Képviselőházi napló, 1906. XXI. kötet • 1908. szeptember 22–deczember 1.

Ülésnapok - 1906-372

158 372. országos ülés 1908 november 19-én, csülörlökön. Egy hang : Panem et circenses ! Bredicean Koriolán : A circenses marad azoknak, a kik nem földékesek, hanem ezerfroldasok. Minden ember jogosítva van arra, hogy természet és istenadta erejével kényelmes életmódot, megélhetést biztosítson magának. Szívesen emelem fel szavamat a földéhes magyar nép érdekében is, mert azt akarom, hogy itt az országházban és odakünn is értsék meg, — a mint már kezdik is megérteni a magyar földéhes földmivesek — hogy mi nemzetiségiek sem idebenn, sem odakünn nem képviselünk külön érdekeket, a mint azt Andrássy gróf mondotta, hanem az ország javát óhajtjuk és minden jótéteménynek áldásait mindenkire ki akarjuk terjesztem. A telepítések tekintetében el kell menni Békés vármegyébe is és megnézni a viszonyokat. Ott talált volna gr. Batthyány Tivadar érintkezési pontokat, ha azt a békésmegyei parasztot összehasonlította volna a román paraszttal. A sanyargattatás és a szerencsétlenségben találkoznak az emberek. A mi telepítési politikánkat nem vezeti az, hogy a népen, a melynek szüksége van a földre, segítsenek, hanem ez is a magyarosítás érdekében vezettetik. Pedig e földön nincsenek külön magyar érdekek, itt az összes honpolgárok érdekei vannak ! Tessék csak megkérdezni a társadalomtudományi tudósokat. Közülük voltak olyanok, a kik megkérdezték a magyar parasztot, hogyan gondolkozik e részben. Jászi Oszkár ott lenn járt és kérdezte egyik magyar parasztot, hogy mit tartasz te ezekről a románokról ? Ezek a románok nyílt szívűek, jószivűek, volt a válasz. »Hogy igazolod te ezt ?« »Egyszerűen ugy, — felelt a magyar gazda, — hogy egy példát mondok. Szerencsétlenség történt velem, eltörött az erdőben a kocsitengelyem ; a román felrakta az ő kocsijára a terhet, a saját községén keresztül ment az én községembe, és a mikor meg akartam jutalmazni, nem fogadott el semmit, azt mondván, hogy ez megeshetik magamon is.« Nem kell azt nézni, hogy milyen ajkú. vastag ajkú, vékony ajkú, magyarajku, vagy másajku-e valaki, hanem nézni kell az embert és minden tisztességes embernek öröme telik benne, hogy ha segíthet embertársán ! Ezt a politikát kell hogy kövesse a kormány is, mert hizlalni az egyiket, és tönkre hagyni menni a másikat, az helytelen politika. Elnök: Kérem, méltóztassék némelykor az elnök felé is fordulni, mert nem értek semmit a beszédéből; pedig nekem kötelességem figyelemmel kisérni a beszédet. Bredicean Koriolán : A telepítés érdekei nem kívánják azt, a mit a kormány tesz, hogy a szá. zadok óta fennálló községek tönkre tétessenek azzal, hogy ott földet adnak másoknak, hogy olyan vidékre vitessenek a telepesek, a melyeknek gazdasági viszonyait nem ismerik. E tekintetben igazságérzéssel és jogérzéssel bíró nép élni hagy mindenkit, az élet fentartásának feltételeit megadja mindenkinek. Ez is egy találkozási pont. A magyar nép sohasem kívánta, mint ilyen, hogy az elemi iskolákban a kik nem magyarok, magyar nyelven taníttassanak ; ezt sohasem kívánta. Tessék nekem ilyen példát mutatni, vagy tessék nekem a választói jog tekintetében példát mutatni, hogy volt-e olyan népgyűlés, a melyen a magyar néj3 azt kívánta volna, hogy neki pluralitást adjanak és ne egyenlő jogot. (Mozgás.) A választási jogra vonatkozólag egyszerű magyar parasztoktól is azt hallottam, hogy ha annyira jutottunk, hogy a többség megszerzése czéljából kéthárom szavazatot kell adni, akkor nagyon szépen vagyunk, mert hiszen ezek a számok kibővíthetők ; most három szavazatot adnak, a mikor aztán a biztos többség megszerzéséhez több is szükséges, tíz szavazatot is adhatnak. Ebben is egyetértünk a magyar néppel, ez is egy találkozási pont. T. ház ! A magyar nép sohasem kívánta és nem is kívánja, mert jogérzete és igazságérzete van, hogy a nem magyar ember a közhatóságok szolgálatát ne vehesse igénybe a saját nyelvén. A magyar község magyarul vezeti a jegyzőkönyvet, de sohasem fogja a magyar nép ellenezni, hogy tiszta román, tiszta szerb vagy német községben a jegyzőkönyv az illető község nyelvén vezettessék. Hiszen máskülönben nincs is értelme a jegyzőkönyvnek, a mely tükre kell, hogy legyen az akaratnyilvánításnak a községben; ha ez hiányzik, akkor — a mi sajnos, sok esetben történik — más van a jegyzőkönyvben, mint a mit a községi testület határoz. (Felkiáltások: Meg kell tanulni magyarul!) Tanuljon az egész nép azért az egy hivatalnokért ? Fábry Károly: Azért, mert Magyarországon van! Bredicean Koriolán : Ily ig gérzettel nem lehet kormányozni; ilyet nem lehet kívánni, s a magyarok nem is kívánják. Igyekeztem felsorolni a találkozási joontokat, a melyekben a nép érzelmei és érdekei találkoznak. Ezeket a találkozási pontokat kell keresni, nem pedig a differáló pontokat. Véleményem szerint tiszta lelknsmerettel mondom, mesterséges utón idézik elő ezeket a differáló pontokat. Pedig meg kellene akadályozni a sovinizmus nagy kályhájának fűtését, a melybe minden hazafi jogosítva érzi magát egy nagy darab fekete szenet bedobni. (Mozgás.) Ez a tűz alulról kialudt, a nép nem ad erre semmit; neki a sok teher, az egyenlőtlenség az adórészben sokkal inkább fáj, semhogy fognának rajta a külsőségek. Külső máz nem fog rajta, hanem lepattan róla, mert természetellenes. (Mozgás.) Ha gr. Batthyány Tivadar tegnapi beszédében ezen találkozási pontokból indult volna ki, akkor ő is keresné a találkozási pontokat, a milyen komolyan törekszem én is ezek megtalálására. De ő Eománia viszonyaival akar minket itt oktatni, vagyis mondjuk őszintén ' mentegetni akarja azo-