Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-356

396 356. országos ülés 1908 június 30-án, kedden. egy ilyen akcziót befejezettnek nem tekintünk ez által és hogy nem is a fővárost egyoldalulag óhajtjuk az állami közbelépés kedvezményében részesíteni, hanem a nagyobb empóríumok irányában is egyféle mértékkel fogunk mérni. (Elénk helyeslés.) Hogy miért kezdtük a fővároson, ez nagyon természetes, t. ház. mert a viszonyok itt a legtűrhetetlenebbek és másodszor, mert talán tudva van a t. képviselőház előtt, hogy az állam összes bevételeiben az adóbevételek egy ötödét a főváros viseli; tehát a midőn ekkora terhet visel a főváros, talán indokolt, hogy itt a kormány egy nagyobb akczióval lépjen közbe. (Helyeslés.) A mi azokat illeti, a miket itt felhoztak, arra nézve, t. i.. hogy hogyan szándékozom ezt létesíteni, — Thoroczkay képviselő ur kérdezte, hogy nagy vállalat utján-e — hát engedelmet kérek, épen az ellenkező áll. Én nagy vállalatra nem gondoltam, sőt kis vállalatok utján szándékozom az építkezéseket végrehajtani. (Helyeslés.) Annak a vitatásába sem bocsátkozom, hogy mibe kerül ez. Mindenki azt mondja nekem, hogy azért az árért nem tudom előállítani azokat a lakásokat. Megjegyzem, hogy a 2000 korona a telek és telekszabályozás nélkül van értve, tehát egy négy lakást magában foglaló házra nézve 8000 koronát veszek fel. Én nem teszek le a reményről, hogy ezért az árért azt létesítsem, de igen elhibázott politikának tartanám, hogyha valamit inioziálok, akkor azt mondjam : ez ennyi és ennyibe kerül, szóval : egy nagy összeget vennék fel. Sokkal helyesebb a gazdaságos eljárás érdekében, hogy kis összegen kezdjük és ha azzal ki nem jöhetek lelkiismeretes kezelés utján, a törvényhozás elé állok, hogy nem jövök ki. De nézetem az, hogy ki kell jönni, mert nem szabad a lakásokat olyan luxuriózusan építeni, hogy magát a czélt téveszszük szem elől. (Helyeslés.) Itt vagyok bátor megjegyezni, hog}- senki se ugy értelmezze azt, mintha aritmetikus egyenlőséggel csupa kétszobás lakás építtetnék. Ilyen nagy telepen különböző igényeket kell kielégíteni. (Helyeslés.) Vannak olyan munkások vagy kisebb alkalmazottak, a kik nagyobb lakást igényelnek, és viszont vannak, a kik kisebb lakással beérik. Én egy általános tipus képét nyújtottam, a melyhez általában igyekszem ragaszkodni, de a különböző társadalmi igényekhez képest más és más lakásokat is fogok létesíteni. (Helyeslés.) Mindjárt megjegyzem, hogy pl. az Ö-hegyen emelendő lakások már bizonyos nagyobb komforttal fognak építtetni, mint a Kispesten építendő lakások. Általában azonban ugy kell építeni ezeket a lakásokat, hogy a takarékosság a lehető határig mindig szem előtt tartassék. (Helyeslés.) A mi az igazgatási költségeket illeti, — ezt b. Thoroczkay képviselő ur hozta fel — hát én nem tudom, mennyibe kerülnek az igazgatási költségek. Ilyen nagy operátumokat nem lehet ugy végrehajtani, hogy valaki kötelezettséget vállaljon arra nézve, hogy az egy krajezárig kiszámítva mibe kerül. Itt olyan konjunktúrák merülnek fel, a melyeket nem lehet előre preczizirozni és előre megállapítani. Egyről legyen meggyőződve a t. képviselő ur : arról, hogy az igazgatási költségeknél is a legmesszebbmenő takarékosság elvei fognak engem vezérelni, és ugy állítom be az egészet, hogy az megint ne legyen egy ujabb intézmény szinekurákra, hanem hogy ott dolgozni kell, és a ki dolgozik, csakis megérdemelt munkadiját kapja. (Élénk helyeslés.) Mezőfi képviselő ur, — és ezt Thoroczkay képviselő ur is emiitette — azt óhajtja, hogy ne csak a munkásokról gondoskodjunk. Hát a javaslat indokolása tényleg főként a munkásokra fekteti a súlyt, de olyan föntartással, hogy általában kisebb lakásokról van szó, s ha a munkások igénybe nem veszik, akkor mások is részesittetni fognak abban, mert ezek a lakások olyanok lesznek, hogy azokban egy műveltebb, bizoiryos mértékben magasabb igényekkel biró kisebb ember is ellakhatik. Főként kisebb jövedelmű embereket értek itt. Ismételem azt, a mit Nagy Dezső t. képviselőtársam interpelkícziójára adtam válaszul, hogy én annyira mennék, — és ezt inicziálom — hogy ilyen lakásokat építtetni hajlandó volnék és pedig a fővárosnak különböző ]3ontjain, tehát a többi pontokon építendő lakásokra nézve az előterjesztések később lennének megteendők, valamint esetleg a vidéki városokban nagyobb mérvben foganatosítandó akczióról is. Ezt meg lehet tenni. De annyira menni, hogy nagyobb lakásokat is építsünk, nem tartanám indokoltnak, mert a mennyire igazoltnak tartom azt, hogy az állam ilyen nagy szocziális kérdésekben, ha a szükség kívánja, közbelépjen, ép annyira nem tartanám jogosultnak, ha ez a közbelépés annyira menne, hogy a magántevékenységnek képezné akadályát. Mi, az állam, a főváros közepén építendő nagyobb lakásoknál annyira mehetünk, hogy azokat a közép és nagyobb lakásokat, a melyek ma közhivatalok által vétetnek igénybe, lehetőleg felszabadítsuk és így a magánhasználatnak adjuk át, de hogy ilyen lakásokat építsünk, ez azt hiszem, állami feladatunkat nem képezheti. (Igaz ! Ugy van ! a báloldalon.) T. képviselőház ! Ennek az egész akcziónak alapgondolata az, hogy azok a kísérletek, sőt nagyobb mérvű akcziók, a melyek eddig történtek, midőn elősegítettük egyes családi házaknak építését, a kívánt eredményre nem vezettek, mert momentán segítettek ugyan a lakásviszonyokon, de a tapasztalás azt igazolja, hogy a kik ilyen házakat szereztek, azok rövid idő alatt igen nagy részben túladtak ezeken a házakon, mihelyt nyereségre volt kilátásuk, túladtak rajtuk ugy, hogy azok ha kevéssé alkalmasok voltak a momentán lakásszükség kielégítésére, de az árszabályozásra nem bírtak maradandó és állandó befolyással. Ez nem annyit tesz, mintha ezt a szisztémát egészen elejtendőnek tartanám. Én az állam részéről propagálandónak tartom azt, hogy a hol családi házak létesülnek, ott tulajdonjogilag olcsó