Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-358

358. országos ülés 1908 életbe vannak léptetve. Hiszen, hogy csak egy példára hivatkozzam, Angliában, a mely országot pedig a jogállam klasszikus hazájának szokták nevezni, hazai bíróságaink Ítéletei csak jogczimet képeznek a kereset megindítására, de semmi más erősebb bizonyítékul nem szolgálnak. Francziaországban, ha valaki magyar bíróság által megítélt követelést akar érvényesíteni, végrehajtási záradékkal ellátott végrehajtási kérvényt egy franczia ügyvéd által kénytelen beadni, a tárgyalást kitűzi a bíróság, és egészen perrendszerííen uj tárgyaláson megy az végig. Olaszországban az 1868. évi decz. 25-iki törvény szerint oly eljárás van, hogy az ellenfelet kihallgatják tárgyalás utján, vájjon a magyar bíróságot illetékesnek tartja-e, megidézték-e szabályszerűen, az a törvényszék vagy járásbíróság a szabályoknak megfelelően járt-e el. Csak mi vagyunk abban a szomorú helyzetben, hogy Ausztriában minden jogtalan, igazságtalan követelést perelhetnek. Megidézik ugyan a magyar állampolgárt, de nyilvánvaló, hogy különösen kisebb összegek miatt nem mehet át Ausztriába, mert sok költségbe kerül és nem téritik meg. Aztán meghozzák az Ítéletet Ausztriában és a magyar bíróság sokszor jogtalan, törvénytelen, igazságtalan Ítéleteket köteles a törvény rendelkezése folytán végrehajtani. T. képviselőház ! A kik beszélgettek nálunk kereskedőkkel, a kiknek, fájdalom, még hitelük az ausztriai kereskedői czégektől telik ki, — a mig az önálló vámterületet fel nem állithatjuk, nehéz szanálni ezt a sérelmes állapotot (Igaz! Ugy van !) — hallhatja, hogy panaszkodnak a kereskedők, hogy mihelyt a tartozásukat bizonyos összegig törlesztették, akkor minden megegyezés ellenére perlik őket az osztrák bíróságnál a hitelezők, és mivel nem tudnak megjelenni, nem védekezhetnek, és elmarasztalják őket és a magyar végrehajtási törvény 4. §-a kegyetlen rendelkezése folytán a magyar bíróságok a nélkül, hogy megvizsgálnák az Ítéletet, hogy a követelés jogos-e, a nélkül, hogy meghallgatnák őket, (Zaj. Elnök csenget.) foganatosítják a végrehajtást. Az igazságszolgáltatás tekintetében Ausztria is csak külföld. Ne igyekezzünk törvényes intézkedésekkel az Ausztriával való szerencsétlen, mindent megrontó viszonyt még erősebbé tenni. Az legyen törekvésünk, hogy végre ez átkos állandó kapocstól megszabaduljunk. Minden alkalmat meg kell ragadnunk, hogy meglazítsuk a kötelékeket, a melyek minket Ausztriához, ehhez a megfertőzött országhoz hozzáfűznek. A végrehajtási eljárásnál. . . Elnök : A t. képviselő ur azt a kifejezést használta, hogy megfertőzött ország. Ez sértő kifejezés a külfölddel szemben. Nagy György: Ausztriával szemben. Elnök : A képviselő urat ezért rendreutasítom. Molnár Jenő: Ott is... Elnök : Ne tessék megjegyzéseket tenni. Tessék folytatni, Julius 2-án, csütörtökön. 453 Nagy György: Belátom, hogy igen enyhe kifejezést használtam. Elnök : Másodszor is rendreutasítom a képviselő urat. Tessék az elnöki utasításhoz alkalmazkodni. Nagy György : Meg kell ragadni minden alkalmat, a mikor e kötelékeket lazábbakká tehetjük. A kiskereskedőket adósokat, szabadítsuk meg Ausztria fenhatósága, az osztrák járom alól. Ez az intézkedés nem ütköznék a végrehajtási törvény szellemébe, a miniszter urnak csak egy indítványába kerül, és azt hiszem a t. ház egyhangú lelkesedéssel és nagy örömmel fogja megszavazni a szakaszt, a mely oda irányul, hogy magyar kereskedők az osztrák bíróságok rendelkezései alól kivétessenek, illetőleg Ausztria a külföld mintájára vétessék és a meghozott ítéletek tekintetében a végrehajtási eljárásban az 1881 : LX. t.-cz. 3. §-a találjon alkalmazást. T. ház ! Egyesek szeretnek kicsinylően nyilatkozni a Balkánról. Azt mondják, hogyha ilyen meg ilyen törvényeket hozimk. akkor a Balkán nívójára szállunk alá. Nem ismerik az egyes balkán államok igazságszolgáltatását. Az a sokat kicsúfolt, kisebbített Szerbia már 1873. deezember 24-én hozott törvényében a 471. §-ban megteremtette a családi otthont. Ott nem lehet elvenni a kisembertől a földet ; Szerbia az első európai állam volt, a mely a home stead intézményét, a családi otthon védelmét törvénybe iktatta és az európai államoknak követendő példájával járt elől. Látjuk Amerikában, — a hol épen a home stead védelmére csináltak törvényt, védik a családi otthont, — menynyire megizmosodott, megerősödött ez, és mennyi biztos exisztencziának vetették meg ezzel alapját. Daczára annak, hogy ily két j^élda van, egy amerikai és egy európai, még mindig várnak egyes államok ezen jogi intézménynek törvénybe iktatásával. Nálunk is ki van dolgozva a törvényjavaslat. Ha jól tudom, Dévai Ignácz táblai biró dolgozott ki erre vonatkozólag egy javaslatot. Szerettem volna, ha az igazságügvminiszter ur e javaslattal egy időben nyújtotta volna azt be és azt hiszem, hogy a ház többsége csak örömmel fogadta volna, Most is, mikor elfogadjuk a végrehajtási törvény novelláját, azzal a reménynyel, az igazságügyminiszter urnak azon ígéretében bizva fogadjuk el, hogy a közel jövőben a családi otthonra vonatkozó törvényjavaslatot fogja a ház elé terjeszteni. Szerettem volna a kettőnek az intézkedéseit egymással összeegyeztetni, szerettem volna, hogy együttesen a két törvényjavaslat erejével teremtettük volna meg azt az alapot, a melyen egy szebb, egy boldogabb gazdasági jövőt tudtunk volna felépíteni. Kérem is az igazságügyminíszter urat, hogy az általános vita során elmondandó beszédében részletezze körvonalakban, hogy a családi otthon védelmére hogyan képzeli a javaslatot megszerkesztendőnek. Mondja meg legalább a holdak számát, a melyeket mentesíteni akar, adjon nekünk fölvilágosítást arra nézve, hogy az