Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-355

355. országos ülés 1908 hagyjuk. Hiszen ha visszaél az a szegény kisüstön főző kisgazda a törvény által neki megadott kedvezményekkel, ha egyetlenegy lépést, ka egyetlenegy mozdulatot tesz a törvény ellenére, utólagosan is száz meg száz eszköz áll a pénzügyminisztériumnak és az ő közegeinek, a fináncz-közegeknek rendelkezésére, kogy a törvényen magát tultevő kisgazdával szemben a repressziót alkalmazhassák. T. képviselőház! Nem szabad ezeknek a kisgazdáknak különben is nehéz helyzetüket még nehezebbé és még elviselhetetlenebbé tenni azáltal, hogy a fmánczot korlátlan úrrá teszszük a kisüst felett, hogy az teljesen elhatalmasodjék a kisgazdák felett. Valljuk meg egész őszintén, t. ház, hogy a fináncz, mint ilyen, ma sem a legnépszerűbb a kisgazdák előtt; egyrészt mert a foglalkozása maga is népszerűtlenséggel jár, de másrészt azért, inert az első időben, a finánczok szervezése idején, bizony meglehetős alacsony műveltségű emberek jöttek oda, s a magasabb műveltségűek elkerülték ezt a foglalkozást és ezért történt meg, hogy azt az antipátiát, a melyet azok ébresztettek a nép lelkében, a későbbi generáczió, a mely tudásában és humanitásában felette áll a régi elemnek, kénytelen szintén tapasztalni. Már most, t. ház, állami feladatot képez az is, hogy az állampolgárok bizonyos szeretettel viseltessenek az állam egyes hatóságai és a hatóság egyes közegei iránt. Ha azonban ennek a közegnek a törvényben olyan vexáló jogot adunk, a melynek alapján igen sok ember az önkénykedés hajlamánál és uralkodni szerető természeténél fogva azzal visszaélhet és igen sokban éreztetheti hatalmát a kisgazdákkal, különösen, ha megadja neki a törvény azt a jogot és hatalmat, hogy minden ok nélkül is folytonosan ellenőrizheti a kisgazdát, mintha az valami apagyilkos lenne : akkor ez csak nevelni fogja azt az ellenszenvet a pénzügyőri közegek iránt, valamint az állam hatóságai és többi intézményei iránt, ugy hogy teljesen megbomlik az az alap, annak a köteles tiszteletnek a tekintetében, a melylyel az állam egyes intézményei és közegei iránt minden állampolgárnak viseltetnie kell. Én tehát arra kérem a t. pénzügyminiszter urat, hogy ne zárkózzék el azon módositásomtól, a mely nem áll egyébből, mint hogy a 48. §-nak első bekezdése a törvényből kihagyassék. Semmiféle baj ebből nem fog származni, mert utólagosan még mindig könnyű a gazdát felelősségre vonni, hogy ha a törvény rendelkezéseit meg nem tartotta. De azt az intézkedést nem lehet fentartani, hogy a törvény még a természetnek is parancsoljon, a midőn a kisgazdától megkívánja, hogy jós legyen és már nyolcz nap előtt meg tudja mondani a szüretelés idejét. Nem mondom, hogy a legtöbb esetben ez megtörténhetik, de lehetnek egyes természeti akadályok, a mikor gyorsan le kell szüretelni, mert különben az egész termés odavesz. Már pedig, hogyha a javaslat június 27-én, szombaton. 363 szerint nyolcz nappal előbb a szüretelés idejét be nem jelenti, elveszti a főzéshez való jogát. Én tehát tisztelettel kérem a t. házat, hogy ezt a módositást, a mely nem változtatja meg a törvény lényegét, hanem csak a kisgazdát óvja meg az ok nélkül való vexálástól, méltóztassék elfogadni. Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha tehát senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Az előadó ur nem kivan szólni. A miniszterelnök ur kivan nyilatkozni. Wekerle Sándor miniszterelnök: T. képviselőház ! Az az aggodalom merült fel ezen szakasz ellen, hogy az előleges, 14 és 8 napi bejelentés vexatórius eljárást képez a kistermelőkkel szemben. Én már tegnap voltam bátor — mert hiszen Nagy György t. képviselő ur majdnem szórólszóra ismételte ma Farkasházy képviselő ur egyik tegnapi beszédjét — (Felkiáltások a baloldalon : Kétszer ! Háromszor is !) megnyugtatásul elmondani, hogy a gyakorlatban hogy áll a dolog. Először bejelentik, hogy micsoda üstfőzdék kivannak a következő idényben működni. Azután megállapitják, — ha korábban még nem volt megállapítva — hogy mennyi ezen üstfőzdék űrtartalma, hogy ez ne okozzon külön munkát, a mikor a tényleges főzés megtörténik. Azután bejelentik másodszor, hogy most kezdődik a gyümölcsszedés, pl. a szilvaszedés vagy hogy a szüret ekkor kezdődik. Azután — ezt is be kell jelenteni — kimegy a pénzügyőri közeg és megnézi, hogy mennyije van az illetőnek, milyen a termés minősége és ezen az alapon történik a megváltás. Nem is az illető termelő, hanem a községi elöljáróság szokta ezt általában teljesíteni, a mint magából a szakaszból is kitűnik, hogy jegyzékbe foglalva szokták ezen bejelentéseket házszámok szerint csinálni. Ezek eddig jobbára a végrehajtási utasításban voltak. Illőnek tartottam ezen kötelezettségeket, a melyeket a pénzügyminiszter eddig az általános felhatalmazás alapján rendeletileg állapított meg, itt preczizirozni és magába a törvénybe felvenni. Hogy azonban semmi vexatórius jellege a dolognak ne legyen, vagyok bátor egy indítványt tenni. Elnök : A vita be van zárva ; most már indítványozni nem lehet. Wekerle Sándor miniszterelnök: Akkor azon általános felhatalmazás alapján, a melyet méltóztattak nekem adni és a melyben ugy is benne van, hogy a határidőket rövidíthetem, kijelentem, hogy sem a 14 napot, sem a 8 napot igénybe venni nem fogom. (Helyeslés.) A végrehajtási utasításban határozottan kifejeztem azt, a mi a gyakorlatban eddig is ugy történt, hogy az illető termelők vagy vállalkozók helyett, általában valamennyire nézve, jegyzék alakjában maga a községi elöljáróság teljesítheti a bejelentéseket. Azt hiszem, ez minden vexatórius eljárásnak elejét veszi. (Helyeslés.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. A 48. §-sal szemben Nagy György képviselő ur azt a módositást adta 46*