Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.
Ülésnapok - 1906-359
480 359. országos ülés 1908 Julius 3-án, pénteken. gesebb lesz az a hitel: becsületes, produktív kitel lesz az, a mely nem romlását, hanem boldogulását fogja a népnek előidézni. Es itt még egy igen érdekes jelenségre hívom fel a t. ház figyelmét (Hulljuk! Halljuk I). Bármilyen magas véleménynyel vagyunk is a mi magyar népünk értelmi fejlettsége felől, azt el kell ismerni, hogy akár az angol, akár a német nép a műveltségnek, a képzettségnek magasabb fokán áll, mint a mi magyar népünk. (Elénk ellenmondás. Elnök csenget.) Nagy György t. képviselőtársam nagyon jól tudhatja, hogy az ész és a műveltség egészen különböző két dolog. A gazdasági élet fejlettségének ez a különbsége feltétlenül azt hozná magával, hogy az uzsorásokkal, a csalókkal, a kiszipolyozókkal szemben sokkal nagyobb védelemben kell részesíteni ezt a mi magyar népünket, mint a milyenben részesiti az angol vagy a német törvényhozás az övét. És mégis, ha összehasonlitjuk az amerikai államok, a német államok végrehajtási törvényhozását a magyarral, abból az elmúlt magyar törvényhozás bűnlajstromát állithatjuk össze, megállapíthatjuk azt, hogy a mig a külföldön szükségesnek \ látták védelembe venni a népet, addig a magyar törvényhozás csaknem védtelenül szolgáltatta ki a magyar parasztot a végrehaj tatóknak, a hitelezőknek, az uzsorásoknak. És mi lett ennek a rendszernek a következése 1 Az, hogy Csáky szalmája lett a magyar ember vagyona, hogy a magyar ember földje ingósággá vált, megmozdult a magyar nép alatt, lába kelt a magyar földnek és nem teljesitheti többé ez a magyar föld azt a nemzeti hivatást, a melyet ezer esztendőn ker észtül olyan hiven telj esitett. Láttam községeket, egész falukat, a melyekben a földbirtok legnagyobb része épen a végrehajtási eljárás enyhesége és lazasága folytán egy pár esztendő alatt egy-két uzsorás kezébe került. Es mikor ezt láttam, mind jobban éreztem, hogy feltétlenül szükség van arra, hogy ezt a magyar népet, a mely még nincsen a gazdasági életnek azon a fokán, hogy önmagát tudja megvédelmezni az erőszakosság, az uzsora, a csalás ellenében, a törvényhozásnak minden eszközzel, a homestead behozatalával, a végrehajtási eljárás reformálásával meg kell védelmeznie ez ellen a gazdasági romlás ellen. Ha húsz esztendővel ezelőtt tették volna ezt, ha húsz esztendővel ezelőtt hozták volna azokat a javaslatokat a törvényhozás elé, a melyekkel most jön ide az igazságügyminiszter ur, én bizonyos vagyok benne, hogy nem igy nézne ki ma a magyar nép gazdasági helyzete. De azt tartom, jobb későn, mint soha és ezért örömmel üdvözlöm ezt a javaslatot is, és igen kérem az igazságügyminiszter urat, haladjon tovább a népvédelemnek ezen az egyedül helyes, egyedül lehetséges és egyedül egészséges utján. (Helyeslés a baloldalon.) És arra kérem az igazságügyminiszter urat, tartson ki ezen az utón, a melyre közhelyesléstől kisérve reálépett, továbbra is, mert ha támadások érik és ha e miatt hajszát inditanak is ellene a jövedelmeikben sértett érdekcsoportok, egészen nyugodt lehet, mert én bizonyos vagyok benne, hogy nemcsak a parlament többsége, de a magyar nép zöme, az igazi magyar nemzet is mindig mellette lesz. Ebben a tudatban fogadom el a javaslatot. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Hammersberg László jegyző: Nagy Dezső! Nagy Dezső: T. képviselőház ! Az előttünk fekvő törvényjavaslat körül kifejlődött tárgyalás során kifejlődött, részben személyes természetű mozgalom bizonyos tekintetben kényes kérdéssé avatta fel a végrehajtási törvényt, ugy hogy az ember szinte félő kézzel nyúl hozzá, félő kézzel pedig azért, mert ma bizonyos tekintetben mintegy talán épen a végrehajtási törvény az, a melyet mindenféle animozitástól menten, a legtisztább tárgyilagos szempontok szerint kellene tárgyalni, mert a végrehajtási törvény reformja elsősorban gazdasági, másodsorban pedig jogi kérdés, a melyet tisztán csak ezekből a szakszempontokból kiindulva szabad bírálat tárgyává tenni. Kijelentem előre is, hogy a javaslatot általánosságban elfogadom, (Helyeslés a baloldalon.) azonban az egyes részletekre nézve a szabad kritika jogát fentartom és akkor, a mikor a túloldalról, a néppárt részéről épen a tegnapi napon hallottuk azt, hogy az ellenzéki kecske is jóllakjék és a kormánypárti káposzta is megmaradjon, a mivel tulajdonképen arra akart czélzás tétetni, hogy itten a függetlenségi párt kebelében pro és kontra nyilvánul meg a vélemény, nekem ki kell mondanom azt, hogy a függetlenségi pártnak csak dicsőségére válik, hogy az objektív kritikát saját kebelében el nem nyomja, hanem, a hol szakkérdésekről van szó, megengedi, hogy a vélemények véleményekkel szemben sikra szálljanak. (Élénk helyeslés.) Azt hiszem, hogy a függetlenségi párt egész összealkotásánál, szervezeténél fogva sokkal erősebb és magasabb eszmei alapon áll, mintsem az ilyen szakkérdésekben az ellentétes vélemények megnyilvánulását gátolná, mert épen ez volna az, a mi a pártot alapjaiban ingathatná meg. (Igaz ! Ugy van ! a, baloldalon ! Elnök csenget.) Bátor vagyok még kijelenteni azt is, hogy a párt bölcsen kimondotta, hogy ez nem pártkérdés ; ha pártkérdéssé kívánta volna tenni, akkor kimondotta volna, hogy a javaslatot ellenezni nem szabad, a ki pedig mégis ellenzi, annak a pártban nincsen helye. Ezt a párt nem mondotta ki, a párt megállapodása épen az ellenkező. Szmrecsányi György : Rakovszky ilyen zöldet nem állított! Nagy Dezső: Nem állítom, hogy mondta, én csak konstatálom a valóságot, a mint van. A függetlenségi párt, igen bölcsen, fentartotta a párt tagjainak szabad véleménynyilvánítását a szakkérdésekben. (Helyeslés a baloldalon.) Ezen szabad véleménynyilvánítással élek én is, a midőn ezen javaslathoz hozzászólok.
