Képviselőházi napló, 1906. XXI. kötet • 1908. szeptember 22–deczember 1.

Ülésnapok - 1906-370

370. országos ülés 1908 november 16-án, hétfőn. 121 megfelel 41 millió korona tőke, 5 milliónak pedig, 4°/o-os kamatozás mellett, 120 millió korona tőke felel meg. Kijelentem azonban, hogy én a legtávolabbról sem akarom kicsinyíteni azt az áldozatot, a melyet az állam a főváros érdekében hoz. Az én beszédemből a t. képviselőház csak arra nézve meríthetett meggyőződést, hogy egész nyugodtan megszavazhatja, pénzügyi szempontból is, ezt a törvényjavaslatot, mert rendkivüli nagy terhek azok, a melyeket a főváros az államháztartás javára visel. Ez volt a véleményeltérés közöttünk és ez alapon én a tőkésítést igen szívesen hajlandó vagyok kompenzácziós alapul elfogadni, és szívesen átvállalom, mint fővárosi képviselő, azt a tőkét, a melyet az állam visel, szemben azzal, a melyet a főváros visel. (Helyeslés.) Elnök : A miniszterelnök ur kivan szólni. Wekerle Sándor miniszterelnök : T. képviselőház ! Én a törvényjavaslat indokolásában a részletekre kiterjedőleg is előadtam azon nyomós érveket, a melyek a mellett szólnak, hogy a törvényjavaslat elfogadását ajánljam a t. háznak. Ennél fogva nem is fogok a törvényjavaslat intézkedéseinek egyes részleteire kiterjeszkedni. Engem felszólalásra késztet az, mert egy pár itt elhangzott elvi kijelentéssel szemben határozottan ellentétes állásponton vagyok. (Halljuk! Halljuk !•) Először is ugy az előttem szólott t. képviselőtársam felszólalásából, valamint valamennyi eddig felszólalt képviselő urnak a beszédéből mindig azt veszem ki, hogy az állami közigazgatás közvetítése olyanul állíttatik oda, mint a melyet az állam a köz-égek minden közreműködése nélkül saját számlájára és veszélyére teljesíteni köteles. Hát, bocsánatot kérek, hiszen az állam törvényhatóságokból, városokból és községekből áll. Olyan állam sehol a világon nincsen, — de legkevésbbé lehet ilyen a magyar állam — a mely az állami közigazgatás végrehajtását kizárólag saját számlájára és saját közegei részére venné át. Isten mentsen is meg ettől. A mikor épen az önkormányzati jogoknak szélesbitését. erősbitését tűztük ki feladatunkul, mellőzhetetlen, hogy az az önkormányzati közreműködés érvényesüljön az állami közigazgatás végrehajtásában is. (Élénk helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Én tehát tévesnek állítom oda azt az álláspontot, hogy valaki kiszámítsa azt, hogy az államnak ennyit és ennyit teljesítek, és ezért az államtól ennyit, vagy amannyit követelek. Elismerem azt a tételt, hogy a községi háztartásokat nem szabad túlterhelnünk és ennek kormányzati jjrogrammunkban is kifejezést adtunk. De, t. ház, kifejezést adunk ezen álláspontunknak — megengedem, hogy nem a felmerült kívánalmak terjedelmének megfelelőkig — ebben a fővárosi törvényjavaslatban is, kifejezést adtunk a folyó évi budgetben, és kifejezést adtunk a kormány KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XXI. KÖTET. programmjában akkor, a midőn azt mondtuk, hogy vagy egyes jövedelmeknek az egyes törvényhatóságok és községek részére való juttatásával, vagy pedig — a hol ez nem lehetséges — direkt segélyek által kívánunk a községek terhén segíteni. (Elénk helyeslés a jobb és a baloldalon.) Ez az első tétel, a mire ki akartam térni. A második, a mivel számolnom kell és a miért bátor vagyok felszólalni, az, hogy ezt a javaslatot közvetlen kapcsolatba hozzák a főváros adminisztrácziójának rendezésével. A fővárosi törvényt 1872-ben alkották. Alkottatott egy átmeneti időszakban, a midőn a fővárosnak két, helyesebben szólva, három része egyesittetett, a midőn annak következményei, az egész egyesítésnek hordereje nem is volt előre apprecziálható. Ma több mint 35 esztendei tapasztalat áll a hátunk megett és csak nagyon természetes, hogy ezeket a tapasztalatokat a főváros adminisztrácziója érdekében érvényesítenünk kell. (Helyeslés.) Sőt tovább megyek. Azt is elismerem, hogy a főváros adminisztrácziójának berendezésében nemcsak a gazdasági tevékenység, hanem egyúttal magának az adminisztrácziónak egész szelleme tekintetében lényeges intézkedések és változtatások szükségesek. (Igaz! Ugy van! a jobb- és a baloldalon.) A kormány is foglalkozik ezzel. Hiszen a belügyminiszter ur határozott ígéretet tett erre nézve. Mihelyt a választói reform, a mely most egész tevékenységét igénybe veszi, elkészül, kötelezettséget vállalt arra nézve, hogy azonnal a főváros rendezésére vonatkozó törvényjavaslatnak alapos és^ lelkiismeretes előkészítésével fog foglalkozni. (Élénk helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Már most aggályok merültek fel abban a tekintetben, hogy az nem lesz olyan időre elkészíthető, a mely időben az uj választások megejtetnének. Azzal a kérdéssel nem foglalkozom, hogy lehet-e vagy nem. Mi mindenesetre törekedni fogunk, hogy lehetséges legyen; azonban a mit Szebeny Antal t. képviselőtársam felhozott, hogy meddő munkától óvjuk meg a fővárost, ebben a tekintetben bátor vagyok azt megjegyezni, hogy a törvényhatósági választások választói jogának és a választások módjának módosítása tekintetében a kormánynak ugy is előterjesztést kell tennie, még pedig a választói törvényjavaslattal kapcsolatosan, ekkor lesz helyén azokat az intézkedéseket a fővárosra nézve is megtenni, a melyek szükségesek azért, hogy az uj alapon legyen a fővárosi törvény végrehajtható. Igen kérem a t. házat, hogy bármilyen imminens szükségesnek találják is a főváros szervezetére vonatkozó törvényt, az általam felhozott indokok alapján méltóztassék belenyugodni, hogy a kormány törekvése, és egyik legsürgősebb feladatának tekinti a főváros szervezetére vonatkozó törvény mielőbbi előterjesztését és letárgyáthatását. Még érintenem kell egy más dolgot, t. i. 16