Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-360

528 360. országos ülés 1908 Julius 4-én, szombaton. nyozom, hogy ezen szavak után, »részt nem vehet« tétessék: »bánatpénzét azonban elveszti«. Szent-Királyi Zoltán jegyző: Mérey Lajos! Mérey Lajos: Á 26. §-hoz kívánok szólni. Elnök: Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Az előadó ur kivan szólani ? Bakonyi Samu előadó: Nem! Elnök: A miniszter ur kivan szólni ? Günther Antal igazságügy miniszter: Nem! Elnök: A tárgyalást befejezettnek nyilvá­nítom. Következik a határozathozatal. Beadatott Lányi Mór képviselő ur részéről egy módosítás, a mely szerint a 24., illetőleg a 25. §-ban ezen szavak után »részt nem vehet« tétessék: »bánatpénzét azonban elveszti«. Kér­dem a t. házat, méltóztatik-e a 24., most niár 25. §-t az igazságügyi bizottság szövegezésében elfogadni: igen, vagy nem ? (Igen!) Elfogadott­nak nyilvánítom. Lányi Mór képviselő ur módo­sítása elesett. Következik a 25., illetve 26. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a §-t). Mérey Lajos! Mérey Lajos: T. ház! Az uj 26. §, az ár­veréseknél a további eljárásra az 1881 :LX. t.-cz. 176. és 177. §-ait mondja ki irányadókul. Fel­hívom a t. ház figyelmét, hogy a végrehajtási törvény 176. §§-aiban hivatkozás történik az előbbi, t. i. a 145. és 152. §-okra, a melyek a bánatpénzről, a kikiáltásról és a hirdetményről szólnak. Azt hiszem, a törvényjavaslatból eddig elfogadott 18., 20. és 21. §-ok által a bánat­pénzre, kikiáltási árra és hirdetményre nézve uj szabályokat fogadtunk el. Természetes, hogy e szakasz szerint is a további árveréseknél az uj szakaszok lesznek alkalmazandók. Nehogy tehát azon kézzelfogható ellentét következzék be, hogy a 26, § szerinti árverés esetén csak a régi 176. és 177. szakasz alkalmaztassák, az uj 18. és 20. § pedig nem, — módosítást indítványozok, hogy az uj szakasz utolsó sorában a további eljárásra szó után ez tétessék: »% fenti 18., 20. és 21. szakaszok alkalmazásával«, Ez esetben ily félreértés ki lesz zárva. (Helyeslés.) Szent-Királyi Zoltán jegyző: Kelemen Samu! (Nincs itt!) Elnök: Nincs itt! Szent-Királyi Zoltán jegyző: Éber Antal! Éber Antal: Bátor vagyok indítványozni, hogy az első mondatból a »hitelesített* szó ki­hagyassék, vagyis hogy az utóajánlatot ne kelljen hitelesített ajánlatban megtenni. Hivatkozom e tekintetben Imling Konrád jelenlegi államtitkár urnak a végrehajtási törvényhez irt kommen­tárjaira, melyekben igen helyesen mindig arra hivatkozik, hogy ha már az, a ki utóajánlatot tesz, letette a bánatpénzt is, semmiféle kétség nem foroghat fenn a tekintetben, hogy tényleg megtette az ajánlatot, mert nem fog senki a más nevében bánatpénzt letenni ós semmiféle külföldi törvényhozás ezt a rendelkezést nem is ismeri. Ausztriában is egyszerű beadványban teendő le, a mi természetes, mert mellette fek­szik a bánatpénz. Ebből inkonvenienczia nem szärmazhatik, máskép pedig sokan, a kik a tör­vény e rendelkezéseit nem ismerték, elesnek a jogtól, hogy utóajánlattal élhessenek. Az ügy érdekében mint olyant, a mi a javaslat szelle­mét nem vicziálja, ajánlom indítványom el­fogadását. Elnök : Mit kérem ? Éber Antal: Hogy a »hitelesitett« szó ki­hagy assék. Elnök: Kérem írásban. Éber Antal: Bögtön. Elnök : De hiszen ez nem is ide tartozik. Éber Antal: A 26. §-hoz. Elnök: Kérem: az előbbi 25. tárgyaltatik, a mely most már 26. §. fia senkisem kíván szólni, a tárgyalást befejezettnek jelentem ki. Következik a hatá­rozathozatal. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e elfogadni a 25., most már 26. §-t Mérey Lajos képviselő ur módosításával, a mely szerint be­szurassék: »a 18., 20. ós 21. §. alkalmazásával« igen, vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor ily értelemben állapítom meg a ház határozatát. Következik a 26., immár 27. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a sza­kaszt). Mérey Lajos! Mérey Lajos: T. ház! Az e perczben el­fogadott egyik módosításomhoz híven e szakasz­ban is ki kell mondanunk, hogy a fenti 18., 20. és 21. szakaszok alkalmaztassanak. Ez az első módosításom, A második módosításomra kérem a t. igaz­ságügyminiszter ur figyelmét. E szakasz t. i. a második bekezdésben azt mondja, hogy a 20. §. utolsó bekezdését utóajánlat esetén megfelelően alkalmazni kell. Bocsánatot kérek, ha csak a 3. bekezdést fogjuk alkalmazni, akkor a kincs­tárnak kell bánatpénzt letenni, holott előbb ki­mondtuk, hogy a kincstárnak bánatpénzt letenni nem kell; úgyszintén kimondanók, hogy azok­nak az intézeteknek is kell az utóajánlatnál bánatpénzt letenniök, mely intézeteket előbb ki­vettünk, a milyen a Földhitelintézet, a Kis­birtokosok Intézete meg a Központi Hitelszö­vetkezet. Ha ezekre kimondjuk, hogy az első árverésnél nem kell bánatpénzt letenni, logikusan járunk el, ha azt mondjuk, hogy utóajánlati árverésnél sem kell bánatpénzt letenniök. Hogy tehát következetesek maradjunk önmagunkhoz, indítványozom azt a módosítást, hogy a máso­dik bekezdésben a harmadik szó elé tétessék: »második és«. (Helyeslés.) Elnök: Ha szólni senki sem kíván . . . Éber Antal: T. ház! Elnök: A kéj)viselő ur módosítása áttétetik ehhez a szakaszhoz. Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Az előadó urat illeti a szó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom