Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.
Ülésnapok - 1906-354
55 'i. országos ülés I'jü8 június 26-án, pénteken. 345 engedélyezhessen, avagy ilyen szeszfőzdéket egyes községekben létesíthessen.« (Helyeslés.) Elnök: Szólásra van-e valaki feljegyezve ? Szmrecsányi György jegyző: Maniu Gyula! (Nincs itt !) Magdics Péter ! Maniu Gyula: Itt vagyok! Hogy lehet azt mondani, hogy nem vagyok itt! (Zaj.) Elnök : Tessék figyelni! Maniu Gyula: Figyeltem, de az előadó ur szavaira! Elnök: Az előadó ur már leült, mikor a képviselő urat felszólították ! Maniu Gyula: En az előadó ur módosítását helyesebbnek tartom, mint a törvényjavaslat eredeti szövegezését és épen azért az, a mit el szándékoztam mondani,részben magától elesik. Az eUen akartam ugyanis felszólalni, hogy az ilyen községi szeszfőzdék necsak községeknek, hanem szövetkezeteknek is adassanak ; másfelől, a mennyiben gyümölcstermeléssel kiváltképen foglalkozó községek ilyen községi vagy szövetkezeti szeszfőzdék felállítását kérik és engedélyt kivannak hozzá, a kormány ezen segély megadását meg ne tagadhassa. A törvény eredeti szövegében az áll, hogy ilyen segélyezésnél, illetőleg ilyen szeszfőzdék létesítésénél azoknak a községeknek adandó elsőbbség, melyeknek területén főleg gyümölcstermelés űzetik és a gyümölcs annak minőségére való tekintettel legjobban szeszszé való feldolgozás utján értékesíthető. Előbb előadott okaimnál fogva attól tartottam és tartok, hogy az ilyen segélyezések kiadásánál a kormány bizonyos melléktekintettel lesz alsó közegeinek informácziójára. Miután azonban ez a szakasz változott, az én kontemplált módosításom is elesik. Azt mondja továbbá ez a szakasz : »a pénzügyminiszter felhataimaztatik, hogy az olyan községben és annak környékén, a mely községben községi főzde felállíttatott, a főzőkészülék termelőképessége szerinti átalány ozást teljesen beszüntethesse, ha egyúttal a termelőknek az illető vidéken termelt gyümölcs szokásos értékesítését biztosítja.* A törvényjavaslat ezen intézkedését el nem fogadhatom azért, mert a törvény azt mondja, hogy nemcsak abban a községben szüntetheti be a kisfőzdéket, melyekben fel lesz állítva a községi vagy szövetkezeti főzde, hanem a főzdének környékén is. Miután pedig ez a »környékén« kifejezés rendkívül tág, miután az olyan gyümölcstermelők igen nagymértékű megkárosítására szolgáltathat alkalmat, a kik a szomszéd községekben laknak, ennek következtében én azt a szót: »környékén«, kihagyandónak tartanám és csak azt kívánnám fentartani, hogy azon községben szüntettessék be az átalányozási rendszer, a melyben a községi vagy szövetkezeti szeszfőzde fennáll. A hol nem lehet felállítani ilyet, ott méltóztassék meghagyni továbbra is az átalányozás szerinti adózást. De hogy a kormány tetszés szerint beszüntethesse az illető környéken levő összes községekben az átalányozás szerinti adózást, ez a legnagyobb igazságtalanságra és méltánytalanságra vezet. Mit csinál KÉPVH. NAPLÓ. 1906—1911. XX. KÖTET. az a szomszéd községbeli gyümölcstermelő, ha a községben nincs szeszfőzde, másrészről pedig az átalányozási rendszer megszüntettetik, tehát oly mértékben fog adózni, a mely lehetetlenné teszi gyümölcsének feldolgozását ? Ez semmi egyébre nem fog vezetni, mint hogy a gyümölcstermelés teljesen tönkremegy. Van a szakasznak egy másik olyan kifejezése, a melyet kifogásolok. A szakasz ugyanis a beszüntetést attól teszi függővé, ha »egyuttal a termelőknek az illető vidéken termelt gyülmölcs szokásos értékesítését biztositja«. Az intenczió nagyon jó ; a pénzügyminiszter ur azt akarja, hogy a gyümölcs ára megmaradjon. Hanem hogyan állapítja meg a kormány vagy annak közege, hogy mi a szokásos érték ? Az 1904/1905. kampányban egy 30 literes szilva ára volt 1 korona, a múlt évben volt 2 K. 40 f. Már most melyik a szokásos ár ? Mert a gyümölcs folyó ára a szerint igazodik, hogy mekkora a termés, de azt csak abban az évben lehet megtudni. Ha szokásos ár alatt az előbbi évben termett gyümölcs árát értik, ez a legnagyobb mértékben káros lehet vagy a szeszfőzdére, vagy a termelőre. Ha az előző évben sok volt a szilva, akkor károsodik az eladó, ha kevés volt a szilva, akkor károsodik a szeszfőzde. Arra volnék kíváncsi, micsoda értéket kivan e tekintetben a pénzügyminiszter ur alkalmazni, miután az érték oly sok tényezőtől függ és annyira a különböző vidékek szerint igazodik, hogy itt átlagos értéket megállapítani abszolúte nem lehet. De ha a szokásos érték megállapításától a törvény bizonyos pozitív intézkedése van feltételezve, mégis tudnunk kellene, hogy mik lesznek azok a források, a melyekből a pénzügyminiszter ur vagy alantas közege meggyőződést szerezhet a szokásos árra nézve. Épen azért, mivel az utolsó bekezdés sok félreértésre adhat alkalmat, és visszaélésekre is szolgáltathat módot, kérem a következő módosításom elfogadását (olvassa) : »A 33. §. utolsó bekezdése kihagyandó. A mennyiben ezen módosításom el nem fogadtatnék, indítványozom, hogy a 33. §. utolsó bekezdésének következő szavai »és annak környékén« hagyassanak ki«, t. i. hogy csak azon községben legyen beszüntethető az átalányozási rendszer, a hol községi vagy szövetkezeti szeszfőzde van és ne egyúttal annak környékén is. A bekezdés elfogadása esetére egyszersmind kérem az igen t. pénzügyminiszter urat, szíveskedjék valamelyes felvilágosítással szolgálni abban a tekintetben, hogy a szokásos érték megállapítása miképen fog történni, hogy a gyümölcstermelők óriási károsodásnak kitéve ne legyenek. Elnök : Ki következik ? Szmrecsányi György jegyző: Magdics Péter! Magdics Péter (horvátul beszä). Halász Lajos: Elég lesz már! (Zaj.) Elnök (csenget) : Ne méltóztassék elnöki jogokat akarni gyakorolni, mert így nem jutunk dűlőre. Csak egy elnök lehet és nem száz, Kérem a módosítás felolvasását. 44
