Képviselőházi napló, 1906. XXI. kötet • 1908. szeptember 22–deczember 1.

Ülésnapok - 1906-364

H6b, országos ülés 19Q& s azokat részben megszüntetni. (Helyeslés.) Nem magunknak tulajdonítjuk az elért eredményt, elő­deinket illeti a kezdeményezés; de ezen szám­adatok, melyeket felsoroltam, kétségtelenül egy jól átgondolt, nagyobb mérvben alkalmazott és az egész vonalra kiterjedő következetes politika mellett tanúskodnak. (Helyeslés.) Miután ugy a humanitárius, valamint a kultu­rális kiadások, még inkább az adminisztratív több­költségek úgyszólván valamennyi tárezában meg­oszolva fordulnak elő, engedje meg nekem a t. ház, hogy főbb vonásokban egyes fejezetekre kiterjesz­kedve ismertessem a költségvetésnek főbb tételeit. (Halljuk! Halljuk 1) Az országgyűlésnek kiadásai 91.000 koroná­val emelkednek azon illetményrendezések folytán, melyek egész évi összegükben csak ebben a költ­ségvetésben nyernek kifejezést. 2,117.000 koroná­val emeljük a delegáczióknak teendő előterjeszté­seknek megfelelőleg a közösügyi költségekből reánk eső hányadot. Ebbe belefoglalvák már a tiszti fizetésefelmelések és a legénység anyagi helyzetének javítására fordított kiadások, azon mód és méret szerint, a mint a t. ház méltóztatott azt a honvédségi alkalmazottakra nézve megálla­pítani. 1,159.000 koronával növekednek nyugdíj­kiadásaink, és a nyugdíj megterhelés immár 29,220.000 K-át ért el. Növekedő kiadás ez t. ház, sőt a nyugdíjtörvény revideálása alkalmával egyes méltányos uj kívánalmak elől sem zárkózhatunk el, de az állam ezen nagy megterheltetésével szem­ben nem szabad tért engednünk az érzékenység­nek és álhumanizmusnak, hanem a méltányosság­nak igaz határáig szabad csak, az állam terhei túl­ságos növelésének elkerülése végett, elmennünk. 5,825.000 K-val emeltem az államadósságok­nak szükségletét, daczára annak, hogy a legtöbb államadósság kezelésében és szükségletében némi megtakarítások voltak elérhetők, ugy hogy az e czimen elért kisebb szükséglet 476.000 K-át repre­zentál. De kénytelen voltam emelni a 4%-os arany­járadéknak szükségletét 176.000 K-val, mert a különböző valutákra szóló ez állami kötelezett­ségeknél a különböző valutákban mutatkozó inga­dozások kiegyenlítése teszi ezt szükségessé. 5,981.000 K-val voltam bátor továbbá a részint már teljesített, részint ezután teljesítendő emissziókra való tekintettel a 4%-os korona­járadék szükségletét emelni. Ugyancsak 1,547.000 K-val emeltük a vas­utak kamatbiztositási szükségletét, mert a kassa­oderbergi vasút függő kölcsöneinek rendezése és a szükséges beruházások végett a vasút által el­veendő 46 és fél millió kölcsönnek szükséglete, a melyre nézve a törvényhozás megadta már a felhatalmazást, a vasúti jövedelmek többletéből fedezhető nem lesz s igy a kamatgaranczia czimén nagyobb kiadás fog felmerülni. Keméljük azon­ban, hogy az ujabb beruházások által előálló na­gyobb jövedelmek a közelebbi évek során ezt a szükségletet ismét jelentékenyen apasztani fogják. zepiember 2%-én, kedden. 7 Ha attól a 122 millió koronányi kiadástól eltekintek, a melyet rendkívüli hadi felszerelésekre fordítottunk és hátralevő részét illetőleg még for­dítani fogunk és a melyet a t. törvényhozás hitel­műveletekre utalt, de a melyre nézve a hitelműve­leti engedélylyel nem éltünk és csak a szorosan vett gyümölcsöző beruházások közül veszem, azo­kat, a melyek a meghozott törvények alapján köl­csön utján fedezendők : 305 milliót tesz az az ösz­szeg, a mely emisszió utján lenne fedezendő. Ezzel szemben eddig 22 millió K névértéket bocsátottunk ki és pedig kibocsátottuk ezt nem a fent emiitett beruházási szükségletekre, hanem a m. kir. áUam­vasutak forgalmi eszközeinek beszerzésénél fel­merült magasabb kamatozású kölcsön törlesztésére. Ezenkívül 64 müliót bocsátottunk ki a szorosan vett beruházási szükségletekre, de ugy ezen beruhá­zási szükségleteknek ezt meghaladó részét, vala­mint a rendkívüli hadi felszereléseknek eddig ese­dékessé vált részleteit pénztári készleteinkből és állami bevételeinkből voltunk képesek fedezni. Mindenesetre jelentékeny eredmény ez, a mely kell, hogy megerősítse a magyar állam pénz­ügyeinek szilárdságába vetett hitet. (Helyeslés.) Miután gazdasági erőnknek nagyobb mérvű fel­lendítése és közvetve ez által az állami bevételek­nek fokozása további kölcsönfelvételekre utal bennünket, nem zárkózhatunk el alkalmas időben a pénzpiacz igénybevételétől. Ebben az előttünk álló kampányban nem szándékozom ugyan további emissziókba bocsátkozni, csakis azon 64 millió koronának kibocsátására gondolok, a mely ama, együttvéve 150 millióból, melyre egyezséget kötöt­tem, a fentebb említett 22 millión és 64 millión kívül még kibocsátásra vár. Mégis óvatossági és realitási szempontból, a mint említettem, 5.981.000 koronával emeltem a 4%-os koronajáradék szük­ségletét, hogy a későbbi időben előálló szükség­leteknek is legyen fedezete a költségvetésben. Hogy a kölcsönügygyel végezzek, felemliten­dőnek tartom még, hogy azok a jobbára építési czélokra fordított és a megtakarított házbérek által teljesen fedezett kölcsönök, a melyek az egyes tárczákat terhelő kölcsönök elnevezés alatt a mi költségvetésünkben előfordulnak, daczára annak, hogy egyes tárczáknál ujabb ilyen építési kölcsön felvétele czéloztatik, egészben véve mégis 1,007.000 koronával kisebb szükségletet mutat­nak fel. Ennek oka az, hogy a vallás- és közoktatás­ügyi minisztériumnál az évi annuitási szükségletet 1,453.000 koronával apasztottuk azért, mert az időközben foganatosított építkezéseket 32 millió koronát meghaladó összeg erejéig az állami pénz­készletekből fedeztük, ugy, hogy ezen 32 milliót meghaladó összegnek kölcsönként való felvétele mellőzhető volt. Ezzel kapcsolatosan az ekként megtakarított összegből 1 millió koronát a vallás­és közoktatásügyi tárcza állandó dotácziójára fordítottuk. (Helyeslés.) az állami elemi iskolai építkezésekre, a melyek részint a javítás, felszere­lés és uj építkezések folytán még évek hosszú során át maradandó szükségletet képeznek ; igy

Next

/
Oldalképek
Tartalom