Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-358

464 358. országos ülés 1908 dolgában mennyi, hogy ugy mondjam naivitással, s a gyakorlati érzéknek milyen hiányával járt el. Ttt van pl. a törvényjavaslat 2. §-ában egy eset, a mikor a törvény kimondja azt, hogy a háromhavi lakbérnek megfelelő készpénzösszeg ha az adósnál a végrehajtó készpénzösszeget talál, nem foglalható le. Előrebocsátom, hogy ez — leg­alább az én tudomásom szerint — semmiféle kül­földi törvényben nincsen benne, még pedig a gya­korlati megvalósítás nehézségei miatt. Hiszen csak nem leszünk annyira naivak, nem naiv any­nyira talán maga a törvényjavaslat sem, hogy abban a vélekedésben volna, hogy az az igen t. adós ur, a ki ellen pl. május 5-én foganatosítanak végrehajtást, a mikor a májusi lakbér már ki van fizetve, nyomban átalakul safe deposit-tá és a nála talált öt-hatszáz korona készpénzt elteszi arra az üdvös és nemes ezélra, hogy majd augusz­tusban az akkor esedékessé váló lakbért fizesse ki belőle. És minő helyzet áll elő a gyakorlatban % A májusban és júniusban foganatosított végre­hajtásnál ekként mentesített pénzt az illető bizonynyal nem teszi el augusztusra ; sőt megtör­ténhetik, hogy augusztusban egyáltalán nem fizeti ki a lakbérét és akkor az lesz a helyzet, hogy a végrehajtó elől kétszer egymásután vonatott el a fedezeti alap. Elvonatott először akkor, mikor nem foglalhatta le a készpénzt, a mely a végre­hajtás alól mentes azon a czimen, hogy majd ha az adósnak ugy tetszik, kifizeti belőle a következő lakbérnegyed bérét; elvonatik másodszor akkor, a mikor az adós lakbérét ki nem fizetvén, a végre­hajtató elől törvényes elsőbbség czimén újból el­vonja a fedezetet a bérbeadó. Bocsánatot kérek a kifejezésért, de ilyen kevés praktikus érzékkel ilyen nagy gyakorlati kérdéseket talán még sem volna szabad megoldani. A mint talán méltóztatnak is tudni, t. ház, nekem leglényegesebb aggodalmam a tizenkét holdon aluli birtokok fundus instructusának men­tessége tekintetében van. A törvényjavaslat ebben a tekintetben ugy rendelkezik, hogy ez lefoglal­hatatlan, még fjedig, és ezen van a súly, lefoglal­hatatlan addig, a mig maga az ingatlan is megvan, tehát a mig ennek az ingóságnak gazdasági fel­szerelés jellege meg van. Előre is kijelentem, hogy magának a javaslat­nak czélzatát teljességben osztom, azonban az a vélekedésem, hogy ezt a kérdést csak két módon lehet megoldani és semmi esetre sem azon harmadik módon, a melyet talán nem egészen szerencsésen választott a javaslat. Meg lehet oldani egyidejűleg, kapcsolatban a homestead intézményével, mert az megvédi az ingatlan egy bizonyos miiiimuniát, a mely a létfentartásra szükséges, de ezzel kapcso­latban megvédi az ingatlan termését is, és megvédi mert kell hogy megvédje, az ingatlan gazdasági felszerelését is. Azonban van még egy másik módja is a megoldásnak és ez az, a melyet a külföldi tör­vényhozások egy része választott, hogy t. i. ezt a fundus instructust az ingatlan tartozékának Julius 2-án, csütörtökön. mondja ki, a melyet összeírni, lefoglalni előbb lehet ugyan, de elárverezni csak az ingatlannal. . . Egy hang (a baloldalon) : Együtt! Kelemen Samu: . . . egyidejűleg és nem együtt, — és erre nézve tévedésben van Nagy György t. képviselőtársam — ugy, hogy a mig az adós ingatlana megvan, szolgálhassa is azt a czélt, a melyre rendeltetésszerűleg hivatva van. Ma a helyzet egészen más. Most az a helyzet fog előállani, hogy annál a gazdánál, a kinek 12 katasztrális holdnál a felszerelése megér 2—3 ezer koronát, esetleg nagyobb összeget, a hitelező, mint­hogy a fundus instructus mentesitve van, egy­szerűen rá fogja vetni magát az aratásra, a termésre. Es a mig eddigelé a hitelezők jórésze, tisztességes fajtája akként gondolkodott, hogy miért tegyem én előbb keresetbe a követelésemet, miért köve­teljek a gazdától aratás előtt fizetést, a mikor úgy­sem fizethet, addig mostan arra fog utazni, hogy előre olyan időben tegye kereset tárgyává követe­lését, a mikor tudja ugyan, hogy kielégitést nem kaphat, de megteszi azért, hogy aratás idejére már kezében legyen a végrehajtás, mert ha nem fogja azt azonnal érvényesíteni a termésre, várnia kell ujabb egy esztendeig, sőt ha pusztán az ingatlanra megy, az eljárás hosszadalmassága mellett még több ideig. Mértéktelen, felesleges és káros költsé­gek fognak tehát okoztatni. A másik baj, a mely elő fog állani, abban áll, hogy a hitelező egyenesen ráveti magát az ingat­lanra. Már pedig azt az elvet vallom, — és, gondo­lom, önök is osztani fogják — hogy az ingatlant a lehetőségig meg kell kimélni. A gyakorlati élet­ben az a helyzet fog előállani, hogy azok a }>énz­intézetek, a melyek eddigelé személyes jellegű hitelt nyújtottak két-három gazdának aláírására, most kénytelenek lesznek magukat bekebelezéssel biztositani; el fogják terhelni az ingatlant nemcsak az egyenes adósok adósságaiért, hanem el fogják terhelni a kezeseknek ingatlanait is, és miután a kezesek is szerepelnek másutt egyes adósokként, egész gazdasági komplikáczió fog beállani, a mi végeredményében lehetetlenné fogja tenni a home­steade intézményének megvalósitását, nem a papiroson, mert az nem lényeges, hanem a gyakor­lati életben, a hol azt tehermentes ingatlanon kell megalkotni. Fábry Károly: Már nincs tehermentes in­gatlan ! Kelemen Samu: Azt az ellenvetést hallom erre, hogy hiszen úgyis meg vannak azok az ingat­lanok terhelve, úgyis ott van rajta a hitelező. Hát ebben van igazság, de méltóztassék meg­engedni, csak féligazság. A mikor t. i. az a pénz­intézet az ingatlanra nyújt hitelt, akkor rendszerint nem nyújt és nem nyújthat hitelt többre, mint az ingatlan értékének körülbelül 50%-a erejéig. Nem nyújthat több hitelt, mert számolnia kell azzal, hogy az ingatlanok értéke, árhullámzások­nak van kitéve és pedig nem az ingatlan jövedel­mezősége szempontjából, hanem pénz- és hitel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom