Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-344

86 344, országos ülés 1908 június 13-án, szombaton. képviselőház tagjai között szétosztatni, s annak idején az osztályok mellőzésével napirendre tűzni méltóztassék. Elnök: Az igazságügyi bizottság jelentése az 1899 : XV. t.-cz. módosításáról és hatályának meghosszabbításáról szóló igazságügyminiszteri tör­vényjavaslat tárgyában az előadó ur javaslata szerint ki fog nyomatni, szét fog osztatni és annak idején napirendre fog tűzetni. Következik a közegészségügy rendezéséről szóló 1876: XVI. t.-cz. II. része I. fejezetének módosításáról szóló törvényjavaslat (írom. 835; 888) folytatólagos tárgyalása és pedig a 22. §. Szólásra következik ? , . . Szent- Királyi Zoltán jegyző: Zakariás János ! (Felkiáltások : Nincs itt !) Elnök : Ha szólni senki sem kivan, a vitát be­zárom. Az előadó ur kivan szólni ? (Nem!) A miniszterelnök ur kivan szólni. Wekerle Sándor miniszterelnök: T. ház! A közegészségügyi törvényjavaslat 22. §-ához több módositás adatott be. Ezek közül íáiZí, Eli melvet Maniu t. képviselő ur adott be, arra vonatkozik, hogy ha a község képviselete megegyezik az orvos­sal bizonyos átalányösszeg ellenében arra nézve, hogy külön látogatási dij ak nélkül ingyen köteles a látogatásokat teljesiteni, akkor ez az egyezség jog­erővel birjon. Maniu kéjwiselő ur ezen módosításá­hoz a kormány részéről hozzájárulok. (Helyeslés.) Ellenben sajnálatomra nem járulhatok hozzá Berzsenyi Jenő képviselő ur azon módosításá­hoz, hogy a hét éven alóli gyermekek látogatási dija ne felére szállittassék le. Oly fontos érdekek követelik minálunk a gyermekvédelmet, hogy az orvosok részéről is bizonyos humanizmust és érdek­lődést meg kell kivánnunk ; és ha gyakorlati érté­ket kivánunk a törvénynek szerezni,akkor a dij ázást oly mértékben kell megállapítanunk, hogy a nem mindig kedvező viszonyban élő atya vagy szülő mérsékelt dij ért legyen képes gyermeke részére az orvosi segélyt igénybe venni. Ennélfogva sajná­latomra ezen módosításhoz nem járulhatok hozzá. (Helyeslés.) Mezőfi t. képviselő ur az orvosok díjazását a najűdijakban is kifejezésre akarta juttatni és azt mondja, hogy járványok esetében az orvosok lát­tassanak el 6 K najűdijjal. Ezzel ő annak kivánja elejét venni, hogy az orvosok ne tagadják el a jár­vány kiütését. Am forditsuk meg a dolgot. Én ugyan nem tételezem fel az orvosokról, hogy elta­gadnák a járvány kiütését, de viszont arra is gon­dolni kell, hogy a napidijhajhászat miatt se jelent­senek be járványt. (Derültség). Ennélfogva kérem, méltóztassék az eredeti javaslatot elfogadni. (He­lyeslés.) Elnök: A tárgyalást befejezettnek nyilvání­tom. Következik a határozathozatal. Felteszem elsősorban a kérdést arra vonatkozólag, méltóz­tatik-e a t. háznak a törvényjavaslat 22. §-át vál­tozatlanul, eredeti szövegében, szemben a beadott összes módosításokkal elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Kérem azokat, a kik elfogadják, méltóztas­sanak felállani. (Megtörténik.) A ház tehát válto­zatlanul elfogadja a szakaszt. (Felkiáltások: Nem értettük meg a kérdést!) Én feltettem a kérdést világosan ; nem tehetek róla, hogy a ház igy határozott. A többi módositás elesik. Hammersberg László: Maniué pótlás! (ügy van !) Elnök : Én feltettem a kérdést, hogy méltóz­tatik-e a 22. §-t eredeti szövegében változatlanul elfogadni, igen vagy nem. Nem vagyok hivatva a ház szavazatát reparálni. A t. ház elfogadta a 22. §-t változatlanul, eredeti szövegében ; ez ellen nincs rekrimináczió. Áttérünk a 23. §-ra! Zlinszky István jegyző (olvassa a 23. %-t). Hajdú Frigyes ! (Felkiáltások : Nincs itt !) Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 23. §-t változatlanul el­fogadni, igen vagy nem ? (Igen I) Kimondom, hogy a ház a 23. §-t változatlanul elfogadja. Következik a 24. §. Zlinszky István jegyző (olvassa a 24. %-t). Dudits Endre jegyző: Mezőfi Vilmos! Mezőfi Vilmos: T. képviselőház! A törvény­javaslat 24. §-a azt mondja, hogy a községi vagy körorvosnak évenként három heti szabadságra van igénye. Én, t. ház, ezt a három hetet több okból kevésnek tartom, kevésnek tartom már abból a szempontból is, hogy minden tisztességes vállal­kozó alkalmazottjainak egy esztendőben legalább egy havi szabadságot ad és ugy tudom, hogy az áüam is a maga alkalmazottjainak egy havi sza­badságot szokott adni. De különösen az orvosokra nézve más okból is kevésnek tartom ezt a három heti szabadságidőt. Ugyanis Budapesten, Kolozs­várott és ezelőtt Pozsonyban is állandó orvosi kurzusok szoktak tartatni, a melyeken a diplo­mával bíró orvosok a tudomány haladásával meg­ismerkedhetnek. Ezen kurzusokat túlnyomó rész­ben községi és körorvosok látogatják. Ezeken a kurzusokon sajátítják el az orvosok a tudomány azon előrehaladását, a melynek megismeréséhez ott azon az elhagyott vidéken különben hozzá nem jutnának. Tehát fontos közegészségügyi ér­dek, hogy a kör- és községi orvosok ez irányban minél inkább kiképezhessék magukat és hogy mód és alkalom nyujtassék nekik arra, hogy eze­ket az orvosi szünidei továbbképző tanfolyamo­kat látogathassák, a melyeket ugy Budapesten mint Kolozsvárott egyetemi tanárok önzetlenül és ingyen vezetnek. Ezek az orvosi kurzusok rendesen két-három hetet vesznek igénybe. Már most, ha csak három heti szabadságideje lesz annak az orvosnak, a ki ebben a tudományban képezni akarja magát, akkor szabadságidejét munkával tölti el, mert nézetem szerint munka az is, ha valaki leül vagy oda áll abba a terembe és tanul. Ily módon lelki szükségletét, judicziumának pihenési szükségét kielégíteni nem tudja. De ha négy hetet stipulálunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom