Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-356

408' 3S6. országos ülés 1908 június 30-än, kedden. ma Magyarországon 3—4—5000 forinton alul nincs mandátum, mert nincs Magyarországon olyan több községből álló kerület, a hol kisebb összeggel lehetne a választások központjára be szállítani a t. választó polgárokat. Én tehát arra akarom felhasználni ennek a törvényjavaslatnak mostani tárgyalását, hogyha már egyéb visszásságát ennek a törvényjavaslatnak kiküszöbölni nem is akarjuk, de legalább ezt a visszásságot, ezt az ellenmondó intézkedést, a mely tiltja az etetést és itatást és mégis megengedi, valamint, hogy a fuvardijat megengedi és mégis tiltja, hogy a választónak készpénzben kiadassák a fuvardíj, mondom, ezen nagy ellenmondást és ezen korrupczióra vezető intézkedését a törvénynek meg akarom változtatni és kérem az igazságiigyminiszter urat, hogyha egyébért nem, hát azért, hogy az időközi választások valóban tiszták, mocsoktalanok legyenek és pénzszag nélkül ejtessenek meg Magyarországon, addig, a inig az általános titkos választásról szóló törvény egészen uj szabályokat nem fog alkalmazni a választások tisztaságának, helyességének és szabadságának biztosítására, addig ajánlom a következő határozati javaslatomnak elfogadását (olvassa) : »A képviselőház utasítja az igazságügyminisztert, hogy az országgyűlési képviselőválasztások feletti bíráskodásról szóló 1899: XV. t.-cz. rendelkezése a szavazók szállítására és visszaszállítására, a választás napján a választóknak szükséges ellátására és a képviselők részéről történt megvendégeltetésükre vonatkozó részét olykép változtassa meg, hogy a fuvardíj és a választók ellátása vagy megvendégelése feltétlen érvénytelenségi okot képezzen.« (Helyeslés balfelöl.) Elnök : Szólásra következik ? Szmrecsányi György jegyző: Nagy György! Nagy György: T. képviselőház! ügy a magam, mint a függetlenségi és 48-as balpárt részéről kötelességemnek tartom, hogy a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatnál, a mely az országgyűlési képviselőválasztások feletti bíráskodásról szóló 1899 : XV. t.-czikk hatályának meghosszabbításáról szól, a magunk észrevételeinek, jogos aggodalmainak kifejezést adjak. (Helyeslés balfelöl.) Mindenekelőtt kijelentem, hogy a magam részéről örömmel fogadom el a Mezőfi Vilmos képviselőtársam által előterjesztett indítványt, mert valóban a közélet tisztasága, a politikai becsület megköveteli, hogy végre már együttes erővel arra törekedjünk, azon fáradjunk, hogy a választásokat tisztává tegyük, hogy megszabadítsuk a választásokat a költségektől, engedjük, hogy a nemzetnek akarata tisztán, önzetlenül, szeplőtlenül nyilatkozhassak meg. (Helyeslés balfelül. Folytonos ,taj a baloldalon.) Elnök (csenget): Kérem Markos Gyula és Hoffmann Ottó képviselő urakat, szíveskedjenek csendben lenni. Nagy György: Én már rámutattam volt több ízben is, nevezetesen a szegény egyetemi hallgatók érdekében történt felszólalásomban is a szegénységnek nagy jellemfejlesztő erejére. S méltóztassanak megengedni annak az igazságnak konstatálását, hogy, ha eddigi törvényeinkben kevés volt a szocziális érzék, ha hiányzott az a szocziális olajcsepp, a melyre Apponyi Albert gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter ur hivatkozott, annak egyik oka abban keresendő, hogy az országgyűlési képviselők nagy részének épen a maga dus jövedelme, kedvező anyagi helyzete miatt nem volt elég érzéke a szocziális kérdések iránt; a szegény embereknek, kisembereknek helyzetét a mindennapi életből nem ismerhették meg, és így talán a legjobb indulattal is téves irányt követtek, a legjobb akarattal nem helyes, nem egyenes ösvényen jártak. De épen akkor, a mikor a függetlenségi és 48-as párt került többségbe a képviselőválasztás alkalmával, tehát párt, a mely a választások tisztaságát zászlajára irta, az a párt, a mely ellenzéki korában igenis küzdött a fuvardijaknak, az ellátási költségeknek eltörléséért, azt hiszem, hogy akkor egészen helyes, egészen méltányos és parlamentáris az az indítvány, a melyet Mezőfi Vilmos képviselőtársam terjesztett elő, s annak elfogadásával hozzájárulunk magunk is Magyarország közéletének megtisztításához. Hiszen csak pár nappal ezelőtt mutattam rá egy megtörtént dologra, arra, hogy a paksi választókerületben, a lelkesedés daczára is a függetlenségi és 48-as batpárt jelöltje azért maradt kisebbségben, mert a lelkesedéstől a szavazóurnáig vezető ut alkotmányos költségekkel volt kirakva. Nekünk együttes akarattal, minden pártkülönbségre való tekintet nélkül, mindannyiunknak, a kik a közélet tisztaságának hivei, barátai vagyunk, a kik azt kívánjuk, azt követeljük, hogy ebben a parlamentben igazán a nemzeti akarat képviselői szólalhassanak fel, hogy ez a parlament igazán képviselje a nemzet millióinak akaratát, elsősorban arra kell törekednünk, hogy a fuvarköltségek, az ellátási díjak egyáltalában eltöröltessenek. (Helyeslés balfelöl és a középen.) T. képviselőház! A helyes álláspont az lenne, hogy a szavazati jogot kötelességgé tegyük. Minden egyes állampolgárnak kötelessége lenne nyilatkozni az iránt, hogy az ország sorsának jövőjét hogyan akarja irányítani, hogy ki a legméltóbb, a legmegbízhatóbb arra, hogy maga helyett elküldje a törvényhozó testületbe, hogy azután az ő érzésének, gondolatának, akaratának ott kifejezést adhasson. Meg méltóztatnának látni, hogy mihelyt ilyen melléktekintetek a választókat nem irányítják, hogy mihelyt igazán csak a legönzetlenebb lelkesedés nyilatkozhatnék meg, azonnal emelkednék annak