Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.
Ülésnapok - 1906-341
3íí. országos ülés 1908 június 10-én, szerdán. 33 mány megszívleli azt, a mit szerény szavakkal figyelmébe ajánlani bátor voltam, és hogy azokból a milliókból, melyeket itt áldoznak államvasutainkra, jut valami a magyar iparművészet és a magyar épitészet fejlesztésére is. (Helyeslés.) Elnök ". Ki következik ? Dudits Endre jegyző: Grahovac Mirko ! Grahovac Mirko (horvátul beszél). Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék a tárgyhoz szólani. Grahovac Mirko (horvátul beszél). Elnök ". Kérem a képviselő urat, méltóztassék a tárgyhoz szólni! (Helyeslés.) Grahovac Mirko (folytatja horvát beszédét). Elnök: A napirend tárgyalására szánt idő letelvén, a tanácskozást félbeszakítjuk és annak folytatását a ház legközelebbi ülésének napirendjére halasztjuk. (Helyeslés.) A földmivelésügyi miniszter ur kivan szólni. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter: T. képviselőház ! A megjelenésben akadályozott miniszterelnök ur, mint pénzügyminiszter nevéban van szerencsém egy törvényjavaslatot benyújtani (Halljuk! Halljuk!) a szeszadóról, valamint a szesztermeléssel együttesen készült sajtolt élesztő megadóztatásáról, úgyszintén a szeszkontingens megállapításáról és annak felosztásáról. (Helyeslés a baloldalon.) Farkasházy Zsigmond : Majd őszszel! Elnök : Csendet kérek ! Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter: Kérem a t. házat, hogy ezen törvényjavaslatot kinyomatni, kiosztatni és tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz utasítani méltóztassék. (Helyeslés.) Farkasházy Zsigmond: Öszszel! Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a földmivelésügyi miniszter ur javaslatához hozzájárulni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a földmivelésügyi miniszter ur javaslata elfogadtatik. Ennek alapján a törvényjavaslat ki fog nyomatni, a ház tagjai között szét fog osztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik a pénzügyi bizottságnak. Most, mielőtt az interpellácziókra áttérnénk, bátor leszek a ház legközelebbi ülésének idejére és napirendjére nézve a t. háznak javaslatot tenni. (Halljuk! Halljuk !) Javaslom a t. háznak, hogy legközelebbi ülését csütörtökön, 1908. évi június hó 11-ikén d. e. 10 órakor tartsa, s annak napirendje a következő legyen: 1. elnöki előterjesztések és irományok bemutatása; 2. a most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása; 3. a közegészségügy rendezéséről szóló 1876 : XVI. t.-cz. II. rész I. fejezetének módositásáról szóló törvényjavaslat ; í. a magyar kir. állami vasgyárak tüzelőanyag- és vasérczszükségletének biztosítása érdekében teendő némely intézkedésről szóló törvényjavaslat; 5. a vácz—budapest—gödöUői h. é. villamos vasút engedélyezéséről szóló törvényjavaslat; 6. a rudolfsgnádi ármentesitő- és belvizKÉPYH. NAPLÓ 1906—1911. XX. KÖTET. lecsapoló társulatnak nyújtandó rendkívüli segélyekről szóló törvényjavaslat; és végül 7. az elemi népiskolai oktatás ingyenességéről szóló törvényjavaslat. Méltóztatnak ezen napirendi javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen!) Ha igen, akkor a napirendet javaslatom értelmében megállapítottnak jelentem ki. Most áttérünk az interpellácziókra. Következik ? Dudits Endre jegyző: Hoffmann Ottó! (Az elnöki szélcet Návay Lajos foglalja el.) Hoffmann Ottó: T. képviselőház! A csendőrségnél tapasztalható nagymérvű létszámhiány kérdésében jegyeztem be interpellácziót és egyúttal ezzel kapcsolatban egy kérdést vagyok bátor a kormányhoz intézni, hogy mikor nyújtja be a csendőrségi legénység nyugellátásáról szóló törvényjavaslatot ? Interpellácziómat röviden fogom indokolni, (Halljuk f) mert tudom, hogy mindazok a szempontok, a melyek a csendőrségi intézmény javitása és fejlesztése tekintetében számításba jöhetnek, ugy a belügyi, mind a honvédelmi kormány jóindulatú gondoskodásának tárgyát, képezik, bizonyítja ezt a legutóbbi költségvetés tárgyalásánál a vonatkozó tétel emelése. Látva azonban ennek daczára az intézmény visszafejlődésének szomorú tüneteit és minthogy a csendőr katonai fegyelem alatt nem sztrájkol, de nem is kér, talán nem lesz hiábavaló itt a törvényhozás kebelében egy türelmetlen szó, a melyet e kitűnő és hivatásos intézmény fejlesztése és megszilárdítása érdekében emelek. (Helyeslés a baloldal hátsó padjain.) T. ház! A parlamentarizmus természetéből kifolyólag tanácskozásainknak aránytalanul kisebb fele esik a részletkérdésekkel való beható foglalkozásra, pedig az ily kérdések némelyikének jelentősége igen gyakran vetekszik általános eszmeáramlatok horderejével vagy lényegét alkotja az egész országra kiterjedő elvi és gyakorlati rendszereknek. Egy ily intézmény a csendőrség is, a mely az egyén, illetőleg a törvény védelmében az állam legmagasztosabb hivatását tölti be. A jogrendnek és az állami tekintélynek állandó őre és kötelessége teljesítésében különösen a magyar csendőrség oly dicséretes, •— mert kifejlődtek benne a magyar faj veleszületett nagyszerű képességei — hogy mintaszerű intézmény és mondhatjuk, sok telántetben Európaszerte példátlan. Talán e köztudat is egyik oka annak, hogy nem igen vagyunk hajlandók észrevenni vagy kutatni az ügy kétségkívül létező árnyoldalait is. Pedig hogyha azon meglepő bravúrokon kívül, a melyeket a csendőrség a jogrend preventív biztosítása körül vagy pedig a nyomozásban egy-egy szenzácziós bűntettel kapcsolatosan produkál, hogyha ezeken Mvül körülményesebben megnézzük az intézmény mai helyzetét, fájdalom, sok kedvezőtlen és szomorú jelenséget állapíthatunk 5
