatott volna előbb felszólalni. (Helyeslés.) Következik az 1909. évi állami költségvetés (írom. 936—944) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik ? Raisz Aladár jegyző: Supilo Ferencz ! Supilo Ferencz: Tisztelt ház ! Kijelentem, hogy az 1909-re szóló költségvetés ellen fogok szavazni. E szavazatomat nem is kellene megindokolnom, mert mindazok az okok, melyek engem és társaimat arra kényszeritettek, hogy a folyó évi költségvetés ellen szavazzunk, most is fennállanak, csakhogy még fokozottabb mértékben, Ezért, ha nem is forognának fenn azok az uj körülmények, melyek a magam és társaim bizalmatlansági szavazatát még jobban megerősítik, szinte egész felesleges volna csak azért szót ragadni, hogy újból felsoroljuk a legkülönbözőbb sérelmek és törvénytelenségek egész litániáját, melyeket a közös kormány és horvátországi exponensei követtek el a horvát királyság kárára, s a melyek a két királyság eme konfliktusáig vezettek. Ezeket a sérelmeket és ezeket a törvénytelenségeket nagyon jól ismeri ez a kormány és e tisztelt ház, és miután a részünkről történt minden panasz és minden apelláczió e tisztelt házban a pusztában kiáltó hangja maradt, arra az erős meggyőződésre jutottam, hogy a horvát királyság kénytelen lesz más utakat, más taktikákat és más eszközöket keresni, hogy sikeresebben juthasson el jogai védelméhez és garancziájához. Csakhogy a tavasz óta, a mikor utoljára tárgyaltuk a közös kormány politikáját, különös tekintettel Horvátországra, uj tények l álltak be, melyeket bátor leszek álláspontom a igazolására felhozni. Ez az, hogy nemzetünket nemcsak hogy provokálják, hanem valósággal kétségbe ejtik és pedig csakis azért, mert területén védelmezi a maga anyanyelvét és saját fiainak kenyerét. A tavaszi költségvetési tárgyaláskor Eauch báró dicsőségesen installált horvátországi rezsimjének bemutatásával váltunk el és annak a bemutatásával, hogy ez a rezsim minden erőszaka és abszurditása daczára, minden, legfőképen pedig társadalmi tekintetben ugyancsak tel-