Képviselőházi napló, 1906. XXI. kötet • 1908. szeptember 22–deczember 1.

Ülésnapok - 1906-370

370. országos ülés 1908 november 16-án, hétfőn. 121 megfelel 41 millió korona tőke, 5 milliónak pedig, 4°/o-os kamatozás mellett, 120 millió korona tőke felel meg. Kijelentem azonban, hogy én a legtávolabbról sem akarom kicsinyí­teni azt az áldozatot, a melyet az állam a fő­város érdekében hoz. Az én beszédemből a t. képviselőház csak arra nézve meríthetett meg­győződést, hogy egész nyugodtan megszavazhatja, pénzügyi szempontból is, ezt a törvényjavaslatot, mert rendkivüli nagy terhek azok, a melyeket a főváros az államháztartás javára visel. Ez volt a véleményeltérés közöttünk és ez alapon én a tőkésítést igen szívesen hajlandó vagyok kom­penzácziós alapul elfogadni, és szívesen átválla­lom, mint fővárosi képviselő, azt a tőkét, a melyet az állam visel, szemben azzal, a melyet a főváros visel. (Helyeslés.) Elnök : A miniszterelnök ur kivan szólni. Wekerle Sándor miniszterelnök : T. képviselő­ház ! Én a törvényjavaslat indokolásában a rész­letekre kiterjedőleg is előadtam azon nyomós érveket, a melyek a mellett szólnak, hogy a törvényjavaslat elfogadását ajánljam a t. ház­nak. Ennél fogva nem is fogok a törvényjavaslat intézkedéseinek egyes részleteire kiterjeszkedni. Engem felszólalásra késztet az, mert egy pár itt elhangzott elvi kijelentéssel szemben hatá­rozottan ellentétes állásponton vagyok. (Halljuk! Halljuk !•) Először is ugy az előttem szólott t. kép­viselőtársam felszólalásából, valamint valamennyi eddig felszólalt képviselő urnak a beszédéből mindig azt veszem ki, hogy az állami közigaz­gatás közvetítése olyanul állíttatik oda, mint a melyet az állam a köz-égek minden közreműkö­dése nélkül saját számlájára és veszélyére telje­síteni köteles. Hát, bocsánatot kérek, hiszen az állam törvényhatóságokból, városokból és közsé­gekből áll. Olyan állam sehol a világon nincsen, — de legkevésbbé lehet ilyen a magyar állam — a mely az állami közigazgatás végrehajtását kizáró­lag saját számlájára és saját közegei részére venné át. Isten mentsen is meg ettől. A mikor épen az önkormányzati jogoknak szélesbitését. erősbitését tűztük ki feladatunkul, mellőzhetet­len, hogy az az önkormányzati közreműködés érvényesüljön az állami közigazgatás végrehaj­tásában is. (Élénk helyeslés a jobb- és a bal­oldalon.) Én tehát tévesnek állítom oda azt az állás­pontot, hogy valaki kiszámítsa azt, hogy az ál­lamnak ennyit és ennyit teljesítek, és ezért az államtól ennyit, vagy amannyit követelek. Elis­merem azt a tételt, hogy a községi háztartásokat nem szabad túlterhelnünk és ennek kormányzati jjrogrammunkban is kifejezést adtunk. De, t. ház, kifejezést adunk ezen álláspontunknak — meg­engedem, hogy nem a felmerült kívánalmak ter­jedelmének megfelelőkig — ebben a fővárosi törvényjavaslatban is, kifejezést adtunk a folyó évi budgetben, és kifejezést adtunk a kormány KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XXI. KÖTET. programmjában akkor, a midőn azt mondtuk, hogy vagy egyes jövedelmeknek az egyes törvény­hatóságok és községek részére való juttatásával, vagy pedig — a hol ez nem lehetséges — direkt segélyek által kívánunk a községek terhén segí­teni. (Elénk helyeslés a jobb és a baloldalon.) Ez az első tétel, a mire ki akartam térni. A második, a mivel számolnom kell és a miért bátor vagyok felszólalni, az, hogy ezt a javas­latot közvetlen kapcsolatba hozzák a főváros adminisztrácziójának rendezésével. A fővárosi törvényt 1872-ben alkották. Alkottatott egy átmeneti időszakban, a midőn a fővárosnak két, helyesebben szólva, három része egyesittetett, a midőn annak következményei, az egész egyesí­tésnek hordereje nem is volt előre apprecziál­ható. Ma több mint 35 esztendei tapasztalat áll a hátunk megett és csak nagyon természe­tes, hogy ezeket a tapasztalatokat a főváros adminisztrácziója érdekében érvényesítenünk kell. (Helyeslés.) Sőt tovább megyek. Azt is elisme­rem, hogy a főváros adminisztrácziójának be­rendezésében nemcsak a gazdasági tevékenység, hanem egyúttal magának az adminisztrácziónak egész szelleme tekintetében lényeges intézkedé­sek és változtatások szükségesek. (Igaz! Ugy van! a jobb- és a baloldalon.) A kormány is fog­lalkozik ezzel. Hiszen a belügyminiszter ur határozott ígéretet tett erre nézve. Mihelyt a választói reform, a mely most egész tevékeny­ségét igénybe veszi, elkészül, kötelezettséget vállalt arra nézve, hogy azonnal a főváros rendezésére vonatkozó törvényjavaslatnak alapos és^ lelkiismeretes előkészítésével fog foglalkozni. (Élénk helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Már most aggályok merültek fel abban a tekintetben, hogy az nem lesz olyan időre el­készíthető, a mely időben az uj választások megejtetnének. Azzal a kérdéssel nem foglal­kozom, hogy lehet-e vagy nem. Mi minden­esetre törekedni fogunk, hogy lehetséges legyen; azonban a mit Szebeny Antal t. képviselő­társam felhozott, hogy meddő munkától óvjuk meg a fővárost, ebben a tekintetben bátor vagyok azt megjegyezni, hogy a törvényhatósági választások választói jogának és a választások módjának módosítása tekintetében a kormány­nak ugy is előterjesztést kell tennie, még pedig a választói törvényjavaslattal kapcsolatosan, ek­kor lesz helyén azokat az intézkedéseket a fő­városra nézve is megtenni, a melyek szükségesek azért, hogy az uj alapon legyen a fővárosi tör­vény végrehajtható. Igen kérem a t. házat, hogy bármilyen imminens szükségesnek találják is a főváros szervezetére vonatkozó törvényt, az ál­talam felhozott indokok alapján méltóztassék belenyugodni, hogy a kormány törekvése, és egyik legsürgősebb feladatának tekinti a főváros szervezetére vonatkozó törvény mielőbbi előter­jesztését és letárgyáthatását. Még érintenem kell egy más dolgot, t. i. 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom