Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-355

38Ü 355. országos ülés 1908 funius 27-én, szombaton. közbeszól.) Múzsa Gyula képviselő urat rendreutasítom. Tessék csendben maradni. Farkasházy Zsigmond: A t. miniszterelnök ur saját előadása szerint és Mérey Lajos t. képviselőtársam előadása szerint is teljesen tisztában volt azzal, hogy ez a törvény nem léptethető életbe az esetben, ha Ausztriában is életbe nem lép a törvény. Kérdem tehát: miért nem méltóztatott a miniszterelnök urnak a házat 8 nappal ezelőtt tájékoztatni azon szakaszra nézve, a mit most benyújtott ? Miért méltóztatott tegnap tájékoztatást adni erről, hiszen én a miniszterelnök úrról azt tudom, hogy egy hosszú parlamenti életet töltött el az alkotmányosság tiszteletében. Hát én kérem a miniszterelnök urat, adjon nekem egyenes választ arra vonatkozólag, vájjon a parlamentarizmussal összeegyeztethetőnek tartj alkotmányossággal kongruensnek véli-e, hogy egy törvényjavaslatot és egy ilyen módositást, a milyent ő ma itt benyújtott, megszavaztasson a t. ház tagjaival, (Mozgás.) a nélkül, hogy azt előzőleg ismertette volna ? Én nem gondolnám, hogyha alkotmányos érzékére hallgat, akkor lehetőnek tartsa ezt. T. ház ! Konstatálom, hogy az igen t. kormány az előrelátás hiányával intézte ennek a törvénynek itt való tárgyalását. (Derültség.) Elsősorban is igazat adtak nekem az események abban a tekintetben, hogy a törvény szeptember 1-éig nem léptethető életbe, ha Ausztriában is nem lép életbe hasonló törvény; másodsorban pedig igazat adtak nekem az események abban, hogy ma, a tárgyalás végén, a t. kormány még mindig nincs azon helyzetben, hogy tájékozva legyen és tájékoztatni tudjon : vájjon ez a törvény, a melyet forszírozott tárgyalás mellett megszavaztatott, szeptember 1-éig életbelép-e vagy sem. En ezt parlamentáris szempontból kifogásolom, de kifogásolom az ország érdeke szempontjából is ; és mert lelkiismeretlenségnek tartanám, ha t. képviselőtársaim megszavaznának itt egy fontos és nagyjelentőségű törvényt, a nélkül, hogy ismernék annak anyagát, a magam részéről is csatlakozom Nagy György t. képviselőtársam és barátom javaslatához. (Helyeslés balfelől. Derültség.) A mennyiben azt nem méltóztatnék elfogadni, tisztelettel kérem — és ezt a kérést az elnökséghez intézem — hogy a parlamentáris elveknek és ezen ház gyakorlatának megfelelően méltóztassék a most benyújtott uj szakaszt kinyomatni. . . Ugron Gábor : Csakhogy nem rendeljük el! Farkasházy Zsigmond:... szétosztatni és a ház tagjaival ekként megismertetni, hogy alkalma legyen mindenkinek hozzászólni. A magam részéről ilyen módon, a mint az benyujtatott, nem tudom megmondani, hogy azok az intézkedések, a melyeket a miniszterelnök ur a javaslat egyes részeire javasol, hogy t. i. mi maradjon el és mi maradjon bent, helyesek-e és megfelelnek-e az ország érdekének. Épen ezért ezt a módositást nem vagyok hajlandó vaktában elfogadni, hanem abban az esetben, ha az én kérésem és Nagy György indítványa nem fogadtatnék el, vagyok bátor a 123. §-hoz egy módositást előterjeszteni. Ez a módosítás megfelel az általam benyújtott és a ház által ismételten visszautasított határozati javaslatoknak, a melyeknek helyessége és igazságos volta most a tárgyalás végén a t. miniszterelnök ur előadásából is feltétlenül kitűnik. Módosításom oda irányul: mondja ki a ház, hogy az a törvény, a melyet most nem alkalmas időben méltóztattak itten letárgyaltatni, a maga egészében nem lép életbe szeptember 1-én, hanem csak akkor, ha ott is hasonló törvény alkottatik meg. Ezt megérti mindenki és ehhez hozzájárulhat a t. miniszterelnök ur is. Módosításom a következő (olvassa) : »A 123. §-hoz a következő toldás teendő : »azon esetben, ha Ausztriában 1908. szeptember 1-éig ezen törvénynyel azonos tartalmú törvény nem lépne életbe, ez a törvény sem lép életbe 1908. szeptember 1-én, hanem az életbelépés idejét törvény fogja megállapitani«. Nem egyéb ez a módosítás, mint egyszerűsítése a miniszterelnök ur által beadott javaslatnak, a melynek helyes, vagy helytelen voltát megállapítani sem nekem, sem a t. háznak nem áll most módjában. Az, a mit Mérey képviselő ur előadott, hogy t. i. ne tegyük magunkat függővé Ausztriától a törvény életbeléptetése szempontjából, egyszerű játék a szavakkal. Először is tény, hogy az önök által megszavazott kiegyezés folytán igenis függünk attól, hogy Ausztriában valami törvénynyé válik-e, vagy nem. Ezt a miniszterelnök ur is kénytelen elismerni. Ha tehát erre hivatkozik a képviselő ur, akkor nem most kellene önérző szavakat e tekintetben hangoztatnia, hanem akkor kellett volna, a mikor a kiegyezést tárgyaltuk. Másodsorban tény az, hogy ez a törvény a maga egészében kárára és szerencsétlenségére van az országnak, ha igy lép életbe. Nem látom tehát annak helyességét, miért ne lehetne intézkednünk szuverén módon olyképen, hogy egy olyan törvényt a mely igy káros eredményekre vezethet, életbe nem léptetünk. Nemcsak Ausztriával, de a világ minden áUamával elképzelhető olyan törvényalkotás, a mely csak akkor lép életbe, ha az illető ország hasonló törvényt alkot. Az az érv tehát, a melylyel Mérey t. képviselőtársam a miniszterelnök urnak meglepetésszerűen ide terjesztett és a parlamentarizmus elvével meg nem egyező módosítását támogatni kívánja, meg nem áll, ahhoz az érveléshez én hozzá nem járulok és a miniszterelnök urnak előttem kellően nem ismert módosítását el nem fogadom. Kérem tehát benyújtott módosításom elfogadását. Zlinszky István jegyző: Surmin György! Surmin György (horvátul beszél). Elnök : Kérem, méltóztassék hangosabban beszélni, mert beszéde alig hallható. Surmin György (folytatja horvát beszédé).