Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-357

430 357. országos ülés 1908 Julius 1-én, szerdán. a sárosmegyei szerény népet ez nem érintheti, a mennyiben annak fundus instructusa oly csekély, hogy az kielégitési alapot úgyszólván nem is képez­hetvén, a végrehajtás nagyon ritkán van irányítva a fundus instructusa ellen. (Zaj.) Azért kérem az igazságügyminiszter urat, hogy ha ennek a novel­lának áldásaiban a sárosmegyei népet is részesiteni akarja, akkor a végrehajtási mentességet terjeszsze ki legalább a három holdnyi földre is, azaz i/ 8 úrbéri telekre. Ennek volna értelme. Egy hang (a középen) : Hát a home stead ? Ártim Mihály; Mi közöm most a home steadhoz ? (Élénk derültség.) A magam részéről kívánom, hogy a végrehajtási mentesség terjesz­tessék ki azon pénzekre nézve is, a melyeket a kivándorolt fiuk küldenek a szülőknek ajándékul vagy családjuk eltartására vagy adósságaik tör­lesztésére. T. i. megtörtélűk. hogy egy Ameri­kába kivándorolt fiu családja eltartására vagy adósságok törlesztésére pénzt küld az apjának. Az aj>a ezt a pénzt forditja erre a czélra, de azután elzüllik, s kihasználj cl 'A.Z alkalmat, midőn árijának jíénze nincsen, s vagy onnét Amerikából, vagy pe­dig visszatérve, itthon keresetet indít az apja ellen, s eladatja a telkét. Kérelmem az, hogy ily pénz csak oly esetben legyen végrehajtható, ha az illető törvényes okmányokkal igazolja, hogy ő e pénzt megőrzés vagy kamatozás végett küldte. Azt nem tudom, hogy a végrehajtási mentes­ség kiterjed-e az adók behajtására vagy .sem ? Az ingatlanok foglalásánál is sok rendellenes­ség fordul elő. Sokszor megtörténik, hogy vagy a felperes ügyvédje eltéveszti a telekkönyvi szá­mot vagy pedig, mivel a legtöbb esetben a te'.ek­könyv nem felel meg a tényleges állapotnak, el­árvereznek oly telket, a mely telek tulajdonosá­nak fogalma sincs arról, hogy ellene árverés van elrendelve. Az a szegény ember nincs abban a helyzetben, hogy az ügyvédek vagy a bíróság eljárását kontrolirozza. S az illetőnek azután, a mint a telkét visszakapja, mennyi rengeteg költségébe kerül ez ! Azután az a szokás, hogy a telektulajdonos­nak, különösen ha kivándorol Amerikába, el­adják a telkét, a nélkül, hogy a családjának fogalma volna róla, hogy el van adva ; csak akkor, a mikor az uj tulajdonos jön, és kéri a teleknek, a háznak az átadását, akkor tudja meg, hogy a telek el van adva. Ezért azt kérném, hogy a novellában expressis verbis legyen kitéve, hogy a családja értesítendő még a per megkezdése előtt. Továbbá a végrehajtás olcsóbbá tétele érdekében arra kérem az igazságügyminiszter urat, tegye ki a novellába, hogy 100 korona erejéig a végrehajtás legyen bé­lyeg- és díjmentes és a körjegyző által eszközöl­hető. (Helyeslés a néppárton.) A végrehajtó utasít­tassák, hogy a hová végrehajtani megy, mutassa be magát az illetőnél, s mondja meg megjelenésé­nek célját, mert sokszor megtörténik, hogy mintegy lopva bemegy az istállóba, az illető pedig azt gondolva, hogy valami miskár, s elveri. (Derültség.) És kész a hatóság elleni erőszak és kellemetlenség és költség származik ebből arra a szegény emberre. Az ilyen intelligens embernek kellene tudnia azt az illemszokást, hogy bemutassa magát: én ez meg ez vagyok és ebből meg ebből a czélból jöttem ide, de ha nem tudja, törvénybe foglalandó. Utasítani kellene a végrehajtót arra is, hogy a foglalásnál az állítólagos tulajdonos által tett kifogásokat a jegyzőkönyvbe foglalja. A végre­hajtó azzal nem törődik, hogy kinek a jószágát, foglalja le ; ő a foglalást elvégzi, pakol és megy; (Derültség.) a többi, az illetőnek a dolga : ügyvé­deket fogadni és a költségeket viselni. A törvénybe kellene expressis verbis kitenni, hogy a bíróság ilyen esetben az igényt bemondó jegyzőkönyv alajyján minden külön beadott igénykereset nél­kül az érdekelt megidézésével tárgyalja, és ha az illetőnek a kifogásai alaposak, a végrehajtó le­gyen köteles a költséget megfizetni. Tudok esetet, hogy több gyerek más faluba menve a tem­jDlomba, egyikök útközben az ut mentén lévő almafáról három-négy almát levert. Az illető tulajdonos megbecsültette az almákat, a végre­hajtó ki is ment a helyiszinére és a gyermekek szüleinél foglalást eszközölt és a dolog vége az lett, hogy több száz koronára rúgott a költség, mig sike­rült azoknak a szegény embereknek igazolni, hogy a lefoglalt vagyon nem azoké a gyermekeké, ha­nem a szegény apáké. Azt hiszem, természetes, hogy a gyermeket kell valamilyen fegyelmi utón megbüntetni, nem pedig az apa marháját kell eladni három-négy alma miatt. (Helyeslés.) Szabályozni kellene valahogy a véti vek kéz­besítését is és el kellene rendelni, hogy az a szegény ember a vétivet legalább három nappal a tárgya­lás előtt kapja kézhez. Sokszor megesik, hogy a tárgyalás előtti napon este kapja meg az illető a körjegyző által kézbesített vétivet, (ügy van!) vagy hogy a tárgyalás na jaján korán reggel, vagy a tár­gyalás után adják át neki a végzést és annak a szegény embernek nincs ideje jogi tanácsot vagy jogsegélyt venni igénybe. Olyan esetet is tudok, a midőn halott embernek a telkét eladták és ő, a halott, a vétivet, noha halálesetét már fel is vették, mindig átvette. Eladták annak a halott embernek tulajdonát képezett telket és az a halott ember a vétiveket mind kézhezvette, (Derültség.) valamint kezéhez vette a telek eladásakor felmerült és az adóhivatalba beutalt összegről szóló kiutaló végzést, sőt az adóhivatalból a pénzt is és még hozzá büntetlenül. Kérdés továbbá, hogy ha valaki hivatalnok és gazda egy személyben, az milyen elbírálás alá esik. Vájjon fizetése és fundus instruktusa is a végrehajtás alóli mentességgel bir-e ? Tálos István : Hogyne ! Ártim Mihály : Ez az eljárás a kisebb fizetésű hivatalnokoktól a hitelképességet megvonja. Ezt kellene orvosolni. Mert mit csinál majd, ha pénz­kölcsönre lesz szüksége ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom