Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-356

406 356. országos ülés 1908 június 30-án, kedden. volna a kívánság, hogy meglévén az alkalom, e hiányok javittássanak.« Én tehát, a ki csak nem mondhatok le arról a reménységről, hogy az általános titkos választói jogról szóló törvényjavaslat mégis csak elénk fog kerülni, hogy azt egyszer mégis csak megszavazzuk és hogy 1911-ben az uj választások mégis csak ennek az uj törvénynek alapján fognak megejtetni, az addig kétségtelenül bekövetkezhető, időközi választások tisztasága érdekében bátorkodom kérni az igazságügyminiszter urat. méltóztassék hozzájárulni két javaslatomhoz. (Sálijuk! Halljuk! a középen.) A t. igazságügyminiszter ur módosító törvényjavaslatában a törvény intézkedéseinek egész sorára mutatott rá, a melyeket a gyakorlat tarthatatlanoknak minősített; csak az bánt engem, hogy egy szóval sem mutatott rá a törvény legnagyobb hiányára: arra, hogy szabaddá teszi az etetést és itatást, fuvardíj czimén pedig törvényesiti a pénzzel való vesztegetést. (XJgy van!) A javaslat többi hiányai közé tartozik, a mint az előbb jeleztem, az, hogy a jogosulatlanul kisebbségben lévőnek kijelentett jelölt biztosítékot köteles letenni, az az égbekiáltó igazságtalanság, hogy, ha egy képviselőnek, a kinek jogtalanul, erőszakkal, vagy visszaélésekkel szerzett mandátuma van és ezt megtámadják, ha e képviselőnek annyi esze van. hogy a Curia ítéletének meghozatala előtt néhány nappal leköszön, a költségeket nem ő. a bűnös, viseli, hanem azok a szerencsétlenek fedezik, a kik teljesen jogosultan támadták meg az ő erőszakkal és bűnös utón megszerzett mandátumát. Mindezen hiányokra nem akarok kiterjeszkedni ; de. e törvényjavaslat tizenkét évre hosszabbitván meg a törvény hatályát és így nem lévén lehetetlen, hogy az általános választói jogból nem lesz majd semmi és csak ennek a törvénynek uralma alatt fognak majd ezentúl is a választások megejtetni, most, ennél az alkalomnál kell, hogy gondoskodjunk legalább a legkirívóbb hiányok pótlásáról, azért hivatkozom a miniszter urnak az imént felolvasott indokolására, hogy már az időközi választások kedvéért is szükséges ennek a törvénynek a hiányait, bajait, bűneit orvosolni. A törvény 3. §-ának 6. pontja ezeket mondja: »ha a képviselő általános képviselőválasztásoknál a választási határidőt kitűző belügyminiszteri rendeletnek a hivatalos lapban való közzétételétől; időközi választásoknál azon naptól kezdve, a melyen a képviselőház vagy annak elnöke az uj választást elrendelte, a választási eljárás befejeztéig, a kérdéses választásra jogosult választókat: azon czélból, hogy ő reá szavazzanak, vagy hogy más jelöltre ne szavazzanak, vagy hogy a szavazástól tartózkodjanak, eteti vagy itatja, vagy ily cselekményben részes, vagy abba megelőzőleg és kifejezetten beleegyezett,« a mandátum megsemmisítendő, mert ez feltétlen érvénytelenségi ok. Nagyon helyes , nagyon szép ez az intézkedés. Igen ám, de a 7. és a 9. §. leronthatják e rendelkezést. A 7. §. h) pontja szerint ugyanis •oly választókerületekben, a melyek több községből állanak, a választóknak szükséges ellátása a választás helyén és annak ideje alatt megengedett dolog; a 9. §. meg azt mondja, hogy nem tekintendő etetésnek és itatásnak és mint ilyen nem esik az 1878 :V. törvényczikk 186. §-a és a jelen törvény 3. §-a alá. ha a) tekintettel a megvendégelt személyekre, a megvendégelés alkalmára és egyéb körülményeire, világosan kitűnik, hogy a megvendégelés nem azon czélból törtónt, hogy az illetőknek szavazása ez által befolyásoltassék; b) egy vagy több választónak szokásos alkalmakkor, a képviselő által saját házánál, vagy azonkívül történt megvendégelése, ha az a szokásos vondéglátásnak határain tul nem terjed. Itt egy óriási nagy ellenmondás és ellentét van. Tapasztaltuk és mindazok, a kik képviselők vagyunk és igy kéjaviselőjelöltekként szerepeltünk, tudjuk, hogy a törvény ezen intézkedése alól, a mely az etetést-itatást tiltja, micsoda ravasz módon bújnak ki a vagyonos képviselőjelöltek és azoknak kortesei. Választás idején nem szükséges, hogy a képviselőjelölt megvendégelje választóit; akad abban a kerületben vagy szavazó községben jószívű úriember, a ki felfedezi, hogy neki épen aznap van a születési vagy a nevenapja, vagy más ünnepélyes alkalom van, a melyre meghívja az egész választókerületben épen akkor szörnyen megszaporodott barátait és tisztelőit és megvendégeli őket. Láttuk a Curia előtt fekvő panaszok tárgyalása alkalmával, hogy a Curia maga sem volt képes mindig megtalálni a határvonalat, a meddig a tisztességes és szabad megvendégelés terjed és a hol az etetés-itatás kezdődik. Nyilvánvalóan hiányos tehát a törvényjavaslat ezen intézkedése és csak világos és tiszta sor, hogy azt kellene kimondani, hogy a képviselőjelöltnek és korteseinek egyáltalán nem szabad a választókat megvendégelni ok és semmi olyan tényt nem szabad cselekedniök, a mely távolról is az etetés-itatás gyanúját idézné fel. A mai -többség padjain sok olyan képviselő urat látok, a kik ezen törvény tárgyalása alkalmával az akkori 48-as és függetlenségi párthoz tartozott ellenzéki képviselők részéről felhangzott aggodalmakat ismerik, só't a kik az akkori ellenzék soraiban élesen ostorozták ezen törvénynek az etetés-itatásra vonatkozó szakaszait és ki akarták mondani, hogy egyáltalán tilos legyen a jelöltnek vagy valamelyik kortesének a választókat bárminő czimen megvendégelni és tiltakoztak az ellen, hogy a törvény egész nyíltan megengedje, hogy a választás napján a szavazó helyiség mellett felállított kortestanyán