Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.
Ülésnapok - 1906-354
352 Mi. országos ülés 1908 mas arra, hogy annak a vidéknek geográfiai és éghajlati viszonyai mellett megteremjen. És méltóztassék azt is figyelembe venni, hogy ilyen kvantumban termelt árunál abszolúte lehetetlen közgazdaságilag és pénzügyileg, hogy a kormány bizonyos intézkedésekkel azon termények árára befolyást gyakoroljon. Ez teljes lehetetlenség. Ez az intézkedés semmi egyebet nem fog előidézni, minthogy a szilvagyümölcs ára esni fog, hogy a gyümölcsszesz termelése megnehezittetik és ennek következtében az a társadalmi osztály, a mely kizárólag ebből él, tönkre fog menni, önök pedig bármennyire hangoztatják is az államnak érdekeit, az államnak különböző irányokban megirányuló érdekfelfogását, legfőbb érdekünk mégis az, hogy az országnak adózó polgárait életben és megélhetésükben megtartsuk, mert ha nem lesz meg ez az osztály, akkor hiába fogunk bármilyen az állam részére ujabb jövedelmi forrást biztositó törvényt hozni. (Zaj.) Épen azért, miután ezt a szakaszt a maga végeredményében igen károsnak, vészesnek tekintem, s miután az a javaslat, a melyet Burdia Szilárd t. képviselőtársam tett, távolról sem ad legkisebb reményt arra, hogy valamiképen segiteni fog a vigasztalan helyzeten, nem fogadom el ezt a szakaszt ugy. a hogy van, hanem kérem módosításomnak elfogadását. Még csak azt kivánom megjegyezni, hogy módosításom olyan szerény, olyan keveset kivan, hogy valóban a kormány is bátran elfogadhatná ; mert arra való tekintettel, hogy nem akarok túlzott követelményekkel fellépni, nem kívántam eltekinteni azon különböző fokozatoktól, a melyek fejlesztő csövek, vagy deflagmátorok alkalmazása által ezen törvény értelmében alkalmazásba vétetnek, hanem kizárólag azt kívántam, hogy az az alap, a melyet megállajfitunk, a háromszoros töltés legyen, a melyhez hozzá lehet adni azt, a mit a törvény következő intézkedései értelmében a kormány kontemplálása szerint hozzáadandó. Ha pedig ettől is elzárkózik a kormány, akkor, miután csekély dologról van szó. a mely a törvény struktúráján nem változtat, merem mondani, hogy az igen t. kormány lehet, hogy szivén viseli az állam financziális érdekeit, de annak a népnek, annak az osztálynak gazdasági érdekeit, egyáltalában nem viseli szivén. (Zaj.) Kérem módosításomnak elfogadását. Elnök : Szólásra következik? Szmrecsányi György jegyző: Muacsevics Vazul! Muacsevics Vazul (horvátul beszél). Elnök: A miniszterelnök ur kivan szólani. Wekerle Sándor miniszterelnök: T. képviselőház ! Először is Maniu képviselő urnak kivánom megjegyezni, hogy azt a vádat, mintha mi ennél a törvényjavaslatnál a nép érdekeit figyelmen kivül hagytuk volna, részemről el nem fogadhatom. Ez, engedelmet kérek, épen a nép érdekében tett legátfogóbb közgazdasági intézkedés. (Ugy van! Ugy van!) június 2G-án, pénteken. Itt ne hivatkozzék a képviselő ur a nép helyzetének ismeretére. Legyen meggyőződve, én már régebben foglalkozom és épen olyan behatóan azzal a népélettel, mint ő képzeli magának, hogy foglalkozik. Nem hagyom, hogy a népérdeket valaki igy folyton lefoglalni igyekezzék a maga részére. A képviselő ur azt mondja, mintha azoknak az üstfőzdéknek a felállítása a helyzetet rontaná. Hiszen ma szabad konkurrenczia van és mit látunk a szabad konkurrenczia mellett ? Azt, hogy, a mint voltam bátor többszörösen kimutatni, a főzés alá kerülő terményeknek ára felében sem téríttetik meg az illető gazdának. Megengedem, vidékenkint, helyenkint és koronkint megtérítik azt az árt, de voltam bátor kimutatni, — eseteket hoztam fel saját tapasztalataimból és nem kölcsönvett adatokból — hogy 75 fillérért lehetett a törkölyt mázsánkint értékesíteni, a szilvát pedig, a melynek értéke 4—5 korona volt, 2 koronáért. A felállítandó főzdék, mivel ott meglesz a terményáraknak a beváltási ára, és pedig megállapíttatik évenkint, nem pedig in aeternum, a valódi értéknek megfelelőleg, a béltartalomhoz képest, e főzdék korlátozólag fognak hatni. Minden magánkonkurrencziának lefelé irányuló tendencziája van. Ebben van az előny. Ugron Gábor: Az árrontókkal szemben! Wekerle Sándor miniszterelnök: Igen, az árrontókkal szemben. Ez az áldozat, a melyet meghozunk a kincstár részéről, hogy t. i. legyenek helyek, a hol beváltjuk bizonyos összegben azt a terményt; mert ha ezt garantáljuk, akkor hiába akar valaki hezitálni. Hogy mire vezetett a mai konkurrenczia, arról meggyőződhetik a t. képviselő ur ott, a hol féláron veszik meg a terményt. Hogy mire fog vezetni ez, arról szintén meg fog győződhetni a t. képviselő ur ; mert én, ha abba a helyzetbe jutok, hogy kellő időben megrendelhetem az üstfőzdéket, akkor nagyobb számban fogom a törvény intenczióinak megfelelően azokat felállíttatni, még pedig elsősorban azokon a helyeken, a hol a nagy gyümölcstermések vannak. De ezt akkor tudom tenni, ha azon kötelezettségek, a melyeket egyes gyárosok magukra vállaltak, hogy t. i. kellő időben a megrendelt üstöket szállítják, e törvény késedelmes tárgyalása miatt nem hagyatnak fel. így — ezt a horvát képviselő urak megnyugtatására mondom — Horvátországban, a hol a legnagyobb mértékben termelik a gyümölcsöt és a hol elsősorban kell az ily üstöket felállítani, 10—15-öt szándékozom felállítani, hogy ez mielőbb emelőleg hasson az ottani gyümölcs értékesítésére. (Élénk felkiáltások balldől: No hát !) A mi Burdia Szilárd képviselő ur kérdését illeti, hogy kölcsönvett kazánon lehet-e majd főzni, válaszom az, hogy nagyon természetesen lehet. Ez benne volt a mostam végrehajtási utasításban is és ezt nem hogy megszüntetni nem akarjuk, hanem inkább könnyíteni akarjuk a kistermelőknek helyzetét.