Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.
Ülésnapok - 1906-341
3íí. országos ülés 1908 június lö-én, szerdán. 31 günk lesz az oka annak, ha e tekintetben elmaradunk és mások megelőznek bennünket. Én tékát a főváros és az ország kereskedelme érdekében a lehető legsürgősebbnek tartom, hogy ez a kikötő Budapesten mielőbb megépíttessék. Ez lesz, azt kiszem, a fővárosi pályaudvarok, különösen teherpályaudvarok végső fejlesztésének konklúziója is ; ez lesz az a végső terv, a mely Budapestnek igazi ipari és kereskedelmi jellegét, a melyet mindanynyian óhajtunk, meg fogja adni. Ebben az érdekben kivántam én felszólalni, t. ház. Ez az ügy már régebben húzódik de meg vagyok győződve, hogy soká már nem fog húzódni. Kötelességemnek tartottam, hogy szellőztessem ezt a kérdést itt a házban, és nagyon kérném a kereskedelmi miniszter ur jelenlevő képviselőjét, hogy ebben a tekintetben a lehető legsürgősebb intézkedéseket megtenni szíveskedjék. Határozati javaslatot nem nyújtok be e tekintetben, mert várom azt az Ígéretet, hogy ezen intézkedések határozati javaslat nélkül is meg fognak tétetni, a mi mindenesetre jobb, szebb és előnyösebb lesz az ügyre vonatkozólag. Ezek elmondása után bátor vagyok a magam részéről kijelenteni, hogy elfogadom a javaslatot. (Éljenzés és helyeslés.) Dudits Endre jegyző: Magdics Péter! Magdits Péter (horvátul beszél). Elnök : Kérem a képviselő urat, méltóztassék a tárgyhoz szólni. (Helyeslés.) Magdics Péter (folytatja horvát beszédä). Supiló Ferencz: Hol van a kormány ? Múzsa Gyula: Itt vagy te! Magdics Péter (folytatja és befejezi horvát beszédét). Szent- Királyi Zoltán jegyző: Sümegi Vilmos! Sümegi Vilmos : T. képviselőház ! Az a közlekedésügyi politika, a melyet a szabadelvű rendszer negyven éven keresztül űzött és a mely abban is nyilvánult meg, hogy a Székelyföld érdekei elhanyagoltattak, a nemzetiségi vidékekkel szemben ... Egy hang (a balközépen): Baross Gábor kezdeményezte ! i Sümegi Vilmos : Nem, t. képviselőház, mert ha Baross Gábor volt kereskedelemügyi miniszter kezdeményezte volna, akkor nem bánt volna el olyan mostohán a Székelyfölddel, mint a hogy elbánt azzal a többi miniszter a szabadelvű rendszer alatt. Mondom, az a közlekedésügyi politika, a melyet a szabadelvűpárt követett, a nemzetiségi vidékeket a világforgalom minden áldásával ellátta, ellenben szinte szántszándékkal került minden olyat, a mi az erdélyi magyarságot, a, Székelyföldet támogatta volna. így történt, hogyha most végig méltóztatnak tekinteni a Székelyföld vasúti térképén, azt fogják látni, hogy az egész Székelyföldet egyetlen egy gyorsvonat sem járja keresztül, (Igaz ! Vgy van !) sőt hogy olyan lehetetlen állapotok uralkodnak, pl., hogyha Székelyudvarhelyről, a vármegye székhelyéről, á szomszédos Maros-Torda vármegye székhelyére, Maros-Vásárhelyre akarunk átmenni, a mi 81 kilométer távolság, akkor 167 kilométert kell vasúton megtenni. (Igaz ! Vgy van !) Még czifrább az állapot, hogy ha Marosvásárhelyről Csik vármegye székhelyére, Csíkszeredára akarunk átjutni. Itt a kilométertávolság 50, de vasúton 294 kilométernyi utat kell megtennünk. (Igaz! Ugy van!) Ilyen képtelen állapotok uralkodnak a Székelyföldön a volt szabadelvű kormányzat kegyelméből, bár már a múlt század közepén megírta gróf Széchenyi István eg3 r emlékiratában, hogy a Székelyföldet Kolozsvártól Marosvásárhelyig, Marosvásárhelytől Székelyudvarhelyig és Székelyudvarhelytől GyergyóSzent-Miklóson keresztül Szepsi-Szent-Györgyön át összeköttetésbe kell hozni a Fekete-tengerrel, mert feltétlenül szükséges, hogy Magyarország kereskedelmi összeköttetésbe jusson a Fekete-tengerrel és ez csak a Székelyföldön át képzelhető el, a melyet a természet minden szépjjel, jóval megáldott és a mely annyira bővelkedik mindenféle ásványban, márványban, hogy párját ritkítja az egész világon, de el van hanyagolva és terményeit nem tudja értékesíteni. Méltóztassanak elhinni a t. kereskedelmi kormánynak, hogy a Székelyföld lakosainak igen rosszul esett, hogy mikor 200 milliót költ beruházásokra, ebből semmi sem iut a Székelyföld vasúti viszonyainak javítására. (Igaz ! Ugy van !) Az államtitkár ur őnagyméltósága igen gyakran járt a Székelyföldön — az utolsó időben is — és igy maga is meggyőződött arról, — miután látta az ottani áUomási helyiségeket, — hogy ott milyen szégyenletes állapotok vannak ; de daczára annak, hogy mind a négy székely vármegye törvényhatósága többször fordult a kormányhoz, hogy a viczinális vasutak jelenlegi állapotán javítson, eddig semmi sem történt; a vonatoknak nem gyorsasága, hanem lassúsága ismeretes csak. Remélem, hogy a mostam Déda-Gyergyószentmiklósi vonalon, ha nem is 60, de legalább 50 küométeres sebességet fogunk kapni. Különösen figyelmébe ajánlom még a kereskedelmi kormánynak a csik-tusnádi székely gyűlésnek a székely vasutakra vonatkozó határozatait, valamint Borszéki Somának a székely vasutak tárgyában kidolgozott memorandumát, a melyekben le van fektetve a székelység igaz érdeke, jogos óhajtása. (Igaz! Ugy van!) Tudom, hogy ez a 200 millió csak az első kezdő lépés a vasúti beruházások terén és ezért én reményemet fejezem ki, hogy akkor, mikor Kossuth Ferencz áll a kereskedelmi kormány élén, a Székelyföldet nem fogja elhanyagoltatok hanem a legközelebbi beruházások rendjén gondja lesz e székely vasutak fejlesztésére is. Az a derék államfentartó székelység nagyon megérdemli a pártfogást. (Helyeslés.) Abban a reményben, hogy ezt a jövendőben nem fogja elmulasztani, a törvényjavaslatot elfogadom. (Helyeslés.) Elnök." Az ülést öt perezre felfüggesztem.
