Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-354

354. országos ülés 1908 június 26-án, pénteken. 339 Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha szólni senki sem Hván, a vitát bezárom. Az előadó ur nem kíván szólni. A miniszterelnök ur kivan szólni. Wekerle Sándor miniszterelnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Ez ellen a javaslat ellen a községi elöljáróknak közreműködése elleni kifogások hozattak fel. Vagyok bátor annyit megjegyezni, hogy nem a kincstárnak, hanem főleg a közönségnek fekszik érdekében, hogy akkor, a midőn jövedéki vizsgálatok vezettetnek keresztül, az autonóm közegek és a községi elöljárók is közreműködjenek, hogy a valódi tényállás igy egész alapossággal kiderittethessék. (Helyeslés.) A mi a Horvát-Szlavonországok autonómiájára való hivatkozást illeti, bocsánatot kérek, azt én nem ismerhetem el. Először valamennyi ilyen törvényünkben 1868 óta ki volt mondva, hogy az autonóm közegek közreműködni tartoznak. Másodszor az autonómia nem is ugy értelmezhető, minthogyha ott kiváltság lenne ; minthogyha mi nem kötelezhetnék a községeket valaminek végrehajtására. Hiszen akkor az egész adókezelés halomra dőlne. Epén Horvát-Szlavonországoknak is érdekükben fekszik, hogy az autonóm közegek is közreműködjenek. Egyébként utalok az 1868 : XXX. t.-czikk rendelkezéseire, a melyek nemhogy a törvényhozásnak fentartják ezt a jogot, hanem valamennyi autonóm közegnek, az országos kormánytól elkezdve, egyenesen kötelességévé teszik, hogy a pénzügyminiszternek rendeleteit végrehajtsák; az 1868 : XXX. törvényczikkben ez expressis verbis ki van mondva. Tehát nem egy törvényt, hanem ha a pénzügyminiszter rendelkezik, azt is kötelesek végrehajtani. (Ugy van!) Ne méltóztassanak az autonómiára vonatkozólag ismét sérelmet látni oly esetekben, midőn épen saját közönségüknek biztonsága érdekében az autonóm közegeknek közreműködése szükséges. (Helyeslés.) A Brediceanu Koriolán képviselő ur által felhozottakra megjegyzem, hogy az általa javasolt »törvényszerű« szó közbeszurásához nem járulhatok, mert nem törvényszerű eljárást nem is szupponálhatok egy törvényben. Ez az egyik megjegyzésem. Másodszor ha ilyent beleszúrnának, akkor direkt annak a községi elöljáróságnak elbírálására biznók azt, hogy akkor irja alá, ha törvényszerű. De egyet kijelentek : épen azért, mert a községi elöljáróságnak közreműködését a község érdekében lévőnek is tartom, nem tudok olyan interpretácziót adni ennek a szakasznak, hogy az a községi előljáró vakon aláirni tartozik mindent. Ő akkor, midőn aláirja, saját észrevételeit, ellenvetéseit oda, a jegyzőkönyvre reá vezetheti. Ilyen értelemben is fog a törvény végrehajtatni. (Helyeslés.) A mi a Csányi képviselő ur által beadott indítványt illeti, hogy t. i. a kincstár köteleztessék a községnek ebből eredő kiadásait megtéríteni ezt én méltányosnak tartom és azért ezen indítványhoz hozzájárulok, (Helyeslés.) Egyebekben a szakaszt változatlanul elfogadásra ajánlom. (Helyeslés.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyüvánitom. Kérdem a t. házat, hogy méltóztatik-e a 10. §-nak meg nem támadott részét változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a 10. §.-nak meg nem támadott része változatlanul elfogadtatott. A második bekezdéshez Brediceanu Koriolán képviselő ur adott be módosítást, a mely azt czélozza, hogy a harmadik pontba azon szavak után : »és a« tétessék : »törvényszerűen megejtett.« Kérdem a t. házat, hogy méltóztatik-e a 10. §. második bekezdését változatlanul elfogadni, szemben Brediceanu Koriolán képviselő ur módosításával, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a második bekezdés változatlanul elfogadtatik és ennélfogva Brediceanu Koriolán képviselő ur módosítása elesik. A második bekezdés után Csányi Sándor képviselő ur uj bekezdést hoz javaslatba, a mely a következőképen szól: »A községeknek a kiküldetésekből származó költségeit az államkincstár megtéríteni tartozik.« Kérdem a t. házat, hogy méltóztatik-e Csányi Sándor képviselő urnak ezen indítványát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a képviselőház Csányi Sándor képviselő urnak ezen indítványát elfogadja. Következik a 11. §. Szmrecsányi György jegyző (olvassa a 11. §-t). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 11. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem 1 (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a 11. §. változatlanul elfogadtatik. Következik a 12. §. Szmrecsányi György jegyző (olvassa a 12. §-íj. Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 12. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem % (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy az változatlanul elfogadtatik. Következik a 13. §. Szmrecsányi György jegyző: (olvassa a 13. §-í/ Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 13. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem % (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy az változatlanul elfogadtatik. Következik a 14. §. Szmrecsányi György jegyző (olvassa a 14. §-t). Elnök : Ha szólni senki sem láván, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 14. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy az változatlanul elfogadtatik. Következik a 15. §. Szmrecsányi György jegyző (olvassa a 15. %-t). Elnök '. Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 15. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy az változatlanul elfogadtatik. Következik a 16. §. Szmrecsányi György jegyző (olvassa a 16, $-t). 43*