Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-344

86 344, országos ülés 1908 június 13-án, szombaton. képviselőház tagjai között szétosztatni, s annak idején az osztályok mellőzésével napirendre tűzni méltóztassék. Elnök: Az igazságügyi bizottság jelentése az 1899 : XV. t.-cz. módosításáról és hatályának meghosszabbításáról szóló igazságügyminiszteri törvényjavaslat tárgyában az előadó ur javaslata szerint ki fog nyomatni, szét fog osztatni és annak idején napirendre fog tűzetni. Következik a közegészségügy rendezéséről szóló 1876: XVI. t.-cz. II. része I. fejezetének módosításáról szóló törvényjavaslat (írom. 835; 888) folytatólagos tárgyalása és pedig a 22. §. Szólásra következik ? , . . Szent- Királyi Zoltán jegyző: Zakariás János ! (Felkiáltások : Nincs itt !) Elnök : Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur kivan szólni ? (Nem!) A miniszterelnök ur kivan szólni. Wekerle Sándor miniszterelnök: T. ház! A közegészségügyi törvényjavaslat 22. §-ához több módositás adatott be. Ezek közül íáiZí, Eli melvet Maniu t. képviselő ur adott be, arra vonatkozik, hogy ha a község képviselete megegyezik az orvossal bizonyos átalányösszeg ellenében arra nézve, hogy külön látogatási dij ak nélkül ingyen köteles a látogatásokat teljesiteni, akkor ez az egyezség jogerővel birjon. Maniu kéjwiselő ur ezen módosításához a kormány részéről hozzájárulok. (Helyeslés.) Ellenben sajnálatomra nem járulhatok hozzá Berzsenyi Jenő képviselő ur azon módosításához, hogy a hét éven alóli gyermekek látogatási dija ne felére szállittassék le. Oly fontos érdekek követelik minálunk a gyermekvédelmet, hogy az orvosok részéről is bizonyos humanizmust és érdeklődést meg kell kivánnunk ; és ha gyakorlati értéket kivánunk a törvénynek szerezni,akkor a dij ázást oly mértékben kell megállapítanunk, hogy a nem mindig kedvező viszonyban élő atya vagy szülő mérsékelt dij ért legyen képes gyermeke részére az orvosi segélyt igénybe venni. Ennélfogva sajnálatomra ezen módosításhoz nem járulhatok hozzá. (Helyeslés.) Mezőfi t. képviselő ur az orvosok díjazását a najűdijakban is kifejezésre akarta juttatni és azt mondja, hogy járványok esetében az orvosok láttassanak el 6 K najűdijjal. Ezzel ő annak kivánja elejét venni, hogy az orvosok ne tagadják el a járvány kiütését. Am forditsuk meg a dolgot. Én ugyan nem tételezem fel az orvosokról, hogy eltagadnák a járvány kiütését, de viszont arra is gondolni kell, hogy a napidijhajhászat miatt se jelentsenek be járványt. (Derültség). Ennélfogva kérem, méltóztassék az eredeti javaslatot elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: A tárgyalást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem elsősorban a kérdést arra vonatkozólag, méltóztatik-e a t. háznak a törvényjavaslat 22. §-át változatlanul, eredeti szövegében, szemben a beadott összes módosításokkal elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Kérem azokat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház tehát változatlanul elfogadja a szakaszt. (Felkiáltások: Nem értettük meg a kérdést!) Én feltettem a kérdést világosan ; nem tehetek róla, hogy a ház igy határozott. A többi módositás elesik. Hammersberg László: Maniué pótlás! (ügy van !) Elnök : Én feltettem a kérdést, hogy méltóztatik-e a 22. §-t eredeti szövegében változatlanul elfogadni, igen vagy nem. Nem vagyok hivatva a ház szavazatát reparálni. A t. ház elfogadta a 22. §-t változatlanul, eredeti szövegében ; ez ellen nincs rekrimináczió. Áttérünk a 23. §-ra! Zlinszky István jegyző (olvassa a 23. %-t). Hajdú Frigyes ! (Felkiáltások : Nincs itt !) Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 23. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen I) Kimondom, hogy a ház a 23. §-t változatlanul elfogadja. Következik a 24. §. Zlinszky István jegyző (olvassa a 24. %-t). Dudits Endre jegyző: Mezőfi Vilmos! Mezőfi Vilmos: T. képviselőház! A törvényjavaslat 24. §-a azt mondja, hogy a községi vagy körorvosnak évenként három heti szabadságra van igénye. Én, t. ház, ezt a három hetet több okból kevésnek tartom, kevésnek tartom már abból a szempontból is, hogy minden tisztességes vállalkozó alkalmazottjainak egy esztendőben legalább egy havi szabadságot ad és ugy tudom, hogy az áüam is a maga alkalmazottjainak egy havi szabadságot szokott adni. De különösen az orvosokra nézve más okból is kevésnek tartom ezt a három heti szabadságidőt. Ugyanis Budapesten, Kolozsvárott és ezelőtt Pozsonyban is állandó orvosi kurzusok szoktak tartatni, a melyeken a diplomával bíró orvosok a tudomány haladásával megismerkedhetnek. Ezen kurzusokat túlnyomó részben községi és körorvosok látogatják. Ezeken a kurzusokon sajátítják el az orvosok a tudomány azon előrehaladását, a melynek megismeréséhez ott azon az elhagyott vidéken különben hozzá nem jutnának. Tehát fontos közegészségügyi érdek, hogy a kör- és községi orvosok ez irányban minél inkább kiképezhessék magukat és hogy mód és alkalom nyujtassék nekik arra, hogy ezeket az orvosi szünidei továbbképző tanfolyamokat látogathassák, a melyeket ugy Budapesten mint Kolozsvárott egyetemi tanárok önzetlenül és ingyen vezetnek. Ezek az orvosi kurzusok rendesen két-három hetet vesznek igénybe. Már most, ha csak három heti szabadságideje lesz annak az orvosnak, a ki ebben a tudományban képezni akarja magát, akkor szabadságidejét munkával tölti el, mert nézetem szerint munka az is, ha valaki leül vagy oda áll abba a terembe és tanul. Ily módon lelki szükségletét, judicziumának pihenési szükségét kielégíteni nem tudja. De ha négy hetet stipulálunk