Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-342

3k2. országos ülés 1908 június 11-én, csütörtökön. 51 intézkedésnek tartom azt is, hogy az orvos fegyelmi ügyében orvosi szakvélemény is meghallgatandó. Az orvosi járandóságokról ez a javaslat nemcsak méltányosan, de majdnem azt mondhatnám, hogy legalább a jelenlegi állapothoz képest fényesen gondoskodik. Az orvos járandósága a jövőben állni fog törzsfizetésből, korpótlékból és helyi pótlékból. Ezt a hármat az állam fogja viselni és ezek 3,276.000 K állami kiadást jelentenek. Azonkívül részesül rendkívüli segélyben is ott, a hol a törzsfizetés, a korpótlék és a helyi pótlék nem elegendő az orvos tisztességes egzisztenoziájának biztosítására. Kap ezenkívül az orvos lakáspénzt vagy természetbeni lakást, a mi által az orvosok régi és jogos kívánsága fog teljesedésbe menni; részesülni fog fuvardíjban, távolságdijban és végül az egyes községek azon orvosai részére, a kik ma gukat kitüntetik és a kik arra méltók, külön személyi pótlék is állapitható meg. Fontos rendelkezése a törvényjavaslatnak az, hogy a látogatási dijaknak a minimumát megállapítja. Eddig t. i. az volt az állapot, hogy a látogatási díj szabad megállapodás tárgyát képezte, a mi sok visszásságra adott alkalmat. A jelenlegi, előttünk fekvő javaslat szerint a látogatási dijak minimuma, a nappali látogatásé egy korona, az éjjeli látogatásé két korona lesz. Orvosi alap fog létesíttetni és erre az orvosi alapra fizeti be az állam a hozzájárulási összegeket, viszont a községek is azon összegeket, a melyeket beszolgáltatni tartoznak. Ezen orvosi alapot az állam fogja kezeim, az adóhivatalok, innét kapja az orvos a fizetését. A hatáskörök pontosan meg vannak állapítva, a községeknél csupán az orvosválasztás joga marad és abban az esetben való intézkedés, hogy ha olyan állást foglal el az orvosi álláson felül az orvos, a mely azzal össze nem fér. Ebben az esetben határoznak majd az illetékes községi képviselőtestületek, illetve törvényhatóságok. A bába-ügy rendezését illetőleg ez a törvényjavaslat csak egy kezdő lépést jelent, de mégis nagyon fontos intézkedéseket tartalmaz, a mennyiben kimondja, hogy ezer lakosságú község már okleveles bábát tartani köteles. Helyi pótlékdijakra az állam 100.000 koronát bocsát rendelkezésre. Fontos intézkedése ennek a javaslatnak, hogy mig az orvost a községek maguk választják, addig a köröknél nem ez az állapot lesz. A köröknél orvosválasztók lesznek egyrészt a körök kiküldöttei feles számban, ugyancsak feles számban az alispán által kiküldött megyei bizottsági tagok. Ez által nézetem szerint az a czél lesz elérve, hogy az ott lakó intelligens elemnek nagyobb súly biztosíttatik az orvosválasztásban. Egészségügyi bizottságok fognak ezután is közreműködni és az egészségügyi bizottságoknak hatásköre kiterjed a körökre is. Megemlítem, hogy ez a javaslat jogvédelmet biztosit a községi orvosoknak és a községi orvosválasztást illetőleg. Ha még megemlítem azt az alkotmány-garanczia számba menő rendelkezést, hogy az állami segélynek esetleges megtagadása kérdésében a közigazgatási bíróság fog dönteni — mindezek a kérdések független bíróság jogvédelme alá lesznek helyezve — és ha még megemlítem, hogy az egész javaslat körülbelül 3,400.000 koronányi terhet jelent az államra nézve, a másik oldalon pedig lényeges anyagi megkönynyebbülést a községek szempontjából, a melyek ezen összeget más kulturális czélokra fordíthatják, akkor végeztem azon irányelvek felsorolásával, a melyek ezen javaslatot jellemzik. Befejeztem előadásomat. Azt kívánom, hogy szerves közegészségügyi kódex kerüljön mielőbb a ház asztalára ; kívánom, hogy a közegészségügy iránti érdeklődés minél előbb nyerjen erőben az államnál, ugy mint a társadalomnál, hogy hazánk ezen a téren is a kulturállamok között az első helyet, vagy legalább az első helyek egyikét foglalhassa el. Ezek után a magam részéről ajánlom a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául való elfogadásra. (Élénk helyeslés.) Elnök : Zakariás János képviselő urat illeti a szó, mint a ki külön véleményt nyújtott be. Zakariás János: T. ház ! tekintettel arra, hogy különvéleményem a 7. §-ra vonatkozik, és így tulaj donképen csak részletkérdést érint, arra kérem a t. házat, hogy méltóztassék hozzájárulni azon kérésemhez, hogy különvéleményemet a 7. §-nál terjeszthessem elő. (Helyeslés.) Elnök : Ki következik ? Szent- Királyi Zoltán jegyző: Berzsenyi Jenő ! Berzsenyi Jenő: T. ház! Azok után, a miket az előadó ur elmondott s tekintetbe véve a törvényjavaslatnak fontosságát, a melynek előnyei maguktól szembeszöknek és bizonyításra és ajánlásra nem szorulnak, csak nagyon röviden fogok hozzászólni a törvényjavaslathoz, miután a függetlenségi és 48-as párt megtisztelt azon bizalmával, hogy nézetét itt a ház előtt kifejezhessem. (Halljuk ! Halljuk!) Harminczkét évvel ezelőtt készült azon egészségügyi törvény, a mely azóta folyton életben volt. Akkor alapvető munka volt és megfelelt a körülményeknek, annyira, hogy a külfölddel is bátran Hallhatta a versenyt; sőt egyik hibája épen az volt, hogy ideális szempontra emelkedett és olyan intézkedéseket hozott be, a melyeket azután részint a személyek, részint az akkori viszonyok miatt végrehajtani nem lehetett. Harmincz éves tapasztalás kimutatta ennek a törvénynek hibáit; azóta a tudomány is haladt; égető szükség volt tehát egy olyan törvényjavaslatra, a mely a multaknak hibáit pótolja és előkészíti a jövőt az egészségügy fejlődésére. Egyik hibája volt az 1876 : XIV. t.-czikknek az, hogy a körorvosoknak fizetését egyezkedésnek tárgyává tette s ezáltal annyira lenyomta, hogy egész napszámosfizetése volt az akkori körorvosnak. Mezőfi Vilmos : Még kevesebb is, mint egy napszámosnak. Berzsenyi Jenő: Ez volt az oka annak, hogy a körök nem lettek betöltve és a hol betöltettek is, 7*