Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-352

288 352. országos ülés 1908 június th--én, szerdán. Bozóky Árpád : Közgazdaságunkra nézve ez annál inkább káros, mert a gabonát, búzát, krumplit, tengerit, másra is lehet használni, nemcsali gabonapálinka előállítására, mint a törkölyt, a hulladék-gyümölcsöt, vagy az olyan gyümölcsöt, a mely szállításra nem alkalmas és a melyet csak pálinkafőzésre lehet használni. E javaslat tehát a gabonapálinka főzésének kedvez, de a gyümölcspálinka főzését csaknem lehetetlenné teszi a kisüstök eltörlésével és nagyüstök állitásával, a melyek nem lesznek életképesek. így határozott meggyőződésem, hogy ez az intézkedés és a miniszterelnök ur programmja kárára lesz közgazdaságunknak, de kárára lesz az állattenyésztésnek is, mert a gyakorlati emberek tudják, hogy az a czefre, az a törköly, a melyből pálinkát főznek, nagyon jó, különösen a sertésnek és annak a tápértéke magasabb, ha ki van főzve, mint ha nincsen kifőzve, mert a fölmelegités fokozza az emészthetőséget, és a mint méltóztatnak tudni, épen a gazdaképviselő urak — a Köztelek többször megirta — hogy a törkölyt, ha nincsen kifőzve, nem lehet felhasználni, ha azonban ki van főzve, nagyon jól lehet értékesiteni a sertések és marhák tartásánál. Ha már most ez a törvényjavaslat a g)TÍmölcspálinka kifőzését majdnem lehetetlenné teszi, akkor nem fogják kifőzni a gyümölcsöt,és akkor közgazdaságunknak az a másik nagyon lényeges és fontos ága, az állattenyésztés nem részesül oly mértékben támogatásban, mint eddig. Az állattenyésztés szempontjából helyén volna épen. ha nemcsak a gyümölcsből, hanem a gabonából is állithatnának elő pálinkát a kisgazdák, mert épen akkor oszlik szét helyesen az a nagy haszon, a melyet a pálinkafőzés hajt, azáltal, hogy melléktermékképen ott marad a kisgazda marhái részére a moslék. Ilyen módon azután a pálinkafőzés jótéteményét nem csupán egyes módos emberek élveznék, fi Ez az oka annak, hogy több kerület és vármegye kérte a képviselőházat arra, hogy a régebbi gyakorlathoz képest engedje meg a kisüstösöknek is a gabonapálinka főzését. Ez az országgyűlés azonban, a mely demokratikusnak vallja magát és a mely a demokráczia jelszavával űzte ki a szabadelvű pártot ä parlamentből, a helyett, hogy ezt megengedte volna, ime, még a g}üimölcspálinka főzését is lehetetlenné akarja tenni. (Zaj.) Határozott meggyőződésem, — méltóztassék majd Török Ferencz képviselő urnak két-három év múlva az én szavaimra visszaemlékezni, — hogy a jelenlegi törvényjavaslatba foglalt intézkedések nagy kárára lesznek a gyümölcstermelésnek. Nevezetesen ma ugy áll a dolog, hogy mi gyümölcsünket, ha az egészséges, kemény és szállításra alkalmas, nagyon jó áron el tudjuk adni. Azonban a gyümölcs két-három nap múlva elveszti a szállitásképességét és akkor az másra, mint kifőzésre nem alkalmas. Már most, ha a kifőzés lehetetlen lesz, mert nem lesz érdemes, akkor mindenki ig}^ekezni fog majd szállitásra alkalmas gyümölcsöt sietve, olyan áron eladni, a mint veszi, mert ha ezt nem teszi, akkor az egész értéket elveszíti, mért gyümölcspálinkának kifőzni nem lesz képes. Ez az intézmény tehát a gyümölcs árát fogja tetemesen leszorítani. Hogy pedig ez milyen nagy kár, mutatja az az egyetlenegy adata, hogy Kecskeméten a szállítható, kemény, jó szilva métermázsa]a 7—8 korona, a szállitásra nem alkalmas, czefrének való szilva ára pedig legfeljebb 2 K. Baraczkból a pálinkafőzés eddig sem nagyon fizette ki magát és azért az a földmivelő, a ki a baraezkját nem tudta mint gyümölcsöt eladni, inkább megetette vele a sertését, semhogy pálinkának főzesse ki. Azt hiszem, a gyakorlati életből merített adatokkal és tapasztalatokkal bebizonyítottam azt, hogy ez az intézkedés, mint a hogy már a kormánypárti képviselők legnagyobb része itt beszédében hangoztatta, a kisüstösök helyzetét tarthatatlanná teszi és a gyümölcstermelést jóformán tönkreteszi. Ez az egyik indoka annak, a miért én a törvényjavaslatot nem fogadom el. A másik indoka a következő : Az én nézetem az, hogy ez a kormány, a mely unos-untalan átmeneti kormánynak vallotta magát, a mely titulust azonban már egy év óta kezdi elhagyogatni, nem tehet mást, mint hogy ragaszkodik ahhoz a programmhoz, a melynek alapján kormányra jutott és többséget nyert a néptől, s megbizást a királytól. Mezőfi Vilmos : Ügy van ! Adóemelésre nem kapott mandátumot! Bozóky Árpád : Ezt a programmot kell beváltania. A mi azt a hivatkozást illeti, hogy ez a kormány lényegében elengedett 11 millió korona adót, ezzel szembeállitom azt, hogy a miniszterelnök ur beismerése szerint ezzel a törvényjavaslattal 25 millió korona adóbevételhez jut, viszont mások 40 millió koronára teszik ezt az adóemelést, ezt az adótöbbletet. De ha 25 millió korona lesz is, akkor is kétségtelen a miniszterelnök ur számítása szerint, hogy legalább 14 millió koronával nagyobb lesz az adóteher, a melyet az eddigi állapothoz képest a nép fog viselni, tehát a szegény emberek fognak megfizetni. Hogy igazoljam a Mezőfi t. képviselőtársamnak közbeszólásában foglalt állítását, csak nag}'on röviden akarom kifejezni, hogy lényegében az adóemelésnek még csak a gondolata is ki volt zárva az átmeneti kormány programmjából. Lényegében az volt az átmeneti programm, hogy a nemzet és a király között a katonai követelések tekintetében fennforgó harezot, a mely megbuktatta Széll Kálmánt és Tisza Istvánt, az átmeneti kormányzás idejére függeszszük fel; mindegyik eláll a maga követelésétől és megcsináljuk az általános választói jogot, a mely általános választói jog alapján összeülő parlament dönt azután a nemzet és a király között felmerült vitában. Én, t. ház, mint olyan ember, a ki a nép bajaival foglalkozom, a ki érzi és közvetlenül tapasztalásból tudja, hogy mi fáj a népnek, megteszem azt a beismerésemet, hogy a nép nem annyira a létszámemeléstől fél... Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék a tárgyhoz szólni!