Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.
Ülésnapok - 1906-349
216 3>i9. országos ülés 1908 (Az elnöki széket Rakovszky István alelnök foglalja el.) kz fog előállani, hogy átutalás alapján fogja az ország megkapni azt az összeget, a mely tényleg az adóból befolyik. Ez pénzügyileg nem káros az országnak, de közgazdaságilag óriási kára lesz ebből azért, mert a szeszt itt elfogyasztjuk, az osztrákok pedig a hulladékból a jószágokat tartják és saját földjeiket fogják javítani. Ugyanezen szerződés b) pontjának utolsó bekezdése előtt a kontingensre vonatkozólag az volt megáUapitva, hogy ha Ausztriában megállapított kontingensből 1%-kal több hozatik be, a másik esztendőben átutaljuk azon állam részére, a hova bevitetett. Ez most el fog esni, s akkor a kontingensnek az a lazitása, a mely ebből előáll, illuzóriussá válik, mert az osztrák gyárosok kezében lesz a szeszadónak, illetőleg a szeszáraknak megállapítása. (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) A szeszgyártás terén ma is ugyanazok az okok állanak fenn, mint a melyek a múltban fenállottak a mezőgazdasági és ipari szeszgyárak tekintetében. Es minden indok nélkül elveszik most azt a bonifikácziót, a mely kiegyenlitené a szesztermelés tekintetében előálló árkülönbözetet, Lázár Pál t. képviselőtársam ezekre is már teljes mértékben rámutatott. Azért nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni, csak azt kívánom t. ház megemlíteni, hogy ez a szeszadójavaslat ugy van kontemplálva, hogy az ipari szeszgyáraknak 1914 után is még 154.000 hektoliter maradjon a kezükben; ha már most ebből a javaslat szerint évente 500 hektolitert elveszünk, majdnem 300 esztendő kell még ahhoz, hogy az ipari szeszgyárak megszűnjenek. És mindez ideig, a mig a kontingens teljesen a mezőgazdaság keretébe nem lesz utalva, addig minden bonifikácziónak elvétele roppant káros a mezőgazdaságra nézve. T. ház ! A törvényjavaslatnak a gyümölcspálinkára vonatkozó része, a mi a kisüstösöket illeti, megengedi, hogy saját termeivényüket szabadon főzhetik, vagyis az azelőtt fenállott adórendszer szerint. Csakhogy ezekről gondoskodni kellene akképen, hogyha már ilyen magasan lesznek megadóztatva, a gyümölcsöt aszalás utján vagy más utón értékesíthessék. Gyümölcsaszalókat kellene a felvidéken felállitani, a mi nagyon kevésbe kerül; és ha a nép megszokja az aszalók felállítását, a gyümölcsíz készítését, akkor az aszalókat nagyon szívesen át is vennék. Hiszen van miből fizetni, mert eleget vesz be a kormány az adójavaslatból, a mely most előttünk fekszik. (Mozgás.) A törvényjavaslattal tovább foglalkozni nem kívánok és azt általánosságban elfogadom. (Helyeslés.) Elnök ." Szólásra következik 1 Hammersberg László jegyző: Csányi Sándor! Bozóky Árpád: A házszabályokhoz kérek szót. (Mozgás.) Elhatároztuk, hogy félkettőkor térünk át az interpellácziókra, de közben határoznunk kell a felett az indítvány felett, a melyet Melczer t. képviselő ur beadott. Ha most még június 20-án, szombaton. bemegyünk a vitába és felhívnak uj szónokot, a ki két három óráig beszél, akkor nincs arra mód, hogy az interpeüácziókra fél kettőkor áttérhessünk. Gr. Somsich Tihamér: Arra való a házszabályvita ? Bozóky Árpád: A házszabályvita nem tart oly sokáig, mint egy három órás beszéd. Ennélfogva, hogy a 12 interpelláczió el ne maradjon szerdára, vagy el ne maradjon őszre, azt indítványozom, hogy most már a vitát hagyjuk abba és szavazzunk Melczer Géza t. képviselő ur indítványa felett. Azt hiszem, ez méltányos kívánság. Elnök : A házszabály 212. §-a értelmében csak annak a szónoknak van joga ily kérést előterjeszteni, a kin a szólás sora van. De még amúgy sem érkezett el az az időpont. . . Farkasházy Zsigmond: A házszabályokhoz kérek szót. Elnök: Bocsánatot kérek, Csányi Sándor fel van híva. Csányi Sándort illeti a szó. Farkasházy Zsigmond: A házszabályokhoz kérek szót. (Zaj.) Ugron Gábor: A szónok fel van szólítva ! Sághy Gyula: Csányi után! Csányi fel van hiva ! (Zaj.) Elnök: Kérem, ne kívánjanak mindnyájan egyszerre elnökölni. Csányi Sándor nincs itt, tehát most Farkasházy Zsigmond képviselő urat iüeti a szó. Farkasházy Zsigmond. Bátor vagyok a magam részéről csatlakozni a Bozóky Árpád t. képviselőtársam által előterjesztett kérelemhez. Igaz, hogy az a szónok, a ki az utolsó negyedórában jelentkezik, bír azzal a joggal, hogy a háztól engedelmet kérjen, hog}^ beszédét másnap mondhassa el, de azt hiszem, a t. elnök ur félreértette Bozóky Árpád t. képviselőtársamat, a mikor a házszabályok illető paragrafusára való hivatkozással jelentette ki, hogy az előterjesztett kérelem nem teljesíthető. Bozóky Árpád ugyanis nem mint szónok jelentkezett e tárgyhoz és nem mint szónok kérte a vita felfüggesztését és elhalasztását, hanem az okból, mert ő a házszabályok értelmében az elnöknek oly pouvoirt tulajdonit, — és a házszabályok értelmében az meg is van — hogy abban az esetben, a mikor az utolsó negyedóra telik és a mikor az interpeüácziókra kitűzött időt megelőző fél órában még más tárgy is van, nevezetesen szavazás azon indítvány felett, a melyet Melczer Géza képviselő ur benyújtott, a vitát félbeszakíthatja. (Mozgás és zaj.) Hiszen különben félkettőkor nem kerülhetne a sor az interpellácziókra és ennélfogva az az időpont, a mikor a vita felfüggesztésének és másnapra halasztásának keU bekövetkeznie, igenis bekövetkezett. Helyesen indokolta a házszabályok értelmében Bozóky Árpád t. képviselőtársam a kérelmet azzal, hogy a ház vüágosan elhatározta, hogy y z 2 órakor rátér az interpeüácziókra. Már most ha közbejön az a szavazás, a melyet a háznak a házszabályok értelmében okvetlenül meg kell ejtenie és ha most még egy
