Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.
Ülésnapok - 1906-349
349. országos ülés 1908 június 20-án, szombaton. 205 rünk át az interpellácziókra. (Helyesléséit a baloldal hátsó padjain.) Elnök : A képviselő UT ugy látszik tévedésben van. Azt hiszi, hogy a házszabályok szerint az interpellácziók a napirend keretén belül tétetnek meg, pedig világosan benne van a házszabályokban, hogy az interpellácziók csakis a napirend tárnyalására szánt időn kivül tehetők meg és azokra csak a napirend után lehet áttérni. Ennélfogva alapjában véve a t. képviselő urnak egyáltalán nincs igaza, mert tulaj donképen délutáni 2 órakor kellene áttérnünk az interpellácziókra, ha ellenkező gyakorlata nem volna a háznak. A t, ház elfogadhatja, hogy 12 órakor térjünk át, de én fentartom indítványomat, (Helyeslés.) hogy félkettőkor térjünk át. Kérdem a t. házat: Méltóztatik-e elfogadni. . . Hoffmann Ottó : Kérem a határozatképesség megállapítását. Gr. Somssich Tihamér : Ilyen komédia ! Hallatlan dolog! Elnök ; Méltóztassék megolvasni a képviselőket. (Hammersberg László és Zlinszky István jegyzők megszámlálják a jelenlévő képviselőket.) A ház nem lévén határozatképes, az ülést negyedórára felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Konstatálnom kell, hogy az imént 95 képviselő volt jelen és hogy nem voltunk jelen határozatképes számban, annak az oka az volt, hogy ugyanakkor az igazságügyi bizottság is ülést tartott. Miután már több izben történt meg, hogy a bizottságok akkor üléseztek, a mikor a plénum ülést tartott, innen az elnöki székből fel kell szólítanom az összes bizottságokat, hogy az eddigi gyakorlatnak és a házszabályoknak megfelelően akkor. a mikor plenáris ülés van, bizottsági üléseket ne tartsanak. (Elénk helyeslés.) Most pedig száznál több képviselő van jelen, tehát minden további proczesszusnak vége. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e az interpellácziók előterjesztésére vonatkozólag az én javaslatomat, szemben Bozóky Árpád képviselő ur javaslatával elfogadni, igen vagy nem \ (Igen I) Kérem azokat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. Kimondom tehát, hogy a ház az interpellácziókra félkét órakor tér át. Következik a napirend szerint a szeszadóról, valamint a szesztermeléssel együttesen készített sajtolt élesztő megadóztatásáról, úgyszintén a szeszkontingens megállapitásáról és annak felosztásáról szóló törvényjavaslat (írom. 896, 899) folytatólagos tárgyalása. Ki következik % Zlinszky István jegyző : Kecskeméti Ferencz ! Kecskeméti Ferencz: T. ház!... (Zaj.) Temntettel a jelenlegi politikai viszonyokra, a koaliczióval, a független és 48-as párttal ki akarok tartani még tovább én is, mig reménységem lehet arra, hogy a,,, Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Kecskeméti Ferencz: ...meghozott nagy áldozatok után végre az ország javára, a nemzet érdekében valami nagyobbszabásu alkotást létesíthetünk, a milyennek tekinteném én az önálló magyar bank megvalósítását, a mely kérdés eldőltét még be akarom várni és ma még, midőn lehet reménységem, hogy ez meg fog valósulni, nem akarok a kormánynak nehézséget okozni és az előttünk fekvő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. Igaz, hogy ez a pénzügyminiszteri törvényjavaslat csak szak-törvényjavslat, a melynek tárgyalásánál a politikai bizalom kérdése fölvetve nincs ; mégis a pénzügyi kormány pénzügyi politikájának nevezetes és fontos része ez, azért tartottam szükségesnek e nyilatkozat megtételét. Mindamellett állásfoglalásom nem gátol abban, hogy a törvényjavaslatra észrevételt tegyek és különösen egy, a törvényjavaslat által Id nem elégített, nagy érdeket itt föl ne hozzak, szóvá ne tegyek. Azt olvasom a törvényjavaslatban, hogy a t. pénzügyminiszter ur az ipari és mezőgazdasági gyáraktól a nekik engedélyezett kontingens bizonj'os részét el akarja vonni, a miért őket kész kárpótolni. T. ház ! Én őszinte részvéttel viseltetem ezen gyárak iránt, és nagyon sajnálom és fájlalom, hogy ilyen nagy kárt fognak szenvedni, mert az állam a megfelelő kártalanítást kétségtelenül nem fogja nekik megadni, a mikor hektoliterenként csak 65 koronát fizet, holott mások 200 koronát is megadnának érte, ha kaphatnák. Mégis némi vigasztalásul és megnyugvásul szolgál az, hogy nagy részük úgyis milliomossá és pedig többszörös milliomossá lett, tehát majd csak kiheverik ezt a károsodást valahogy a mi részvétünk mellett. (Folyton tartó zaj a baloldalon és a középen.) Elnök : Csendet kérek ! Kecskeméti Ferencz: Csak azt nem tudom, t. ház, hogy a mikor a kisgazdáknak a gabonafélékből való pálinkafőzés lehetetlenné tétetett, vájjon ki, mikor, hol és mennyivel kárpótolta őket, mert hiszen nekik is szerzett joguk volt ahhoz, a mit elvesztettek ? Szeretném tudni, hová utasítsam őket, melyik pénztárból vehetik fel a kártalanítást ? Arra is kíváncsi vagyok, t. ház, hogy kik azok, a kik az államkincstártól az ujabb kontingenseket kapni fogják, mert az ember mindig kíváncsi az olyan szerencsés halandóra, a ki ternót csinál. Már pedig kétségtelen igaz, hogy azok, a kik ezen kontingenseket kapni fogják, egész vagyonhoz fognak jutni. Azt tudom, hogy a paraszt, a kisbirtokos ezt nem kapja. Pedig, t. ház, a kisbirtokos is szeretné a maga földjét javítani. Az a kisbirtokos, az a kisgazda is szeretne jószágot tartani, azonban ehhez nem juthat hozzá, pedig én azt gondolom, hogy az volna az igazi szocziális politika, vagy ha ugy tetszik, agrár politika, ha a kormány a nagy tömegre, a kisbirtokosok földjére volna tekintettel, és nemcsak egynéhány gazdag embernek az érdekeire. E mellett t, ház, ugy gondolom, hogy azok, a kik már a
