Képviselőházi napló, 1906. XXI. kötet • 1908. szeptember 22–deczember 1.
Ülésnapok - 1906-372
372. országos ülés 1908 november i9-én, csütörtökön. 169 ezt nem tették, akkor az elnöknek kötelessége volt a szót megvonni. Akkor az elnök nem a maga kénye-kedve szerint járt el, hanem a tövrény és a házszabályok szerint; (Elénk helyeslés.) és a képviselő ur ezen támadására nekem egyéb észrevételem nincs, mint az, hogy ezentúl is ugy fogjuk kezelni a házszabályokat, mint eddig. (Élénk helyeslés.) Ha a képviselő urak a házszabályokhoz és a törvényhez alkalmazkodnak, akkor biztositom a képviselő urakat, hogy sokkal kevesebb szómegvonás lesz itt e házban, mint a mennyi a legközelebbi múltban volt. (Élénk helyeslés.) Ugron Gábor". Nagyobb a libának a mája, mint ő maga. (Derültség.) Farkasházy Zsigmond,: T. ház ! Felszólalásomban igyekeztem kizárólag a költségvetés tételeihez ragaszkodni, az ország pénzügyi, gazdasági helyzetét vázolni s teljesen mellőztem azokat az észrevételeket, azokat a panaszokat, a csalódásnak ama jogos kifakadásait, a melyek ezen kormányzat működése ellen közjogi téren, belügyi téren, az ország jogainak megvédése terén felhozhatók. Ha ezekre is ki akarnék térni, fájdalommal kellene konstatálnom, hogy a koalicziós nemzeti kormány alatt olyan viszonyba kerültünk Ausztriával és az osztrák császári hatalommal szemben, a minőben sohasem voltunk. Nem kell egyébről szólanom, mint a jubileumi keresztek ügyéről, a melyben végzetes konczessziót tett a t. kormány a birodalmi egység eszméinek. Nem kell egyébről szólnom, mint a legújabb nagyhatalmi tényről, a melyről hiszen lesz alkalmunk bővebben beszélni, értem Bosznia és Herczegovina annexióját. Ezek azt mutatják, hogy a magyar nemzet soha oly gyenge nem volt az osztrákok czentralisztikus törekvéseivel szemben, mint éppen a nemzeti kormány idejében. Megvallom, hogy gyakran nem tudom megérteni sem a t. többségnek, sem a t. kormánynak e téren való működését. Én önöket egyénenként jó hazafiaknak tartom; meg vagyok győződve a t. kormány jó intenoziójáról; a személyek felől egyenként nyugodt vagyok, és mégis ha munkáját nézem, akkor igazán meg kell döbbennem és kérdeznem kell: mi magyarázza meg azt, hogy egy nemzeti kormány, egy hazafiakból álló többség ilyen irányban vezeti az országot, hogy megsemmisítse ezen országnak nemcsak függetlenségét, de a függetlenségre való reményét is ? És ha erre gondolok, t. ház, akkor csak egy példázattal tudom megtalálni ennek a ténynek magyarázatát. Eszembe jut a niebelungi mondának fiatal hőse : Siegfried, a ki ellenségeitől kábitó italt kapott és annak hatása alatt szerelmét, hitvesét, istennőjét ellenségei karjaiba vezette. Én ugy látom, hogy ilyen kábitó ital volt a hatalom a többségre és a koalicziós kormányra nézve és hogy ez a kábitó ital készteti arra, hogy mindnyájunk szerelmét, mindnyájunk istennőjét, a magyar függetlenséget beleviszi ellenségei kezei közé. És ha majdHagen hátulról ledöfi Siegfriedet— és legyenek meggyőződve, hogy le fogja döfni—én nem SiegKÉPYH. NAPLÓ. 1906 —1911. XXI. KÖTET. friedet fogom sajnálni, mert az megérdemelte tragikus sorsát, hanem azt az istennőt sajnálom, a kit kiszolgáltatnak ellenségeinek. Ha azt kell látnom, hogy önök meggondolatlanul, elkábulva a hatalomvágytól és érzésétől ilyen térre viszik az országot és az ország függetlenségét veszélyeztetik, akkor én önöknek a kormányzáshoz szükséges eszközöket nem adhatom meg, azért a költségvetést el nem fogadhatom. (Helyeslés balról.) Elnök : Ki következik 1 Raisz Aladár jegyző: Vrbanics Ferencz ! Vrbanics Ferencz (horvátul beszél). Sümegi Vilmos: Már németül is szabad beszélni, nemcsak horvátul ? Elnök: Kérem Sümegi képviselő urat, ne méltóztassék itt a tanácskozást vezetni akarni. Vrbanics Ferencz (folytatja horvát beszédét). Elnök: Engedelmet kérek, azt kérdezte a képviselő ur : németül is szabad ? Czitálni igenis mindenféle nyelven szabad. Vrbanics Ferencz (folytatja horvát beszédjét). Lorkovics Iván (horvátul közbeszól). Elnök : Csendet kérek ! Vrbanics Ferencz (folytatja horvát beszédét). Éber Antal : Szabad ezeknek németül is közbeszólni ? Lorkovics Iván (horvátul közbeszól). Elnök: Lorkovics képviselő urat rendreutasítom. Sümegi Vilmos :T|Sc]iwartzerhez kell őket küldeni. Vrbanics Ferencz (folytatja horvát beszédét). Éber Antal: Mégis hogy szabad németül közbekiabálni ? Elnök : Csendet kérek ! Éber Antal: Németül nem szabad közbekiabálni ! Elnök : Csendet kérek, képviselő ur. Vrbanics Ferencz (folytatja horvát beszédét). Markos Gyula: Tegnap még semmi bajuk sem volt. (Zaj.) Vrbanics Ferencz (horvátul folytatja beszédét). Hódy Gyula: Budapest az, nem Budinpest. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Markos Gyula : Ne csavarjátok ki a magyar szók nyakát. (Zaj.) Vrbanics Ferencz (horvátul folytatja beszédéi.) Elnök : Ki következik ? Raisz Aladár jegyző : Lorkovics Iván ! (Felkiáltások : Nincs itt!) Elnök: Ki következik!? Raisz Aladár jegyző: Grahovac Mirkó! (Félkiáltások : Nincs itt! Itt van!) Grahovac Mirkó (horvátul beszél.) Elnök : Kérem, tessék a helyére menni a képviselő urnak ! Grahovac Mirko (folytatja horvát beszédét.) Zagorac István (horvátul beszél). Hódy Gyula : Mit mondott Supilo, Zagorac ? Elnök : Csendet kérek. 22
