Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-343

80 343. országos ülés Í9Ö8 június H-én, pénteken, Elnök: Kérdem a t. házat méltóztatik-e az eredeti szöveget elfogadni szemben. Ajtay Aladár képviselő ur módosításával igen vagy nem 1 (Nem !) Ha nem, akkor kijelentem, hogy az eredeti szöveg nem fogadtatik el változatlanul, hanem elfogadtalak a 9. §. 11. pontja Ajtay Aladár képviselő ur módosításával. Ajtay Aladár képviselő ur a 13. ponthoz is benyújtott elleninditványt. Kérem annak felolvasását. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa az elleninditványt). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 9. §. 13. pontját változatlanul elfogadni, szemben Ajtay Aladár képviselő ur elleninditványával, igen vagy nem ? (Nem!) Ha nem, akkor kijelentem, hogy az eredeti szöveg nem szavaztatik meg, hanem annak helyébe megszavaztatik Ajtay Aladár most felolvasott elleninditványa. Végre Ajtay Aladár képviselő urnak van még egy inditványa a szakasz 17. pontjához ; kérem annak felolvasását. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa az indítványt). Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 9. §. 17. pontját változatlanul elfogadni, szemben Ajtay Aladár képviselő ur indítványával, igen vagy nem ? (Nem !) Ha nem, akkor kijelentem, hogy az eredeti szöveget nem szavazza meg a képviselői láz, hanem annak helyébe a 17. pontot Ajtay Aladár képviselő ur módosításával fogadja el. Most még következik Bozóky Árpád képviselő ur határozati javaslata, a mely két részből áll. Az első, a mely az államosításról szól, nem bocsátható szavazás alá, hanem a határozati javaslat második része, a melyben azt kívánja, hogy a belügyminiszter minden megye székhelyén közegészségügyi hivatalok felállítása iránt terjeszszen a ház elé javaslatot, mindenesetre szavazás alá bocsátható. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e Bozóky Árpád képviselő urnak általa most ismertetett határozati javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Nem ! Igen I) Kérem azokat, a kik azt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A képviselőház nem fogadja el Bozóky Árpád képviselő ur határozati javaslatát. Következik a 10. §. Szent- Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 10. §-tJ. Dudits Endre jegyző: Mezőfi Vilmos! Mezőfi Vilmos: T. ház! A törvényjavaslat 1600 K fixumban állapítja meg a községi és körorvosok fizetését. Kétségtelen, hogy ez a múlthoz képest óriási haladás, mert az indokolás elmondja, de tapasztalásból is tudjuk, hogy sok körorvos rendes fizetése még a 200 K-t sem haladta tul. Ehhez képest tehát hálás köszönettel kell hogy fogadják Magyarország községi és körorvosai ezt a rendezést. Azonban, ha már az állam valami jót és helyeset cselekszik, cselekedje egészen és ne félig. Attól tartok, hogy ez 1600 K minimális törzsfizetés és öt évenkint 200 K-val növekedő korpótlék mellett és 1200 korona helyi pótlék mellett is, a mely azonban csak a közigazgatási bizottság véleménye alapján fog a belügyminiszter által engedélyeztetni, a mi összesen kitesz 1600 forintot, mondom még ezen összeg meUett is attól tartok^ hogy lesznek vármegyék és körök, a melyek körorvosra szert tenni nem fognak tudni. Hiszen, t. ház, az indokolás is felemlíti, hogy Torda-Aranyos, Pogaras, Árva, Zólyom, Szepes és Sáros megyékben 928 községnek nem volt és nincsen körorvosa. Itt a magánpraxis nem hoz semmit. Én attól tartok, t. ház, hogy még ezen 1600 forint fizetés mellett is, a melyre azonban csak 20 év múlva tehet majd szert az orvos, szintén nem fog akadni orvos, olyan vállalkozó ember, a ki művelt, tanult ember létére, maga-, sabb szocziális igényekkel ellátva, el fog oda menni csekély fizetés mellett, különösen a m kor a magángyakorlat ott nem hoz semmit. Ezért arra kérem a t. belügyminiszter urat, kegyeskedjék az emberorvosok fizetését legalább is oly minimáhsan megáüapitam, miként az állatorvosok részére az 1906. évi törvény a fizetési minimumot megállapította. Azon törvény szerint az állatorvosok fizetése a VIII. fizetési osztályban a lakbérrel 3600 korona, a IX. fizetési osztály első fokozatában 2600 korona, a második fokozatban 2400 korona, és a harmadik fokozatban 2200 korona, tehát sokkal több, mint az emberorvosoknak 1600 koronában megállapított minimális fizetése. Arról beszélnem sem kell, hogy az állatorvos a legelhagyatottabb vidéken is többet keres magánpraxis folytán, mint az emberorvos, mert ő minden állat után kap valami jutalékot, valami fizetést. Röviden tehát kérésem és módosításom az, hogy a 10. §. helyébe tétessék (olvassa) : »A községi orvosnak, a körorvosnak és a több orvossal biró község ügyvezető orvosának törzsfizetése 2400 korona.« Azért ennyi, t. ház, mert ha havonta 200 koronát kap az az orvos, meg vagyok győződve, hogy ezzel az orvosi kar meg lenne elégedve, és a pénzügyminiszter urnak ez legfeljebb egy millió korona többletkiadást okozna évente; ennyit pedig az orvos urak megérdemelnek. Elnök: Következik ? Dudits Endre jegyző: Ártim Mihály! Artim Mihály : T. képviselőház ! Igen honorálom a t. belügyminiszter e törvényjavaslatban lefektetett nemes intenczióit a ... (A szónok szavai nem hallhatók.) Elnök: Kérem, méltóztassék beszélni! (Derültség.) Egy szót sem hallani kérem ! Nagy csend van és egy szavát sem hallani a képviselő urnak ! (Halljuk ! Halljuk !) Ártim Mihály : A t. belügyminiszter ur nemes intencziói vannak lefektetve ebben a törvényjavaslatban, de azok megvalósítására felvett eszközöket nem tartom elégségeseknek. Nem kérem megállapittatni, hogy ki a szegény és ki nem szegény, mert a ki ismeri az életet, az tudja, hogy a szegény ember néha hamarabb fizet mint a