Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-348

188 348. országos ülés 1908 június i9-én, pénteken. lyével voltak távol (olvassa) : gr. Esterházy Móricz, őrgróf Pallavicini György, báró Eévay Simon, iSzilassy Zoltán, b. Vécsey László, Bározay Sándor, gr. Benyovszky Sándor, Kossuth Ferencz, Szúnyog Mihály. Elnöki engedélylyel voltak távol (olvassa) : Szereday Aladár, Haviár Dániel, Fernbach József, Bozóky Árpád, Polónyi Géza, Pogány Lajos, Pataky László, Posgay Miklós, Kollár Márton, Leszkay Gyula, Bohus Károly, Balogh Mihály, Vásárhelyi Dezső, Múzsa Gyula, Dudits Endre, Fodor Kálmán, Kecskeméthy István, Jeszenszky Ferencz, Berzsenyi Jenő, Czibur Bertalan, Babocsay Sándor, Baloghy Ernő, Gaal Gaszton, Thaly Kálmán, gr. Thorotzkai Miklós, Thaly Ferencz, Kun Árpád, Korda Andor, Justh György, Draskóczy László, Gothard Sándor, Koller Tivadar, Beniczky Elemér, Fernbach Péter, Teszelszky József, Justh Gyula, Szentiványi Gábor, Csóti Géza, Péchy Zsigmond, Molnár János, OkolicsányiZsedényi Ede, gr. Dessewffy Emil, Veitán Endre, Nagy György. Betegek (olvassa) : Bárcsics Erazmusz, Ertl János, Szappanos István. Elnök : A felolvasott névsor kapcsán van szerencsém a t. háznak a következő javaslatot tenni, (Halljuk! Halljuk!) Tekintettel arra a körülményre, hogy a névsor olvasása a tanácskozásra kiszabott időn túlra esett, a mikor már a következő ülés napirendje is meg volt állapitva (ügy van I) és az interpellácziók tartattak meg, j avaslom, hogy mindazoktól a rendszabályoktól, melyeknek a házszabályok értelmében a távollévőkkel szemben alkalmazást kellene nyerniök, ezúttal tekintsen el a t. ház. (Élénk helyeslés.) A mennyiben pedig a június 17-iki ülés napirendjére amúgy is kizárólag magyar természetű ügyek tárgyalása volt kitűzve, a horvát képviselők távolléte már ezen oknál fogva is igazoltnak tekintendő. (Helyeslés.) Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, akkor ezt a ház határozataképen mondom ki. Hoitsy Pál, a pénzügyi bizottság előadója láván jelentést tenni. Hoitsy Pál előadd: T. ház! Van szerencsém a pénzügyi bizottság részéről bejelenteni (Halljuk ! Halljuk !) a Budapest fő- és székvárosban és környékén állami költségen létesitendő munkásházakról szóló törvényjavaslat (írom. 902, 904) tárgyában készült jelentést, valamint ugyancsak a pénzügyi bizottság jelentését a Budapest fő- és székváros fejlesztéséről és háztartásának rendezése végett teendő állami intézkedésekről szóló törvényjavaslat (írom. 578, 905) tárgyában. Kérem, méltóztassék e jelentéseket kinyomatni, szétosztatni és annak idején az osztályok mellőzésével tárgyalásra kitűzni. Elnök : A pénzügyi bizottság előadója által beterjesztett jelentések ki fognak nyomatni, szét fognak osztatni és annak idején az osztályok mellőzésével napirendre fognak tűzetni. Halász Lajos, a kérvényi bizottság előadója kivan jelentést termi. Halász Lajos előadó : T. ház ! A kérvényi bizottság a kérvények 64. sorozatát (írom. 907) letárgyalta. Tisztelettel bejelentem az erről szóló jelentést; kérem annak kinyomatását, szétosztását és annak idején napirendre tűzését. Elnök : A kérvényi bizottság jelentése a 64-ik sorjegyzékről ki fog nyomatni, szét fog osztatni és annak idején napirendre fog tűzetni. Következik a szeszadóról, valamint a szesztermeléssel együttesen készitett sajtolt élesztő megadóztatásáról, úgyszintén a szeszkontingens megállapításáról és annak felosztásáról szóló törvényjavaslat (írom. 896, 899) letárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Hoitsy Pál előadó: T. ház! (Halljuk! Halljuk !) Harmadfél esztendő óta a törvényhozás egész sorozatát hozta meg azoknak a törvényeknek, a melyek költségtöbblettel járnak, egyrészt azért, mert az állam alkalmazottainak fizetését és járandóságát emeltük minden vonalon, másrészt pedig azért, mert e törvényeknek tendencziája a nép jólétének fokozása és emelése volt A mint méltóztatnak igen jól emlékezni, emeltük a tanitók fizetését az egész vonalon, emeltük az állami tisztviselők fizetését, emeltük az államvasuti alkalmazottak fizetését, emeltük a birák fizetését, emeltük a napidijasok járandóságait, gondoskodtunk nyugdijukról, emeltük még az állam szolgálatában levő szolgák fizetését is. Azonkivül hoztunk oly törvényt is, mint pl. a II. osztályú kereseti adó megváltoztatásáról szóló törvényt, a mely nagymértékben fogja megapasztani az ország bevételeinek egy részét. Már eddig is konstatálható, hogy csupán ezen az egy réven, t. i. a II. osztályú kereseti adó leszállítása folytán az állam bevétele 11 millióval lett kevesebb, mint volt eddig. Méltóztassanak ehhez hozzávenni azt az egy ténvt, hogy maguknak a személyes járandóságoknak emelkedése a tavalyi és idei költségvetésben körülbelül 80 millióval emeli az évi kiadást, mert az idén is több mir.t 40 millióval mutatkozik emelkedés. (TJgy van!) A ki ezeket figyelembe veszi, annak el kellett készülve lennie arra, hogy elérkezik az az idő is, a mikor nekünk gondoskodnunk kell, hogy az állam bevételei is emelkedjenek, mert a kiadásoknak ezen emelkedését huzamos időn keresztül rendes bevételeikből fedezni képesek egyáltalában nem leszünk. (Igaz! ügy van!) Eddig mi történt ? Az, hogy az állam költségvetésében — hála Istennek — meglehetős nagy fölösleg mutatkozott, a mely esztendőnként kitett néha 50—60 milliót. Az is igaz, hogy az állam bevételei a természetes fejlődés folytán bizonyos emelkedést mutattak. De ha tekintetbe veszszük, hogy két esztendő alatt 80 milliót tesz ki a személyi járandóságok emelkedése, semmiféle reményünk nem lehet arra nézve, hogy ezt eddigi jövedelmi forrásainkból akármikép is fedezni képesek leszünk. (Igaz ! Ugy van !) Ha pedig már valami módon az adó emeléséhez hozzá keU nyúlnunk, akkor a legokosabb, a leg-