Képviselőházi napló, 1906. XXI. kötet • 1908. szeptember 22–deczember 1.

Ülésnapok - 1906-370

126 370. országos ülés 1908 november 16-án, hétfőn. Molnár János: Felesleges az egész hid. (Derültség. Halljuk !) Elnök : A miniszterelnök ur kivan nyilatkozni. Wekerle Sándor miniszterelnök : T. képviselő­ház ! Az 1870 : X. t.-czikk és későbbi törvényeink is aként rendelkeznek, hogy a törvényhozás tudo­másával koronkint megállapítandó hidvámok a nyeremény-kölcsönre le vannak kötve. A nyere­mény-kölcsön járulékai 1920 végével érnek véget, tehát 1920 végéig nem lehet szó a hidak vámmen­tesitéséről. Megjegyezni bátorkodom, hogy ma is van egy hid, a mely vámmentes : az összekötő vasúti hid, mert ott a gyalogjárás olyan csekély, hogy nem érdemes vámszedőt alkalmazni. (Derültség.) Polónyi Géza : A mázsapénzt pedig beszedik ! Wekerle Sándor miniszterelnök: Nem mél­tóztatik jól informálva lenni, mert a mázsapénz is mérsékelve van. De felemlíteni bátorkodom azokkal szemben, a kik a Boráros-téri hidat olyan nagyon sürgősnek nyilvánítják a forgalom szem­pontjából, hogy az összekötő vasúti hídon nem érdemes vámszedőt alkalmazni, mert olyan kicsiny a forgalom. 1910 végével fog előállani az a helyzet, midőn arról beszélhetünk, megszüntessük vagy mérsé­keljük-e a hidvámokat, avagy megszüntessük-e a gyalogjárókon. Nem szeretek olyan kérdésekbe bocsátkozni, a melyeknek végrehajtására nem én leszek hivatva, hanem a mi az én nézetemet illeti, mivel ezekre a hidjövedelmekre a további hidak létesítése czéljából szükségünk van, nekem a néze­tem az volt, hogy egy vagy két hidat mentesít­sünk a. forgalomra nézve, a többinél jjedig tartsuk fenn a hidvámokat. Felvilágosításul csak ennyit. De ismétlem, ez a kérdés nem akut, mert 1920 végéig nem lehet ezen változtatni. A mi pedig az uj hidat illeti, bátor vagyok megjegyezni, hogy annak építése legalább 4—5 esztendőt fog igénybe venni ugy, hogy ez a kérdés is csak 4—5 év múlva lesz akut. Nem tudom a szabályozásra nézve is méltóz­tatik-e kívánni felvilágosítást. Polónyi Géza: Nem kívánok semmit. Wekerle Sándor miniszterelnök : Ez azért nincs preczizirozva, mert az óbudai szabályozási rész nincs tisztába hozva. Ezt összeköttetésbe akarjuk hozni az Árpád-emlékhez vezető úttal, ennélfogva nem lehetett jireczize a szabályozási vonalat meg­állapítani. Csizmazia Endre jegyző: Hódy Gyula! Hódy Gyula: T. képviselőház! Daczára annak, hogy az igen t. miniszterelnök ur előbbi felszólalásában az általam beadandó módosításnak már ellene nyilatkozott, tiszteletteljesen meg­teszem indítványomat a 3. §-hoz a borárostéri hid felépítése tárgyában. Indokolni bátorkodom röviden a követke­zőkkel. Ugy Albertfalva. Budafok és a főváros környékéhez tartozó legközelebbi községek, vala­mint az a nagy villatelep, a mely a Gellérthegyen van, eddig nincs állandó összekötetésben a főváros VIII. és IX. kerületével. Igaz, hogy ott van a Ferencz József-hid, a mely a IV. kerülettel és a IX. kerület egy részével fentartja az össze­köttetést, de az áruforgalom lebonyolítása, a mely a kültelekről a körútra nagyon könnyen volna eszközölhető a Boráros-hid utján, jelenleg itt nem eszközölhető. A borárostéri hidra a főváros nagyközönsé­gének, de a külterület közönségének is igen nagy szüksége van, azért tisztelettel azt a módosítást teszem, hogy a törvényjavaslat 3. §-ának szöve­gébe e szavak után : »felhatalmaztatik a minisz­térium, hogy Budapest székesfővárosban a Hun­gária-körut és a III. kerület* tétessék : »valamint a IX. kerületi Boráros-tér és a lágymányosi véd­gát között*. Folytatólag következnék ezután a törvényjavaslat szövege. (Helyeslés.) Elnök : Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A miniszterelnök ur kivan szólni. Wekerle Sándor miniszterelnök: Igen helyes, t. képviselőház, hogy a borárostéri hid építését óhajtják, én magam is csatlakozom ahhoz, de azért én angazsmánt ma nem merek vállalni. (Helyeslés.) Először is voltam bátor kimutatni azt, hogy a hid­alaphoz nem pénz, hanem deficzit van és ha mi a jövő reményében építünk egy hidat, mely 13 millió korona költséggel jár, akkor talán még sem volna a törvényhozás részéről indokolt és azon előrelátás­sal megegyeztethető, a melyet itt elfoglalunk, hogy mi már most a borárostéri hid megépítéséről is gon­doskodjunk. (Helyeslés.) De egy másik körülményre is vagyok bátor a helyeslő képviselő urak rímeimét felhívni. Nagyon bölcsen méltóztatnak tudni, hogy az ilyen szabá­lyozások kisajátításokkal járnak és hogy ezek a kisajátítások igen nagy költséggel járnak. Méltóz­tassék elhinni, hogy ha idő előtt törvénybe iktat­juk a borárostéri hid megépítését, ez nemcsak annyit jelent, hogy a hidat meg kell építeni, hanem hogy igen sok telket sokkal drágábban kell a szabá­lyozás végett megvásárolni. Minthogy én nem sze­retnék a törvényhozás egy idő előtti intézkedésé­vel telekspekuláczióra alkalmat adni, kérem, hogy a benyújtott indítványt ne méltóztassék elfogadni. (Helyeslés.) HÓdy Gyula: T. képviselőház! Minthogy a t. miniszterelnök ur beszédéből kicsillámlik remény, hogy ő annak idején hajlandó a boráros­téri hidat megcsinálni, én indítványomat tiszte­lettel visszavonom. Elnök: A képviselő ur indítványát vissza­vonván, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 3. §-t válto­zatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor ezt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 4. §. Csizmazia Endre jegyző (olvassa a 4. §-t.) Polónyi Géza ! Polónyi Géza: T. képviselőház ! Elsősorban az az alázatos megjegyzésem van, hogy a 4. §. feltétlenül kell, hogy együtt tárgyaltassék az 5. és 6. §-szal, mert hiszen ez a 4. §. nem tartalmaz

Next

/
Oldalképek
Tartalom